b_150_150_16777215_00_images_stories_ozonenetwork_sakal2015.JPG
2015. szeptember 9. - 10-15 éve tért vissza az aranysakál Magyarországra, mára több ezer példány él az országban.

A nádi farkas néven is ismert állatra sok gazda ádáz ellenségként tekint, mert állításuk szerint megtizedeli a nyájat. Viszont az egyébként vadászható aranysakál sorsát a természetvédők a szívükön viselik.
A sakál visszatelepülésével kapcsolatban Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet egyetemi docense mesél, aki 1997 óta foglalkozik sakálokkal. A nádi farkas alkalmazkodó képességében keresendő a válasz, hogy miért és hogyan települt vissza hazánkba. A körülbelül 10-15 kilogrammos ragadozók a Balkánra húzódtak vissza, Görögországban és Bulgáriában maradtak meg nagyobb aranysakál állományok, utóbbi országban védetté is nyilvánították. Eltűnésükben egyrészt az játszott szerepet, hogy a természetes élőhelyük megváltozott, pontosabban az országban átalakultak a vizes helyek, az új mezőgazdasági területek is kiszorították őket, valamint mérgezésük és vadászatuk is gyérítette a populációt. 15 éve úgymond saját magától települt vissza a faj, tehát nem volt semmilyen természetvédelmi program, mely elősegítette volna visszatérésüket. Az alkalmazkodtak a megváltozott környezeti tényezőkhöz: vizes élőhely helyett a fás-bokros területeket részesíti előnyben, ami takarást biztosít a számára.

 

b_150_150_16777215_00_images_stories_ozonenetwork_sakalkicsi2015.JPG
Két tábornak okoz bosszúságot a vadállat, az egyik csoport az állattenyésztőké, a másikba pedig a vadgazdálkodók tartoznak. Heltai Mikós kiemelte, hogy a sakál valóban képes elejteni például egy birkát, de az állattenyésztők felelőssége is, hogy megvédjék a tulajdonukat, hiszen azt is tudjuk már, hogy a sakál éjszaka támad. Így éjszakára kellene egy biztonságos helyre terelni a nyájat. Az aranysakál jellemzően rágcsálókat fogyaszt, de az őzgidák elejtésével a vadgazdálkodóknak „okoz kárt”. Heltai Miklós arra hívja fel a figyelmet, hogy a megfigyelések alapján a sakálok nem mutatnak nagyarányú csülkös fogyasztást. A szakember hozzátette, hogy az elmúlt 10-15 évben a nádi farkas elterjedt területein sincs olyan adat, amely az őzállomány csökkenését mutatná. De ettől függetlenül előfordulhatnak ilyen esetek.
Nézzék meg szeptember 9-én az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén, melynek vendége Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet egyetemi docense lesz.
http://videa.hu/videok/emberek-vlogok/2015.09.09-RtjdynHGL3fprjzz

No events