2019. június 10.- Jövő év májusáig 440 ezer pacsirta kilövését engedélyezték, de ez még nem minden.

Többek között több tíz ezer rigófélét lehet törvényesen kilőni.
Hatalmas felháborodást keltett az elmúlt napokban Románia-szerte, hogy a víz- és erdőügyi minisztérium 440 ezer pacsirta kilövését engedélyezte a következő egy évre. A 2020 tavaszáig érvényes vadászati kvótákat tartalmazó miniszteri rendeletet Ioan Denes miniszter írta alá, és május 14-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Aggódó természetvédő polgárok ezrei írták alá ennek nyomán azt a petíciót, amelyet egy magánszemély kezdeményezett, és amelyben azt kérik a hatóságoktól, hogy “a román szimbólumnak számító pacsirtát vegyék föl a törvény által védett állatok listájára”. A jó szándékú kezdeményezés azonban kicsit félresiklott, hiszen Romániában minden őshonos madárfaj, így a mezei és az erdei pacsirta is védett. Ez azonban nem azt jeleni, hogy nem vadászható. A 440 ezer pacsirta kilövését engedélyező miniszteri rendelet mellékletében egyébként még számos madárfaj esetében szerepel elég magas vadászati kvóta: jövő májusig többek között 259.723 fürjet, 127.701 gerlét, és több tíz ezer rigófélét lehet törvényesen kilőni. A tényről, hogy 440 ezer mezei pacsirtát lehet kilőni a következő egy évben, először a Hotnews portál írt, megszólaltatva a Román Madártani Társaság (SOR) képviselőjét is, aki egy további sokkoló adatot közölt: a kvóta az utóbbi években inkább csökkenő tendenciát mutat, azaz voltak évek, amikor még több példány kilövését engedélyezték. Tavaly, azaz 2018 májusától idén májusig 447.029 példányt lehetett kilőni, azelőtti évben kevesebbet, 295.874-et, 2016 májusától 2017 májusáig viszont 494.760 példányt. 2015 májusától 2016 májusáig ismét kevesebbre adtak kilövési engedélyt, 363.570 példányra; 2014 májusától 2015 májusáig azonban 683.066 egyedet lehetett törvényesen kilőni. Románia az egyik utolsó európai ország, ahol még engedélyezett a mezei pacsirták vadászata; összesen hat országban lehet ezt a fajta vadászatot űzni, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Cipruson és Máltán. Romániában nincs hagyománya ennek, az énekesmadarakra főleg külföldiek vadásznak jó pénzért, mivel az apró szárnyasok nyelvéből gasztronómiai luxustermékek készülnek. A SOR évtizedek óta küzd a pacsirtavadászat betiltásáért, de csak annyit sikerült elérniük, hogy kicsit csökkent a vadászati kvóta. 1996-ig Romániában egyébként nem is volt vadászható a faj. “Ez a szám 440.000-rel több, mint amekkora kellene legyen” - szögezte le a Transindex megkeresésére Ovidiu Bufnila, a SOR szóvivője. Mint mondta, 2015-ös kampányuk, az "Opreste barbaria, salveaza ciocarlia!" (Állítsuk meg a barbárságot, mentsük meg a pacsirtát!) annyi eredménnyel járt, hogy felére csökkent a vadászati kvóta. Azelőtt egy vadász naponta száz példányt is lelőhetett, és az országos keretszám a mostani duplája volt. Korábban, még 2006-ban a SOR-nak egy évre sikerült betiltatnia a pacsirtavadászatot, ám utána megint újrakezdődött a törvényesített mészárlás. “Sajnos, a vadászok nagyon erős lobbija nyomán a pacsirta visszakerült a vadászható fajok közé mindössze egy éven belül” - emlékezett vissza Bufnila. “Sajnos, a pacsirtavadászat üzlet. Pénzt hoz. Nem a romániaiak csinálják, hanem külföldi vadászok, akik pénzt hagynak itt Romániában. Sajnos a pacsirtavadászat magával hozza az orvvadászatot is. Lehetetlen megkülönböztetni, milyen madár repül el éppen a puskacső előtt, ezért nagyon sok olyan eset van, hogy Romániában megölt madarak szállítmányait fogják el a magyar, szlovén, olasz határon... és kiderül, hogy pacsirta megnevezéssel más énekesmadarakat visznek, amelyeket orvvadászok lőttek le, vagy tévedésből kerültek lelövésre. Minden esetben, amikor a külföldi vámosok ilyen szállítmányt fognak el, hívnak egy biológust, hogy azonosítsa be a madarakat. Mindig találnak vadászati tilalom alá eső fajokhoz tartozó, lelőtt példányokat, amelyeket Romániában lelőtt pacsirtaként deklaráltak tulajdonosaik. A pacsirta valójában egy ernyőfaj kezd lenni, amelynek neve alatt az orvvadászat zajlik” - magyarázta a Transindexnek a SOR szóvivője. Minden énekesmadárfaj vadászatának betiltása mellett foglalt állást a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke, Papp Tamás is. “Romániában semmilyen énekesmadár-vadászatnak nem volt hagyománya és nincs létjogosultsága. Ennek a mai szemmel nézve teljesen értelmetlen mészárlásnak csak a mediterrán országokban van hagyománya. Sajnos nálunk szép számban vannak gátlástalan emberek, akik bármilyen természeti erőforrást szívesen eladnak pénzért. És ez is történik – a kvótákat nem a román, hanem a vendég olasz és francia vadászok lövik ki” - fejtette ki. Daróczi J. Szilárd, a Milvus Csoport másik munkatársa arra hívta fel a figyelmet, furcsa, hogy májusi periódus szerepel az adatokban, hiszen az még beleesik a költési időbe. “Az őszi illegális kilövések amúgy a hivatalosan kilőhető kvóták mögött bújnak meg, éspedig úgy, hogy a megadottnál sokkal több madarat lőnek le olasz vadászok, és nem csak pacsirtát, hanem szinte bármit. A román vadászok számára a pacsirtavadászat nem vonzó, hazai vadászok soha nem lőnék ki a megadott, engedélyezett számú egyedet. De kihasználják a külhoni vadászok által mutatott érdeklődést a pacsirtavadászat iránt, és elég sok kenőpénz mellett szemet hunynak, nem tartják számon, hogy miből mennyit lőnek ki” - erősítette meg a biológus. “Tény, hogy főleg olasz orvvadászok évente több ezer énekesmadarat lőnek le vagy csapdáznak, melyeket lefagyasztva (néha tollaiktól le is kopasztva) hűtőládákban szállítanak különféle olasz vendéglőkbe. Elsősorban a pacsirtákra irányul a mészárlás, de szinte bármilyen énekesmadarat lelőnek, a partifecskétől a rigókig, sőt még vadgerlét is. Ismereteim szerint – legalábbis látszólag – az elmúlt pár évben az esetek száma jelentősen visszaesett, hiszen korábban szinte kéthavonta foglaltak le a magyar határőrök illegális rakományokat, melyek elsősorban Romániából (elsősorban Munténia, Bărăgan és Dobrudzsa) és Ukrajnából származtak. És igen, ezek sok esetben sok ezer madártetemre vonatkoztak. Érdekes esetek is akadtak, mikor a teherautók szerszámos ládájában fokozottan védett fajok tetemeit (pld. gulipán) is találtak. Főképp az ősztől tavaszig terjedő periódus volt a legaktívabb a szállítások tekintetében, de nyár végi rakományokról is tudunk. Arról is tudunk, hogy egy idő után a kamionosok körében már elterjedt infó lett, hogy a Magyar Határőrség és Vámhivatal munkatársai igen felkészült és tapasztalt személyzettel rendelkeznek és szinte minden illegális rakományt tetten érnek, ezért Romániából inkább Szerbia fele vették az útjukat és az akkor még nem uniós Horvátországon, majd Szlovénián keresztül juttatták a rakományt Olaszországba” - részletezte megkeresésünkre Daróczi J. Szilárd. A mezei pacsirta állománya Romániában a SOR adatai szerint 460.000-850.000 fészkelő párra tehető, az erdei pacsirta populációja pedig 65.000-87.000 fészkelő pár. Ugyanakkor Európa-szerte csökken a mezőgazdasági madarak állománya, köztük a mezei pacsirtáé is. Még nálunk vannak a legegészségesebb állományok – véli Marton Attila biológus, doktorandusz.
A faj “kevéssé veszélyeztetett” besorolással szerepel az IUCN vörös listáján. Globális populációja 290-530 millió egyedre tehető a becslések szerint, ám egyértelműen csökkenőben van az állomány. Európában a fészkelő párok számát egy 2015-ös számlálás alapján 44,3-78,8 millióra becsülték, ami 88,7-158 millió felnőtt egyedet jelent. A mezei pacsirtáról korábbi, Védett fajok sorozatunkban Máthé Orsolya írt. Elterjedését tekintve a mezei pacsirta Európában és Ázsiában a leggyakoribb, a világon a második leggyakoribb pacsirtafaj. Európában Izlandot kivéve mindenhol fészkel. Rövidtávú vonulók, Dél- és Nyugat-Európában és a Kaukázusban töltik a telet, de akár Észak-Afrikáig is elmennek. Október közepe fele kezdenek vonulni. A legkorábban visszaérkező madarak közé tartoznak, már január végén is érkezhetnek. A hímek akár egy hónappal a tojók előtt megjelennek. Egyre több madár telel át nálunk is. B. D. T.

 

No events