2019. július 17. - A vadgázolások témaköre az egész évben aktuális. A Soproni Egyetem az országban elsőként ezért is indított olyan kutatást, amelynek segítségével azt is tudják elemezni, hogy a nagyvadak hol és mikor kelnek át az utakon. Ennek köszönhetően nem csak a szakembereket, de a közlekedőket is számos hasznos tanáccsal tudják segíteni a baj elkerülésében.
A dámvadak mozgását mutatja térképén dr. Sándor Gyula, a Soproni Egyetem docense. Ennek az adatgyűjtésnek köszönhetően a kutatók fontos információkra tesznek szert a nagyvadak életvitelével kapcsolatban.
- Gímszarvas, dámszarvas és vaddisznó nyakára tettünk eddig GPS vevőket – tudtuk meg a docenstől. - A megjelölt állatok mozgását a nap 24 órájában tudjuk követni, a szerkezet óránként ad egy jelet az egyed helyzetéről. Ezeket a pontokat, vagyis helykoordinátákat feltöltjük a térképes adatbázisunkba és ezek alapján próbáljuk feltárni az összefüggéseket, például ahogy az állat mikor és miért van bizonyos helyeken – fejtette ki.
Ilyen projekttel az országban a Soproni Egyetem kutatói rukkoltak elő először, Prof. Dr. Náhlik András rektor kezdeményezésére. Az évek alatt gímszarvasból mintegy 40, dámszarvasból és vaddisznóból pedig közel 20-20 példányt jelöltek meg GPS nyakörvvel. Mindez rengeteg adatot biztosított a kutatók számára.
- Amikor megnézzük egy állat egész éves mozgását, hirtelen 9000 pont kerül fel – világított rá dr. Sándor Gyula. - Ezt a sok pontot csak úgy tudjuk hatékonyan elemezni, ha pontosan megfogalmazzuk azokat a kérdéseket, amelyekre válaszokat szeretnénk találni. Szeretnénk minél több talányra információkkal szolgálni, ezért igyekszünk több és több állatot megjelölni, mégpedig az ország minél több pontján – részletezte.
 Dr. Sándor Gyula a kutatás keretében elemezte a Somogy megyében lévő Barcs térségében élő dámszarvasok útátjárási szokásait. - Azért is választottuk ezt a helyet, mert itt nincs autópálya, tehát elzárt úttest, hanem csak főútvonal és különböző szintű mellékútvonalak – indokolta az egyetemi docens. - A kutatás során, a GPS vevők segítségével láthattuk, hogy az állatok hol és mikor mentek át az úttesteken. Azt tapasztaltuk, hogy az állatok alapvetően nem akarnak átmenni az aszfaltcsíkokon. Ha olyan élőhelye van kettő út között, amely elég terjedelmes és megfelelő táplálék adott ott a számára, akkor a területet körül határoló utakat nagyon nem szívesen közelíti meg – tudtuk meg tőle.  
A kutató szerint így sikerült levonni olyan következtetéseket is, amelyek általánosak lehetnek a többi nagyvadfaj – elsősorban szarvasok - tekintetében, az ország más területein is. A megfigyelt állatok kerülték a forgalmas utakat és jószerivel csak az olyan aszfaltcsíkokon keltek át, amelyeket mindkét oldalról erdő övez – a rengetegből mezőgazdasági földre nem mennek át szívesen. Átkelő vadakra a nyári hónapokban számíthatunk legkevésbé, napkeltétől-napnyugtáig.
Ennek ellenére még a legmelegebb időszakokban is érdemes elővigyázatosnak lenni. A szakértőtől megtudtuk: évente 5200 vadgázolással kapcsolatos baleset történik Magyarország útjain, ebből mintegy 150 személyi sérüléssel jár.
Fontos részlet továbbá, hogy a jeladó felhelyezése semmilyen fájdalommal és sérüléssel nem jár az állat számára és komplikációmentesen, a programozásnak megfelelően leoldódik a példányról.