b_150_150_16777215_00_images_stories_allatok_hod_canada_k.jpg

    Budapest, 2022. március 3. - Eddig több mint kétszáz észlelés adatait töltötték fel az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) HódTérkép elnevezésű online felületére, amelyen a szakemberek a lakosság hódokkal kapcsolatos megfigyeléseit gyűjtik.
    

Az ELKH ÖK HódTérkép nevű citizen science projektje 2021 novemberében indult el. Az online adatbeküldő felületen keresztül bárki megoszthatja tapasztalatait a kutatókkal, akik nem csupán az előfordulási helyekről, hanem a hódok tevékenységéről, annak hatásairól és a lakosság véleményéről is szeretnének információkat kapni - olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) csütörtöki közleményében.
    A megfigyelések bejelentéséhez a helyjelző megadására, az észlelést dokumentáló fotók feltöltésére és egy rövid kérdéssor megválaszolására van szükség.
    Mint írják, az eurázsiai hód egy úgynevezett ökoszisztémamérnök-faj, amely tevékenységével nagymértékben képes átalakítani saját élőhelyét, miközben hatással van a természetre, más állat- és növényfajokra, továbbá a helyi emberek életére.

b_150_150_16777215_00_images_stories_erdokar_hod_porva_acskrisztian3.PNGk.JPG
    A hód a 19. század közepén kipusztult a Kárpát-medencéből, és az intenzív vadászat hatására világállománya is drasztikusan lecsökkent. Európa-szerte visszatelepítési programok indultak, a magyarországi 1996 és 2008 között zajlott. Az 1990-es években azonban a faj természetes visszatelepülése is elkezdődött a szomszédos Ausztria és Horvátország irányából. A hód nyugat-magyarországi elterjedése során a spontán folyamat jelentősége valószínűleg felülmúlta a visszatelepítésekét. A hazai állomány nagysága a szakemberek becslése szerint 2020-ban elérte a 10-11 ezer példányt.
    A kutatók jelenleg a Körösök vízrendszerén végeznek terepi állományfelmérést a Közcélú Monitorozási Program keretében. 2021-ben a Körösök 107 folyamkilométer hosszú szakaszán 58 hódcsalád jelenlétére következtettek, az idén pedig további 100 kilométer felmérését tervezik.
    A hód territoriális állat, az állománysűrűség növekedését elsősorban a populáció önszabályozása korlátozza. A nagy folyók mentén már országszerte megfigyelhető az élőhelyek telítődése, és a kisebb vízfolyások mentén szintén tapasztalható a faj gyors terjedése.
    "Terepi kutatásaink során intenzíven vizsgáljuk a hódra jellemző szelektív rágás és gátépítés ökológiai hatásait is. A HódTérkép projekt keretében hozzánk érkező lakossági észlelések, helyi tapasztalatok jelentősen segítik a munkánkat, szélesítik látókörünket" - mondta el Juhász Erika, az ÖK kutatója, a HódTérkép koordinátora. "Bízunk benne, hogy kutatásaink és a közösségi monitorozás egyaránt hozzájárulhatnak a faj jobb megismeréséhez és a hazai állománnyal kapcsolatos átgondolt, tudományosan megalapozott tervezéshez" - tette hozzá.

b_150_150_16777215_00_images_stories_erdokar_hodkar.jpg
    A hód a gátépítéssel képes számottevően javítani a környező területek vízmegtartását, mérsékelve a klímaváltozás negatív következményeit. Akár többhektáros vizesélőhelyeket is létrehozhat, amelyek védett fajok számára szolgálnak szaporodó- és táplálkozóhelyként, így gazdag biodiverzitást tartanak fenn.
    A közlemény szerint a gátépítéshez hasonlóan a hódrágás ökológiai hatásai is összetettek, természetvédelmi szempontból azonban nem tekinthetők egyoldalúan pozitívnak vagy negatívnak. Az ember és a hód között pedig a gátépítés, a rágás, sőt a faj üregásási tevékenysége kapcsán is konfliktusok alakulhatnak ki. A hódok vízmegtartást segítő tevékenységéből ugyanakkor nemcsak a természet, hanem a mezőgazdaság, így a helyi közösség is profitálhat - írják.
    Mint a közleményben hozzáteszik, az adatgyűjtő felület regisztráció után, egyelőre csak számítógépről használható, de várhatóan még az idén elérhető lesz a mobiltelefonra optimalizált változat.