Az Országos Erdészeti Egyesület a 2012. évben TISZTELETBELI  TAGSÁGI  DÍSZOKLEVÉL
kitüntetést adományoz
Dr. h.c. Dr. BONDOR ANTAL erdőmérnök részére
Az aranydiplomás erdőmérnök, az erdészeti tudományok kandidátusa, ny. egyetemi tanár, egyetemünk, a Nyugat-magyarországi Egyetem tiszteletbeli doktora erdőmérnöki oklevelének megszerzésétől, 1954. óta áll a magyar erdőgazdálkodás szolgálatában. Kezdetben, 10 éven keresztül Dél-Zalában a szakma gyakorlati részét művelte, termelési, majd erdőművelési osztályvezetőként. Ezt követően szakmai munkája Budapestre szólította, ahol 17 éven át az erdészeti ágazat fejlesztésével és igazgatásával foglalkozott különböző vezető beosztásokban (OEF főmérnök, FAGOSZ műszaki igazgató, minisztériumi osztályvezető). Erre az időszakra eső gazdag tevékenységét a Mezőgazdasági Minisztérium Erdészeti Főosztálya vezetőjeként zárta 1982 –ben.
1983-ban került át az Erdészeti Tudományos Intézet budapesti központjába, ahol először főigazgató-helyettesként, majd 6 éven át az intézmény főigazgatójaként irányította az ágazati kutatást. Közben 1991-től Sopronban, az Egyetem Erdőművelési Tanszékére egyetemi tanári kinevezést kapott és megbízták annak vezetésével is. Jelenleg professzor emeritusként értékes tanácsaival segíti az erdőművelés tudományának fejlesztését. Tudományos és oktatói munkáját számtalan önálló könyv, könyvrészlet, egyetemi jegyzet, szakcikk fémjelzi.
Aktív résztvevője és részben vezetője volt és maradt ma is a hazai erdész szakmai és tudományos közéletnek (MTA Erdészeti Bizottsága, Alföldi Erdőkért Egyesület, Országos Fajtaminősítő Tanács). Szülőföldjén, a Kiskunságban 17 éven keresztül az igazgatóság elnöke volt a kecskeméti székhelyű állami erdészeti Zrt-nek. Gazdag életútját állami, szakmai és egyesületi kitüntetések sorával ismerték el.
Az Országos Erdészeti Egyesületben évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be. 57 éve, 1955-ben csatlakozott az egyesületi élethez. 1983-tól az ERTI Helyi Csoportjának elnöke, 1993-tól napjainkig a Kecskeméti Helyi Csoportnál tevékenykedik. A hatvanas évektől tagja az Erdőművelési Szakosztálynak, ahol a titkári teendőket is ellátta. Tagja volt az időközben átalakult Műszaki-Fejlesztési Szakosztálynak is.
Egyesületi munkájára is jellemző volt a szakmai és tudományos életben tanúsított aktivitása. 1972-től tíz éven át tagja és titkára az egyesület Oktatási Bizottságának. Huszonkét éven át tagja Az ERDŐ szerkesztő bizottságának, ahol számos írása jelent meg, mind tudományos, mind egyesületi témákban. 1987-től 2003-ig, tizenhat éven át elnökként vezette a Díj Bizottság munkáját, jó érzékkel koordinálva a szakmai és az egyesületi életben kimagasló teljesítményt nyújtó kollégák elismerését. 1985-89 között az OEE Elnökség, majd a rendszerváltást követően négy éven át a Választmány tagja. 1971-től kezdődően tíz éven át szervezője és felelőse a Műszaki Napok rendezésének. A Vándorgyűléssel együtt szervezett szakmai rendezvény kiemelkedő és hiánypótló szerepet töltött be az akkor nehezen megismerhető európai és világszínvonalú technológiák, technikai fejlesztések hazai bemutatásában. 1985-ben kiemelkedő szakmai munkássága mellett a korabeli indoklás szerint „harminc év aktív egyesületi tevékenységét” ismerte el az Országos Erdészeti Egyesület a Bedő Albert-díj adományozásával.
Munkássága magas színvonalon ötvözi gyakorlati, igazgatási, kutatói és oktatói tapasztalatait. A hazai erdőművelés gyakorlati fejlesztésének, kutatásának és oktatásának egyik legkiválóbb iskolateremtő egyénisége, aki emberséges magatartásával és szerénységével a magyar erdésztársadalom és Egyesületünk elismert alakja. Mindezen tulajdonságai teszik méltóvá a legmagasabb egyesületi kitüntetésre.


Az Országos Erdészeti Egyesület 2012. évben 3 fő számára adományoz
BEDŐ ALBERT Emlékérem kitüntetést

ANDRÉSINÉ DR. AMBRUS ILDIKÓ
erdőmérnöknek
Az Egyesület munkájában 1983-óta vesz részt. Egyesületi munkájával hatékonyan segítette elő az erdészeti szakoktatás sikeres működését és fejlesztését. Szellemisége meghatározó erővel hat a környezetében. A diákság és pedagógusok közösségeit egyaránt a magyar erdészet ügye mellé állította. 1996-tól a Helyi Csoport vezetőségi tagja, lelkiismeretes munkájával számos országos visszhangot kiváltó, szakmai rendezvény és családias hangulatú összejövetel házigazdája. Az Egyesület Oktatási Szakosztályának évek óta aktív tagja, annak 1999 óta titkára. Bedő Albertnek, mint az ásott-halmi erdészeti szakiskola névadójának emlékét személyesen és az iskola kollektívájával közösen folyamatosan ápolja.
Erdőmérnöki oklevelének megszerzésétől, 1986-tól az ásotthalmi Erdészeti Szakiskola tanára. Elsősorban az erdőműveléstan és erdőhasználattan tantárgyakat oktatja. 1991-ben mérnök-tanári oklevelet szerzett, majd 1997-ben mérlegképes könyvelői szakképesítésre tett szert. 1994-ben doktori fokozatot szerez.
A Bedő Albert Erdészeti Szakiskolának 1989-től igazgatóhelyettese, 1996-óta igazgatója. Működése eredményeként a hagyományos erdészeti szakma oktatása mellett újabb szakmák oktatását vezette be, 2004-től érettségi vizsgára felkészítő, szakközépiskolai képzés is folyik. Több tankönyv, kiadvány és cikk szerzője. Jelentős eredményeket ért el az iskola építményeinek fejlesztésében, felújításában. Személyének országos elismertsége, megkérdőjelezhetetlen hitelessége, felkészültsége a rá bízott feladatokra nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az erdészeti szakoktatás meghatározó egyéniségévé váljon.


BAK JULIANNA
erdőmérnöknek
1990-2010 között a Miskolci Helyi Csoport titkára. Működése alatt kialakult a szélesebb szakmai kitekintést elősegítő belföldi és határ menti tanulmányutak rendszere. Aktív résztvevője az erdész-bányász-kohász hagyományok regionális szintű ápolásának, a Fazola napok elindításának. Megszervezte a régió erdészeti emlékhelyeinek feltérképezését, részt vett az erdőgazdaság erdei iskola hálózatának kialakításában. Különösen szívén viseli a borsodi hátrányos helyzetű erdészek, nyugdíjasok megsegítését, amelyhez az Erdészcsillag Alapítvány támogatását is megszerzi. Az Elnökség tagja 1998-2002. között, az Ellenőrző Bizottság tagja 2006-2010. között, 2010-től annak elnöke. Ezek munkáját mindig megalapozott véleményével segítette. Több országos és régiós rendezvény szervezője. Az OEE három szakosztályának meghatározó tagja.
Erdőmérnöki diplomáját 1983-ban szerezte, 1984-től az ÉSZAKERDŐ Zrt, illetve jogelődjénél dolgozik, kezdetben műszaki, később közgazdasági szakterületen. Szakismereteinek bővítésére közlekedésépítő szakmérnök és mérnök-közgazdász oklevelet szerez. Műszaki területen elért eredményeit új építésű és felújított erdészeti utak, iroda és vadászházak jelölik, amelyek közül kiemelkedik az erdőgazdaság központi épületének külső felújítása. 2002-től a részvénytársaság közgazdasági vezérigazgató-helyettese.
Tudatosan felépített életpályája bizonyítja, hogy kellő felkészültséggel jelentős szakmai sikerek érhetők el és a mindennapok szakmai feladatai mellett a közösség számára is fontos tevékenységek végezhetők.

KOVÁCS GÁBOR
erdőmérnöknek
Az OEE-nek 1962 óta tagja. A nyolcvanas évek második felétől a helyi csoport titkára, 1994-2010 között annak elnöke. Titkári és elnöki működése alatt a helyi csoport létszámát jelentősen növelni tudta. Az OEE Díjbizottságának munkáját megfontolt tanácsaival és érveivel 2006 óta támogatja. Nyugdíjasként a kárpátaljai egyesületi szakmai kapcsolatok motorja.
Erdőmérnöki diplomáját 1965-ben kapta. Rövid nyírségi erdőgazdasági szakmai évek után 1969-től a Felső-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál helyezkedik el. Ismereteinek gyarapítás érdekében a BME-n vízgazdálkodási szakmérnöki képesítést szerez. Sikeresen vesz részt az 1970-es Tisza-völgyi árvízi védekezésben és a védművek helyreállításában. A víztározás és a vízpótlás erdőállományokra gyakorolt hatása érdeklődésének és mérnöki tevékenységének meghatározó eleme, amelyről számos cikket írt, jeles szaklapokban.
A Debreceni Erdőfelügyelőség osztályvezetőjeként 1983-tól sikeres erdőtelepítési programot hajtottak végre, amelynek eredményeként 20 ezer ha-al nőtt a megye erdőterülete. 1993-tól 10 éven át a NYÍRERDŐ RT illetve jogelődjének vezérigazgatója. Irányításával az erdőgazdaság szakmailag és pénzügyileg stabilizálódott, akác és nyártermesztési eredményi a világon ismertté váltak. Szakmai életútját több kitüntetéssel ismerték el. A Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára. Emberi tartása, humánuma példaértékű. Pályafutása bizonyítja, hogy az ismeretek tudatos bővítésével az erdőmérnök is sikereket érthet el a kapcsolódó szakterületeken is.


Egyesületünk 2012. évben
3 fő számára adományoz
KAÁN KÁROLY Emlékérmet
BURIÁN ENDRE
erdőmérnöknek
Az OEE-nek 1984 óta tagja. A Baranya Megyei Helyi Csoportban és az Erdővédelmi Szakosztályban tevékenykedik.
Első munkahelye a MÉM ERSZ Pécsi Irodája volt, ahol erdőtervezőként dolgozott. Majd a Mecseki EFAG Hetvehelyi Erdészeténél erdőművelési műszaki vezető. Munkakörét jelentős erdősítési hátralékkal, komoly munkaerő gondokkal vette át, amit hatalmas erőfeszítéssel hozott rendbe. Eredményes munkája megyehatáron túlnyúló elismertséget hozott számára. Több éves természetes felújítási programot tervezett meg és irányított, így az erdészetnél 3 év alatt több mint 180 ha KTT természetes erdőfelújítás jött létre. Erdőművelési tapasztalatait fahasználati műszaki vezetői munkakörében is kamatoztatta, amikor folytathatta a természetes felújítások előkészítését, kezelését.
A 2005-ös gyapjaslepke invázió idején megszervezte és irányította a fertőzés felmérését és a védekezést Baranya megyében, mintegy 3.300 hektáron.
Részt vett a vállalatirányítási rendszer erdőművelési és vadászati moduljának fejlesztésében, bevezetésében. Közreműködött a térinformatikai tervező rendszer kialakításában és folyamatos fejlesztésében.
Az erdőgazdálkodás megismertetése, a szakma népszerűsítése terén vállalt szerepét ismeretterjesztő előadások (Agrárkamara, MTESZ, Községi Fórumok) riportműsorokban való szereplés (Pécs TV, MR6, Rádió Aktív) és a helyi sajtóban, illetve az agrársajtóban (Erdészeti Lapok, Dunántúli Napló, Agrár Napló) közölt tájékoztatások, újságcikkek sora jelzi. „Az év erdésze” verseny megyei selejtezőjének rendszeres szervezője, lebonyolítója. Az „Erdők hete” rendezvénysorozatban, az erdészeti nyílt napokon előadóként vállal szerepet.
Segítőkész, példamutató ember és szakember.

LIMP TIBOR
erdőmérnöknek
A Kisalföldi EFAG-nál kezdte szakmai pályafutását fahasználati, értékesítési szakterületen, majd 1993. évtől a Győri Erdészet vezetője. Az OEE és a Győri Helyi Csoport aktív tagja 1982 óta.
Kiemelkedő gyakorlati feladatait, tudományos megalapozottsággal végzi, kiváló műszaki, gazdasági eredményeket elérve, annak ellenére, hogy az Erdészete területén két nagy szakmai problémával kell megküzdeni. A Gönyűi homokvidék. határ termőhelyein a rendkívül alacsony hozamok és magas költségek, valamint a természet védelme új szemléletű erdőgazdálkodás kialakítását sürgették. Itt a termőhely feltárásra alapozott fenntartó erdőgazdálkodás vált gyakorlattá napjainkra.
A Szigetköz átfogó problémáinak megoldásában is élenjáró tevékenységet folytat.  Még a természetvédelmi törvény hatálybalépése előtt megkezdte a nemes nyár gazdálkodás fokozatos átalakítását. A Duna eltereléséből fakadó ökológiai változásokhoz alkalmazkodva egyre inkább az őshonos fafajok kaptak szerepet az erdőfelújításokban. Évente készített értékelést a Duna elterelésének erdőállományokra gyakorolt hatásáról. Részt vett a vízpótló rendszertől megkövetelt erdészeti igények megfogalmazásában. Elkészítette a Phare program keretében a „Közös Szlovák-Magyar Nemzeti Park kialakításának megvalósíthatósági tanulmánya” erdészeti fejezetét, amelyben aggályait is megfogalmazta. Részt vett 2007-től a „Szigetköz-Csallóköz Duna-ártér mellékágrendszer rehabilitációjának közös megalapozása” című tanulmány elkészítésében, erről több nemzetközi konferencián tartott előadást. Tagja a Szigetköz Vízpótló Rendszer Üzemeltetési Bizottságának. Győr város Önkormányzatával közösen valósították meg a 260 hektáros Püspökerdő közjóléti fejlesztését.
Oktatási intézmények (egyetem, technikum), egyesületi csoportok tanulmányútjait szervezi és bonyolítja. Gyakran konzulense a diplomatervezőknek.


STEINER JÓZSEFNÉ
PLESOVSZKI MÁRIA
erdőmérnöknek
Az OEE-nek 1964 óta tagja, az Erdők a közjóért Szakosztály valamint az Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály alapítója. A Miskolci Helyi Csoport rendezvényeinek alkotó részvevője.
Kezdetben a Borsodi EFAG-nál területrendezéssel és kereskedelemmel foglalkozott. Ezt követően tíz éven keresztül tisztelt és nagyra becsült erdőfelügyelő volt, majd a Bükki Nemzeti Park erdészeti felügyelője lett. Utóbbi beosztásában legfőbb célja volt a természetvédelem és az erdőgazdálkodás konfliktusainak feloldása. Kiemelkedően fontosnak tartotta, hogy a nemzeti park munkatársai elméleti és gyakorlati ismeretekre tegyenek szert az erdőrendezés, erdőgazdálkodás és az erdészeti felügyelet terén. Ezzel egy fiatal nemzedéket tanított be a nemzeti parkban folyó erdészeti felügyeleti munkakörbe.
Korán felismerte, hogy a jövő a fiatal nemzedékek környezettudatos életmódra nevelésében rejlik. A magyarországi erdőpedagógia kialakításának úttörő személyisége. Jelentős szerepe volt az erdei iskolák ismeretanyagának, oktatási módszereinek kidolgozásában. Meggyőződése szerint a gyerekeket ki kell vinni az erdőbe, mert az erdei iskolázás legalkalmasabb helyszíne az erdő. Ezt a pedagógiai elvét általánossá tette. Mindig hangsúlyozta az erdésztársadalom felelősségét a fenntartható földi élet kialakításában és megőrzésében.
1999-2004. között az ÉSZAKERDŐ Rt-nél négy erdészeti erdei iskola kialakításával, oktatási programjuk kidolgozásával és az erdei iskolák népszerűsítésével foglalkozott. Kitartó munkájának eredménye az erdei iskolák működéséhez szükséges pénzügyi háttér megteremtése.
A 2001. évben Répáshután tartott nemzetközi Erdőpedagógiai Szeminárium főszervezője. Aktív irányítója a Madarak és Fák Napja és az Erdők Hete rendezvényeinek. Segítőkészségére jellemző, hogy sok fiatal, kezdő erdőmérnöknek segítette kezdeti szárnypróbálgatásait.



Egyesületünk 2012. évben
3 fő számára adományoz
DECRETT JÓZSEF
emlékérem kitüntetést

GOMBÁSI KÁROLY
erdésztechnikusnak

Tanulmányai befejezésétől, 1976-tól napjainkig a Bakonyerdő Zrt.-nél ill. jogelődeinél dolgozik. Szakmai pályafutását egy erdőművelő brigádban kezdte, jelenleg a központ erdőművelési osztályán a szaporítóanyag gazdálkodás és a közjóléti munkák irányítója. Az Országos Erdészeti Egyesületnek 1981óta tagja.
Az erdőművelés iránti felelős elkötelezettsége 1983-ban kezdődött, amikor megbízták a Pápai Erdészet legértékesebb kerületének önálló irányítására. A kerületben folyó nagy kiterjedésű fakitermelések és az azt követő erdőfelújítások komoly gondot és egyben kihívást jelentettek számára. Az erdősítések ápolásához különféle gépi és vegyszeres technológiákat próbált ki. Aktívan részt vett a gyapjaspille károsítás csökkentése érdekében használt rovarirtó hatóanyagok kipróbálásában és hatásuk kiértékelésében. Az általa irányított sikeres erdőfelújítások mára komoly erdőkké gyarapodtak. Jelenlegi munkakörében a szaporítóanyag gazdálkodás cégszintű koordinálását végzi, itt az újabb lehetőségek keresésével gyarapítja tudását. Tapasztalatait készséggel osztja meg másokkal.
2002-től az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács Észak-dunántúli régió elnöke. A közjóléti fejlesztések iránti elkötelezettségének eredményeként sok közjóléti objektum, létesítmény megvalósulása kötődik nevéhez: tizenhárom forrásfoglalás, templomromok állagmegőrzési munkáinak irányítása, erdei pihenő és tornapálya rekonstrukciója, a tanösvény létrehozása, a  kilátópont felújítása, a Bakony emlékmű megalkotása, a kirándulóerdők rekonstrukciója, a exótakert funkcióbővítése. Nevéhez kapcsolódik két erdészeti erdei iskola létrehozása. Az Erdészeti Erdei Iskola és Közjóléti Szakosztályokban dolgozik.
Tevékenysége, az erdő iránti mély tisztelete és alázata méltó példa lehet mindnyájunk számára.

HOMOKI-NAGY ISTVÁN
erdésztechnikusnak

Erdésztechnikusi oklevelét Sopronban szerezte, majd az Ipolyerdő Zrt. Királyréti Erdészeténél dolgozott 1967 novemberétől 2010 decemberéig, mindvégig kerületvezető erdészként. Ez volt egyetlen, 43 éven át tartó munkahelye. A természet szeretete, tisztelete családi öröksége, amelyet egész életpályáján át megőrzött és gyarapított. Tő mellett szerzett tapasztalatával jelentős érdemeket szerzett az erdő és vadgazdálkodás helyi egyensúlyának megteremtésében. A rábízott erdővagyonnak nemcsak jó gazdája volt, hanem munkája révén azt gyarapította is. Kezdetektől elfogadta a természetközeli erdőgazdálkodás elveit és azokat a gyakorlatban is megvalósította. Úttörő tevékenységet folytatott a természetes erdőfelújításokhoz igazodó technológiák meghonosításában. Példa értékű természetes és mesterséges erdőfelújítások, nevelővágások sora dicséri, bizonyítja, hogy a színvonalas szakmai munka és a gazdaságos működés nem összeegyeztethetetlen egymással. Igényessége, munkabírása, embersége sok tisztelőt szerzett neki a szakmán belül és azon kívül is.
Második hivatásának tekinti az ifjúság környezeti nevelését, amelyet a téma úttörőjeként immár három évtizede művel. 1981-től mind a mai napig szervezője a közismert Börzsönyi Természetvédelmi Tábornak, ahol gyermekek százait vezeti rá a természet titkainak megismerésére. Ezrek tanulhattak erdőismeretet tőle.
Az Egyesületnek 1973. óta, a Balassagyarmati Helyi Csoport életének aktív, közmegbecsülést élvező tagja.
Tiszteletet kiérdemlő pályafutása során elkötelezetten szolgálta az erdész szakma elismertségének növelését, az erdőgazdálkodás módszereinek fejlesztését, az erdészet és a természetvédelem kapcsolatát. Környezetében ő az, aki a köztiszteletben álló erdész megtestesítője.


STIX JÓZSEFNÉ
erdésztechnikusnak

Stix Józsefné Kimpf Magdolna erdésztechnikusi oklevelét Barcson szerezte. Munkáját már a szakközépiskola elvégzése után, 1983-tól a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Barcsi Erdészeténél erdész gyakornokként kezdte és itt dolgozik ma is. Egyesületi tagságának kezdete 1983.
Önálló kerületvezető erdészként először a Dráván túli erdőket kezelte, ami komoly szakmai és vezetői feladatokat jelentett. Az 1950-es évek nemesnyáras telepítéseit kellett őshonos, ill. a termőhelynek megfelelő, optimális fatermést biztosító erdőtársulásokra cserélni. Ezen a területen az erdőművelési és fahasználati munkák komoly szervezői rátermettséget igényeltek, mivel csak hajóval, ill. uszállyal volt megoldható a munkaerő és a faanyag szállítása. Keze nyomán, a jól elvégzett munka eredményeként ma már kocsányos tölgyeseket, tölgy-kőris erdőtársulásokat és égereseket találhatunk itt. Vezetésével valósult meg a Sánc kerület közjóléti és turisztikai fejlesztése. Komplex szemléletével hozzájárult a Dráva folyó menti természeti értékek megőrzéséhez.
Jelenleg a Barcsi Erdészet Köblös kerületét vezeti. Változatos termőhelyi viszonyok között zömében nagy értékű kocsányos tölgy állományokban vállalkozókkal végezteti az erdőgazdálkodás szerte ágazó munkáit. Jelentős szerkezetátalakítási munkákat valósít meg.
Lakóhelyének vallási közösségében kulturális tevékenységet folytat. A Dráva Völgye Középiskola erdészeti tagozatán keresztül támogatja az ott folyó képzést. Szerénységével, emberséges magatartásával környezetében példát mutat.
Lelkiismeretessége, precizitása legendás.
Két gyermek édesanyjaként, kihívásokkal megtűzdelt eredményes szakmai munkáját hívatásként végző egyénisége példa arra, hogy a magánéleti és a szakmai sikerek kellő hittel elérhetők és teljes élethez vezetnek.


Az Országos Erdészeti Egyesület
ELISMERŐ OKLEVÉL
kitüntetését kapja 2012. évben:

Balázs Mária Éva újságíró, szakmai közönségkapcsolati referens, Észak- Magyarország kommunikációs hálózatának kulcsszemélyisége, szakmánk pozitív eseményeinek és törekvéseinek korrekt tolmácsolója.

Borosán István erdőmérnök, a Kaposvári Helyi Csoport tagja, a Marcali Erdészet igazgatója, az erdő- és vadgazdálkodás összhangjának megteremtésén munkálkodó szakember, segítőkész cimbora.

Csapó József erdőmérnök, a Soproni Helyi Csoport tagja, a Hegyvidéki Erdészet vezetője, szakmánk gazdálkodási, közjóléti, természetvédelmi és oktatási feladatainak összehangolásán sikeresen dolgozó kolléga.

Dudás Pál erdőmérnök, a Bajai Helyi Csoport tagja és korábbi titkára, hajósi erdészetvezetőként a gemenci térség erdőgazdálkodási, természetvédelmi, vadgazdálkodási teendőinek elkötelezett szakembere.

Gembiczki Ferencné erdésztechnikus, az Egri Helyi Csoport tagja, nyugdíjas kerületvezető erdész, a mátrai erdőgazdálkodás igényes szakembere, a térség civil szervezeteivel kialakított aktív kapcsolatok erősítője.

Gembiczki Ferenc erdésztechnikus,  az Egri Helyi Csoport tagja, nyugdíjas kerületvezető erdész, aki a Galyatető környéki erdők természetes kezelésén, az erdő- és vadgazdálkodás egyensúlyának biztosításán munkálkodott.

Gyenes István erdőmérnök, a Visegrádi Helyi Csoport tagja, műszaki vezető, a Gödöllő környéki állami erdőterületeken az erdőművelési és vadgazdálkodási tevékenység sikeres összehangolója.

Jancsó György erdőmérnök, az Informatikai Szakosztály tagja, nyugdíjas erdőrendezési osztályvezető, a légi fényképek alapján készített gazdálkodási és tematikus alaptérképek, valamint a digitális térképezés szakértője.

Laki László gépésztechnikus, a Gépesítési Szakosztály tagja, sárvári gépesítési műszaki vezető, az erdészeti gépek karbantartásának és javításának elismert szakembere, az ágazati gépfejlesztések résztvevője.

Léránt János erdésztechnikus, a Nagykanizsai Helyi Csoport tagja, letenyei kerületvezető erdész és természetfotós, aki kiemelkedő tapasztalattal, magas színvonalon valósította meg a zalai bükkösök természetes felújítását.

Molnár József természetvédelmi mérnök, a Budapest HM. Helyi Csoport tagja, a Táborfalvai Erdészet műszaki vezetője, a területén folyó erdő- és vadgazdálkodási feladatok összehangolt végrehajtásának szakembere.

Orbók Ilona erdőmérnök, az Erdélyi Helyi Csoport titkára, aki kimagasló szakmai munkája mellett sokat tett a Kárpát- medencei erdészeti szakemberek intézményesített kapcsolatainak megvalósításáért.

ifj. Partos Kálmán erdőmérnök, a Baranya megyei Helyi Csoport tagja, kárászi erdőgondnok, a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok mecseki alkalmazásának úttörő képviselője.

Puskás Mihály erdőmérnök, a Debreceni Helyi Csoport tagja, középiskolai szaktanár és magánerdő gazdálkodó, hortobágyi fafaragó táborok és kiállítások lelkes szervezője.

Rácz Imre erdésztechnikus, a Zalaegerszegi Helyi Csoport tagja, erdőbirtokossági szakirányító, a Zalaújlak környéki magánerdők őshonos fafajokkal történő átalakításának szakembere.

Rabi Attila erdésztechnikus, a  Kecskeméti Helyi Csoport tagja, kiskunsági kerületvezető erdész, az ártéri erdőgazdálkodás nagy munkabírású, lelkiismeretes egyénisége, helyi érdekvédelmi képviselő.

Schweighardt Ottó erdőmérnök, a Budapest ÁESz. Helyi Csoport tagja, erdő- főfelügyelő, korábbi sokrétű vértesi erdőgazdálkodó, az egyesületi múlt kutatója és örökségének ápolója.

Végh Gábor mezőgazdasági gépészmérnök, magánerdő gazdálkodó és Kisbajom község polgármestere, aki a térség mező-, erdő- és vadgazdálkodóinak együttműködését és települése felvirágoztatását kreatívan és mintaszerűen oldotta meg.




No events