2013-09-31. - Tisztelt Államtitkár úr, Vadásztársak, Kedves Vendégeink, Hölgyeim és Uraim! Kérem, engedjék meg, hogy a mai évadnyitó rendezvényünk társszervezői nevében én köszöntsem Önöket, a nyár utolsó napján, ebben a csodálatos környezetben, itt a sohollári völgyben.
Az évadnyitó egyben ünnep is a megye vadásztársadalma számára, ahol bemutathatja a nagyközönségnek nemes hagyományait, kedves szokásait, és nem utolsó sorban jóízű étkeit.
Mindezt színvonalas, kulturális, művészeti és szakmai bemutatók keretében tehetjük, bizonyítva a széles közvéleménynek, hogy a vadászat nem csupán vadűzés, hanem egy életforma. Kinek hivatása, kinek szenvedélye, kinek mindkettő együtt.
Az ilyen rendezvények mindenképpen javítják megítélésünket a társadalomban és oszlatják azokat az előítéleteket, amiket korábban ránk aggattak. Azonban van még bőven egyéb tennivalónk is.
A tisztességes vadászok közösségformáló erejével és a jog minden eszközével fel kell lépnünk a hírnevünket romboló, az írott és íratlan szabályokat gátlástalanul megszegőkkel szemben.
Kerüljenek végre partvonalon kívülre az éjjellátós kolbásztöltögetők, és az erdei utak mentén milliós értékeket pusztítók.
Az ünnep kötelez, hogy számot adjunk eredményeinkről és választ keressünk megoldandó gondjainkra is.
Jogalkotásunk szempontjából mozgalmas időszak van mögöttünk, mely sok eredményt hozott.
A vadászok mindennapjait megkönnyítő, hangulatukat javító új szabályok születtek. A fegyvervásárlás, műszaki vizsgáztatás egyszerűsödött, a fegyvertárolás és szállítás szabályait liberalizálták. Köszönet érte!
A vadászati kultúra fellegvára lehet a hatvani Grassalkovich kastélyban kialakítandó Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. Elkészülte jövő tavaszra várható.
Régen várt eredmény az orvvadászat bűncselekménnyé minősítése, ami a vadgazdálkodókat segítheti. Ennek eredményét viszont majd csak később értékelhetjük.
Sajnos gondjaink sora is hosszú. A nagyon várt új vadászati törvény nem született meg, így a gazdálkodást alapjaiban meghatározó vadkártérítési szabályok nem változtak. A társaságok újabb nehéz év előtt állnak.
A mezőgazdasági és erdei vadkár mértéke folyamatosan emelkedik. Ez utóbbi nekünk, erdészeknek különösen fájó, hiszen fiatal erdeink egészségi állapota a rágás és hántás következtében jelentősen romlik.
Vadászterületeinket elképesztő mennyiségű elektromos és drótkerítés szabdalja, akadályozva a szabad mozgást, súlyos károkat okozva a barkás agancsot viselő gímbikákban.
A megoldáshoz viszonylag kevés lehetőségből választhatunk. A védekezés mellett a lelövés fokozása lehet csak a járható út. Ehhez Zalában a vadászati hatóság minden segítséget megad, éljünk vele.
Féltett kincsünknél, a gímszarvasnál a túlszaporodás mellett a bikák korosztályeloszlása sem megfelelő. Egyre több fiatal, jó képességű bika kerül terítékre, ami elfogadhatatlan.
Ha a zalai szarvas világhírét meg kívánjuk őrizni, esetleg egy új világrekord elejtésének álmát dédelgetjük, haladéktalanul fel kell hagynunk a „ha én nem lövöm meg, meglövi a szomszéd" gyakorlattal.
Mi az, amit mégis tehetünk?
A szakszerű gazdálkodást nyomasztó bevételkényszer oldható a tarvad lelövés és selejtezés fokozásával, ami többletbevételt és vadkárcsökkenést is jelenthet egyszerre. A jól szervezett vaddisznóhajtások ma korlátlanul értékesíthetők.
A szolgáltatások bővítésével is növelhetők a bevételek, de ehhez befektetés és többletmunka szükséges.
Az értékes, fiatal bikák kímélete tőkebefektetés, ami néhány éven belül megtérül.
Mindezek ellenére azonban elkerülhetetlennek tűnik a vadászok jelenleginél jóval nagyobb anyagi áldozatvállalása is.
A Zalaerdő Zrt. eltökélt a folyamat végig vitelében. Három év alatt 50 %-kal emeltük kilövési tervünket, ami jelenleg évi 7.000 db nagyvadat jelent.
Ezt mindaddig folytatjuk, amíg a mezőgazdasági és erdei károk jelentős csökkenését nem tapasztaljuk.
A gímvadászat tekintetében pedig minden hivatásos vadászunk tudatában van annak, hogy nem lövethet mínusz pontos bikát.
Sajnos azonban be kell látnunk, hogy ez a folyamat sokáig tart és korántsem biztos, hogy egyedül meg tudjuk oldani, hiszen a megye vadászterületének csupán 1/5-ét kezeljük.
Ezért számítunk minden olyan vadgazdálkodóra, akinek fontos a zalai gím ügye és belátja, hogy nincs külső üdvözítő megoldás.
Tisztelt vadásztársak, kedves kollégák!
Holnaptól egy hónapon át számtalan vadász járja majd a zalai erdőket és dombokat, izgalommal teli várakozással, legyen az vendéget kísérő hivatásos-, vagy élete bikáját kereső sportvadász.
Megkezdődött a szarvasbőgés, a természet e csodás jelensége, hálára kötelezett mindaz, aki ennek részese lehet. Kérlek benneteket, ne rontsuk el!
Végezetül pedig kívánok mindnyájuknak a mai napra sok-sok élményt, tartalmas időtöltést, amit reményeim szerint programjaink is megalapoznak.
A rendező Országos Magyar Vadászkamara Zala-megyei Területi Szervezete, a Zala-megyei Vadászszövetség és a Zalaerdő Zrt. nevében.
Köszönöm, hogy meghallgattak!

No events