2014. március 19. - Országgyűlés Hivatala
Szilágyi György országgyűlési képviselő

Érkezett: 2014. márc. 03.

Írásbeli kérdés Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdése alapján írásbeli kérdést kívánok intézni a Vidékfejlesztési Minisztériumot vezető miniszterhez, mint a tárgyban illetékes minisztérium vezetőjéhez
„Felkészülten és megfelelően képviseli az akáccal kapcsolatos magyar álláspontot a kormány nevében a Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Unió szabályozásában?"
címmel.
A benyújtott kérdésemre a választ írásban várom.


Tisztelt Miniszter Úr!
Az elmúlt hetekben-hónapokban Magyarország erdeinek és további más fásult területeinek egyik kiemelkedő fafaja - az akác - minden előzmény nélkül, meglepetésszerűen került a közéleti és szakmai híradásokba, valamint az ezzel érintett szakmai fórumokhoz.
A magyar Alföld fásításának, futóhomok megkötésének, a tuberkulózis visszaszorításának, a tanyafásítás egyik meghatározó fafajának eddigi történetéről és a hozzákapcsolódó munkáknak a megítéléséről, a jelenkor összetett kérdéseiről, a gazdálkodásról és természet védelméről, továbbá nagyon sok ember jövőjéről szól a kérdés.
Az EU Bizottság javaslatára az EU Parlament napirendjére tűzött „idegenhonos özönfajok (inváziós fajok) betelepedésének és elterjedésének megelőzése és féken tartása érdekében" címmel egy szabályozási javaslatot, amely kiterjed, illetve érinti más fajok mellett az akácot is.
Glattfelder Béla, az EU Parlament magyar (FIDESZ) képviselőhöz kapcsolódó, 2014. január 15-én megjelent közleménye ad jelzést a hazai közvéleménynek arról, hogy egy mézzel foglalkozó, az EU Parlament elé kerülő szabályozási javaslat vitájában megemlítésre került szintén az EU Parlament napirendjén már szereplő, az akácot és ahhoz kapcsolódó gazdálkodást, így Magyarországot adott esetben hátrányosan érintő szabályozás. A kérdésben érintett tudományos-, szakmai- és gazdálkodó továbbá érdekképviseleti szervezetek köréből itthon létrejött egy ún. AKÁC-KOALICIÓ, mintegy jelezve a kérdés közérdekűségét és rendkívüli súlyosságát.
A minisztérium 2014. február 04-én sajtóközleményt tett közzé, amelyben rögzíti, hogy: „A tárgyalásokon határozottan képviseljük a Magyarország számára kiemelt gazdasági (erdészeti, faipari és méhészeti) jelentőségű akác megkülönböztetett kezelését. "
Később az is nyilvánosságra került, hogy az ágazatért felelős miniszter támogatja az akác hungarikumként történő elismerését, ezért döntött - soron kívül - az Ágazati Értéktárba történő felvételről.
Mindezek - az említett cselekmények és más szakmai megnyilvánulások, lásd például MTA állásfoglalás - csupán az események itthoni részét képezik, miközben folyik az EU Parlamentben az említett szabályozás megalkotásnak folyamata, és a tervezettek szerint akár ez év áprilisáig elfogadásra kerülhet.
A megismert közleményekből kiolvasható, hogy a 2013. évben napvilágot látott szabály előkészítési folyamata két lépcsős: egyrészt az EU Bizottság, mint előterjesztő szintjén, másrészt az EU Parlament és bizottságai szintjén, mint szabályalkotó.
Mindkét szinten mód és lehetőség van és volt a magyar nemzeti álláspont kialakítására és képviseletére.
Mindezekkel kapcsolatban, kérdezem a Tisztelt Miniszter Urat:
1.  Az EU Bizottság szintjén összeállított jogszabálytervezethez készült-e magyar álláspontot képviselő vélemény, észrevétel, javaslat?
2. A magyar álláspont kialakításhoz milyen szakmai szervezeteket vontak be?
3. Készült- e hatástanulmány arra vonatkozóan, hogy Magyarországot a szabályozás-tervezet milyen mértékben és milyen súllyal érintheti?
4. Az EU Parlamenti tárgyalási szakaszban magyar álláspont került-e megfogalmazásra és ezt hogyan, milyen formában jelenítették meg? Ugyanis az EU parlamentközi platform honlapja e témában - más országokkal szemben - magyar álláspont közvetítéséről nem ad információt.
5.  Van- e lehetőség a szabályozás tárgyalásának, elfogadásának jelen szakaszában a magyar álláspont az eddiginél markánsabb képviseletére?
Várom érdemi válaszát!
Budapest, 2014. március 3.
Szilágyi György
Jobbik


VIDÉKFEJLESZTÉSI                    
MINISZTÉRIUM    
Érkezett:   2014. márc. 10.   
DR: FAZEKAS SÁNDOR
miniszter              
                
PTKF/766-3/2014

Szilágyi György úr
országgyűlési képviselő részére

JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐCSOPORTJA ORSZÁGGYŰLÉS IRODAHÁZA

BUDAPEST Széchenyi rkp. 19. 1358

Tisztelt Képviselő Úr!

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdése alapján a K/13834. számon hozzám benyújtott, „Felkészülten és megfelelően képviseli az akáccal kapcsolatos magyar álláspontot a kormány nevében a Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Unió szabályozásában?" című írásbeli kérdésére a következő választ adom.
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2013 szeptemberében terjesztette elő az idegenhonos özönfajok betelepedésének és elterjedésének megelőzéséről és féken tartásáról szóló rendelet-tervezetét.

Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolásáról és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról szóló 1169/2010. (VIII. 18.) Kormányhatározat rendelkezik az EU döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolásáról és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról (a továbbiakban: EKTB). A Kormányhatározat szerint az EKTB általános feladata a kormányzati integrációs politika, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok szakmai előkészítésének, végrehajtásának koordinálása és ellenőrzése, továbbá a képviselendő tárgyalási álláspontok előkészítése és összehangolása. Az EKTB kiemelt feladatai között szerepel az EU intézményeinek beterjesztett, új uniós tervezetekre vonatkozó induló tárgyalási álláspont-javaslat meghatározása.
A fenti rendelkezéseknek megfelelően a Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban:     VM) előkészítette az induló tárgyalási álláspontot a jogszabálytervezetről. Az így kidolgozott álláspontot a vonatkozó rendelkezések szerint egyeztette a minisztériumok között.
Az EKTB 2013. november 5-én fogadta el a tervezethez készített induló tárgyalási álláspontot, majd 2014. február 3-án annak kiegészített, frissített változatát. Az álláspontban hangsúlyoztuk: Magyarország részéről semmilyen körülmények között nem fogadható el, hogy a már jelenleg is számottevő gazdasági jelentőséggel bíró fajok is felkerülhessenek az uniós szempontból veszélyt jelentő idegenhonos özönfajok listájára. Az álláspontban kiemelten nevesítettük, hogy az akác magyarországi jelenlétéhez és termesztéséhez fontos gazdasági, elsősorban erdészeti és méhészeti érdekünk fűződik.
Az induló álláspont mentén a szaktárca minden egyes újabb szövegjavaslathoz elkészítette észrevételeit, és azt a tárgyalások során is markánsan képviselte. Hozzá kell tennünk, hogy a szövegtervezettel kapcsolatos észrevételeinknek csak egy része érintette az akáccal kapcsolatos hazai érdekképviseletet, számos más, az inváziós idegenhonos fajok kezelését érintő kérdésben is voltak módosító indítványaink. Mivel az idegenhonos inváziós fajok kérdése túlterjed az akác megítélésén, ezek a fajok más ágazatokat is érintenek, amelyek érdekeit szintén szem előtt kell tartanunk.
A VM érintett szakfőosztályainak és háttérintézményeinek bevonásával munkacsoport alakult, amely a legfontosabb szakmai döntések hátterét megvizsgálja, így segítve a megalapozott döntések előkészítését.
A VM 2013. november 29-én egy kifejezetten az inváziós fajok témájában összehívott országos egyeztetésen mutatta be az uniós rendelet-tervezet akkor aktuális szövegét. A rendezvényen mind erdészeti, mind ökológiai tudományos szervezetek, mind a gazdasági élet szereplői, mind civil szervezetek képviselői jelen voltak és hangot adtak véleményüknek. A szakfőosztályokkal történt egyeztetésen túl egyetemek (Debreceni Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem), a kutatóintézetek közül az MTA Ökológiai Kutatóközpontja, nemzeti parki igazgatóságok és civil szervezetek (WWF Magyarország) véleménye is beépült az elkészített állásfoglalásokba.
A Bizottságnak, mint a rendelet előterjesztőjének feladata a szabályozás uniós szintű hatásainak vizsgálata, melyet a rendelet megjelenésével egyidejűleg közzé is tett. Tagországi szinten nincs kötelezettség ilyen tanulmány elkészítésére. Természetesen a jogszabály véleményezése során módosító javaslatainkat úgy alakítottuk ki, hogy mérlegeltük a rendelkezésekből eredő, hazánkra háruló hatásokat.
Részletes elemzés, tekintettel arra, hogy a rendelet-tervezet még jelenleg is formálódik, és azon fajok köre, amelyekre a szigorú intézkedéseket kellene foganatosítani, még nem ismert, jelenleg nem is készíthető. Az EU számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékét a rendelet hatályba lépését követő egy éven belül kezdi el feltölteni fajokkal a Bizottság. A fajlistától - melyről a Bizottság többször és több fórumon, illetve a rendelet-tervezet preambulumában is határozottan kinyilatkoztatta, hogy gazdaságilag komoly tényezőt jelentő, már széles körben elterjedt inváziós, idegenhonos fajokat (amilyen a fehér akác is) nem fog tartalmazni -nagyon erősen függ a későbbi tevékenységek köre, így a hatásokat is csak majd a lista ismeretében lehet megbecsülni.
A VM a Környezetvédelmi Munkacsoport szintjén folyó egyeztetésekre készített tagországi mandátumot és ott képviselte az ország érdekeit. Ezek a módosító javaslatok az EU parlamentközi platform honlapjára nem kerülnek fel. Több magyar EU Parlamenti képviselői módosító indítványáról van tudomásunk, melyek elsősorban a rendelet finanszírozásához kapcsolódó problémakörre vonatkoztak.
Az akác kivételének, vagyis nemzeti elbánási körben tartásának kérését egyértelműen nevesítettük az Induló Tárgyalási álláspontban és konkrét szövegszerű javaslatot adtunk az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokat előkészítő nagyköveti értekezlet (Coreper) február 7-i ülésén. Elmondtuk, hogy a rendelet nem veszélyeztetheti azon vállalkozásokat, melyek tevékenysége gazdasági-társadalmi hasznot hozó fajokra épül, mint például az akác. Ezért szükség van egy olyan listára, amely nemzeti intézkedési körben tartja az adott fajok kezelését. E fajok listáját a rendelet elfogadása során kell meghatározni, nem hagyható későbbre, a szakértői bizottságra, ezt indokolja az átláthatóság és a kiszámíthatóság igénye is.
Legutoljára a 2013. március 3-i Környezetvédelmi Tanács alkalmával Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak jeleztük, hogy még mindig nem született számunkra megfelelő megoldás a fehér akáccal kapcsolatosan, és kértük Potocnik úr intézkedését a Magyarország részéről felvetett probléma megnyugtató rendezése érdekében.
Ezzel együtt levélben is megkerestük Potocnik biztost, és megerősítettük, hogy az akác kérdésének nem megfelelő kezelése miatt a jogszabály jelenlegi szövege Magyarország számára nem elfogadható, a gazdasági és társadalmi szempontból jelentős növény- és állatfajok nem kerülhetnek fel az unió számára veszélyt jelentő fajok listájára, amely szigorú, minden tagországban betartandó intézkedéseket vonna maga után. E fajok kezelésének tagállami hatáskörben kell maradnia. Ez a megoldás biztosítja a biológiai sokféleség védelmét és a faj hasznosításából eredő előnyök kölcsönös figyelembe vételét, és az ennek megfelelő szabályozási, támogatási és intézkedési keretek meghatározását.
Kérem válaszom szíves elfogadását.

Budapest, 2014. március 18.

Üdvözlettel:
Dr. Fazekas Sándor

No events