Stratégiai irányváltás a vidékpolitikában
Magyarországnak nincs konszenzussal elfogadott agrár- és vidékstratégiája. A gyakorlati szakpolitika nem független, az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának alárendelt. Stratégia híján, de az EU-s társfinanszírozás segítségével a következő hét évben a hivatalos agrárpolitika a mezőgazdaságban további intenzifikációt, birtokkoncentrációt irányoz elő, a termelés jelentős mennyiségi növelése érdekében.

Eltekint attól, hogy a nagyüzemi gabonatermelés felfuttatására koncentráló termelési szerkezet piacilag kevéssé megalapozott, újabb vidéki munkahelyek tömegének megszűnésével és természeti erőforrásaink további leromlásával járhat. Mintha az agrárium egy gigantikus pénzmosoda lenne, melynek egyetlen célja, hogy az elérhető támogatásokat minél hatékonyabban juttassa el néhány gazdasági érdekcsoporthoz, függetlenül a tényleges tevékenységek értelmétől, társadalmi hatásaitól. Mindeközben családok százezreit fosztják meg a tisztes megélhetés lehetőségétől, és a vidéki közösségek végérvényesen elveszíthetik erőforrásaik  fölött a rendelkezés jogát. Az Európai Unió vidékfejlesztési támogatásainak legnagyobb része a földhöz kötődik – ebből következik tehát, hogy akinél a föld, oda jut a támogatás is.  Az elkövetkező hónapokban, években végérvényesen eldől a magyar vidék sorsa.
A fenntartható vidékfejlesztési politika célja a vidék népességmegtartó képességének megtartása, erősítése, és egy olyan többfunkciós mezőgazdasági szerkezet kialakítása, amely természeti erőforrásainkat megőrzi, gyarapítja. Utóbbi esetében az élelmiszer és nyersanyag termeléssel egyenrangúak a gazdálkodás által ellátott  foglalkoztatási környezeti, szociális, kulturális feladatok. Eme „ökoszociális szolgáltatásokért” a gazdálkodókat fizetség illeti meg a társadalom részéről. Irányváltásra van szükség a mezőgazdaságban: a támogatásvezérelt, mennyiségi termeléstől a piacképes, magas minőségű, egészséges termékek előállítása felé kell elmozdulni. A közösség helyi erőforrásaival (elsősorban: föld, vizek használata) és az ebből nyerhető haszonvételekkel maga rendelkezzen.

A stratégia főbb elemei
A vidékgazdaság gerince a mezőgazdaság, ugyanakkor segíteni kell a multiplikációt, az értékek megsokszorozását: a helyi feldolgozás és értékesítés rendszereinek kialakítását. Le kell állítani az agrár-pénzmosodát: közpénzeket csak közérdekű tevékenységekre szabad kifizetni, nem pedig a legnagyobb érdekérvényesítő erővel rendelkező cégek támogatására. A fenntartható vidékfejlesztési stratégia céljainak elérése érdekében a vidéken élők kezébe kell adni mindazokat az erőforrásokat, amelyekkel segíteni tudnak magukon és felkészülhetnek a küszöbön álló változásokra. Az új stratégia fő elemeinek tekintjük:
Hazai, családi gazdálkodók megerősítése.
A minőségi, környezetkímélő termelés megvalósítására és a vidék népességmegtartó erejének fokozására az elsősorban a kis- és közepes méretű egyéni és családi gazdaságokra, valamint ezek együttműködésére, társulásaira épülő modell alkalmas. A következő években a mezőgazdasági, vidékfejlesztési politikának a fókuszába ezen gazdaságok megerősítését kell állítani. Biztosítani kell számukra a hozzáférést a szükséges erőforrásokhoz: a tudáshoz, a tőkéhez és a földhöz. Mindezek mellett a fiatalok számára újra vonzóvá kell tenni a vidéki életet, hogy legyen utánpótlás. Ezért a helyi infrastruktúrafejlesztés, falumegújítás, a kulturális élet színvonalának emelése is elengedhetetlen feladat. A cél: egy sokszínű, több lábon álló vidéki gazdaság megteremtése.
Lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő tevékenységként, önellátási célra vagy hobbiszinten is minél többen foglalkozhassanak mezőgazdasági tevékenységgel. Ennek kulturális, tájmegőrzési, szociális szempontból rendkívüli jelentősége van. 
Termelési szerkezetváltás.
Magyarország táji adottságai és a hosszú távú piaci trendek elemzése alapján új mezőgazdasági stratégia kidolgozására van szükség. Stratégiai céllá kell emelni a vízkészletek, a talaj és a biológiai változatosság megőrzését és gyarapítását segítő termelési rendszerek kialakítását. A gazdák által a tájak arculatának és természeti erőforrásaink megtartásáért, gyarapításáért tett többlet erőfeszítéseit, költségeit a társadalomnak el kell ismernie. A jelenlegi gabona, olajos-, fehérje- és rostnövény (GOFR) termelés dominanciáját csökkenteni kell.
Meg kell teremteni az állattartás és növénytermesztés egyensúlyát. Ebben a legeltetésre alapozott, extenzív állattartásra, minőségi termékek előállítására és a tájgazdálkodással összeegyeztethető növénytermesztésre kell koncentrálni. A szántóföldi termelésre kevéssé alkalmas területeket fokozatosan ki kell vonni a termelésből és gyeppé, erdővé vagy vizes élőhellyé kell alakítani.
Szerves vidékgazdaság megteremtése.
A családi gazdaságok mozaikjára épülő gazdasági szerkezet csak akkor lehet működőképes a mezőgazdasági termelés, feldolgozás, értékesítés egyre koncentrálódó világában, ha egységei együttműködnek. Újra meg kell teremteni és segíteni kell a gazdálkodók önkéntes társuláson alapuló beszerzési, termelési, értékesítési szövetkezeteit.
A központi politikának segítenie kell a gazdaság szereplőinek tevékenységét új piacok felkutatásában és meghódításában. Nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy a jó minőségű, egészséges, hazai termékek a magyar fogyasztók számára is elérhetők legyenek.
Támogatni kell az élelmiszerláncokat megkerülő, termelő és fogyasztó közvetlen kapcsolatán és bizalmán alapuló kereskedelmi rendszerek elterjedését. Az élelmiszer-önrendelkezés jegyében elő kell segíteni a helyi termékek helyi (településen, kistérségen vagy régión belüli) fogyasztását. Ennek feltételeinek megteremtéséért nemzetközi szinten is fel kell lépni. A hazai piacot meg kell védeni a import dömpingárutól, különösen a silány minőségű, kockázatos termékektől.
Elő kell segíteni a helyi termékek helyben történő feldolgozását, falu és város – kistérségek – együttműködésére alapozva. A turizmus, mint kiegészítő tevékenység olyan környezetben képzelhető el, ahol a helyi gazdaságnak van működőképes alapja.
Önrendelkezés.
A globalizáció jelenlegi hulláma után újra a lokalizációra kell felkészülnünk az elkövetkező évtizedekben. A központosított struktúráktól való függés az instabillá váló világrendben rendkívüli veszélyt jelent. A kistérségeknek arra kell törekedniük, hogy város és vidéke harmonikus együttműködésével saját önrendelkezésüket biztosítani tudják, ne távoli hatalmi centrumok határozzák meg mindennapi létük feltételeit.
Az önrendelkezés (autonómia) alapja a szerves vidékgazdaság működése. Ezzel összefügésben meg kell teremteni az autonóm kistérség működésének infrastrukturális alapjait is. A központosított rendszerektől független energiaellátás irányába kell elmozdulni. A közösségi, kisléptékű, alternatív energiára alapozott, környezetkímélő energiaellátás kiépítése hosszabb távon a költségeket is jelentősen csökkenti. Hasonlóképpen a vízellátásban, hulladékgazdálkodásban, szennyvízkezelésben is a kisléptékű, környezetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni.
Falvak, kistérségek, régiók együttműködése.
A kistérségek életképes működéséhez, az együttműködés serkentéséhez, a szerves gazdasági szerkezet kialakításához biztosítani kell a helyi közlekedés (tömegközlekedés és közutak), a telekommunikáció, az oktatás, egészségügy, a postaszolgáltatás megfelelő színvonalát. A kistérségeken belüli szolgáltatások, egyedi megoldások kialakításában a gazdasági és társadalmi szempontból leghatékonyabbat kell választani, de erről széleskörű vita után a helyi közösségeknek kell kimondani a döntő szót. A helyi civil szervezetek működését segíteni kell, be kell vonni őket a közösségi feladatok ellátásába és a döntéshozatalba. A döntéshozás centralizmusát oldani kell, a térségi közösségek kezébe kell adni az erőforrásaik feletti rendelkezést. Értve ez alatt a térség természeti erőforrásait, de az európai társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programok támogatási lehetőségeit is.
Különös figyelmet kell szentelni az aprófalvakon belüli és aprófalvak közötti együttműködés fejlesztésének. A helyi hagyományok, személyes viszonyok életben tartása talán a legfontosabb alapja a gazdasági és társadalmi fejlesztésnek.
A régiók Európája lehetőséget nyújt arra, hogy a határon túli magyarsággal újra szoros kapcsolatot ápolhassanak az anyaországbeliek. A határmenti régióknak erre is tekintettel célszerű végiggondolni  fejlesztési programjaikat.

A megvalósítás eszközei
A stratégiaváltás a mezőgazdaságban, illetve a terület- és vidékfejlesztésben megvalósítható. Mind a szükséges intézményi reformok véghezvihetők, mind pedig a változtatáshoz szükséges források előteremthetők. Mindez politikai akarat kérdése. A 2007-13-mas időszak EU-s társfinanszírozással megvalósuló fejlesztései biztosíthatják a vidék kiegyensúlyozott fejlesztését. Ma azonban ennek ellenkezőjét látjuk: megalomán infrstrukturális beruházások terveit, melyek a vidékiek életminőségét aligha fogják javítani. Olyan változásokra kell felkészülnünk, amelyek negatív hatásait csak akkor enyhíthetjük, ha a vidéki környezet, társadalom és gazdaság változatosságát növeljük, a fenntartható működés irányába mozdítjuk el. A felkészülés stratégiája megvalósításának fő elemeit az alábbiakban vázoljuk.
Szembenézés a múlttal.
Ahhoz, hogy a jövőre felkészülhessünk, a múltunkkal kell tisztába kerülnünk mindenek előtt.
A nyilvánosság számára érthetővé kell tenni a mai vidék súlyos gazdasági, szociális, kulturális válságának okait és a megoldásról szóló diskurzust kell kezdeményeznünk. Valódi párbeszéd során kell kidolgozni az érintettek bevonásával a lehetséges megoldásokat. A munkában komoly szerepet kell szánni a helyi civil szerveződéseknek, segíteni kell az önszerveződést.
Fel kell tárnunk és kézzelfoghatóvá kell tennünk az oktatás és a média segítségével a vidéken rejtőző értékeket, kultúránk kincsestárát – pl. a természettel együttműködő gazdálkodási formákat. Meg kell értenünk, hogy ezen értékek milyen jelentőséggel bírnak társadalom túlélése szempontjából.
Széleskörű kampányt kell indítani az egészséges táplálkozás népszerűsítése, illetve az élelmiszeriparban alkalmazott egyes adalékanyagok, módszerek kockázatainak tudatosítására.
Gyakorlati oktatás, ismeretterjesztés, tanácsadás
A tájékoztatás, képzés támogatása, intézményrendszerének kialakítása a gazdák segítését, tájékozottságuk, képzettségük és ezzel versenyképességük növelését kell, hogy szolgálja. Ennek érdekében a következők a legfontosabb teendők:
Néptanítói, népfőiskolai programot kell indítani, amely a vidéken élőket (különösen az alacsony képzettséggel rendelkezőket) a mindennapi életben való eligazodáshoz szükséges általános és praktikus tudással ruházza fel.
Ingyenes tanácsadói rendszert kell létrehozni, mely naprakész információkkal és segítséggel látja el a gazdákat.
A mintagazdaságok, nyitott porták rendszerét meg kell erősíteni.
Finanszírozás.
A stratégiaváltás pénzügyi alapjait az Új Magyarország Fejlesztési Tervből valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiából és Programból (ÚMVST és ÚMVP) teremthetjük meg. A finanszírozásban szerepet játszhatnak a területalapú (2009 után: farm-alapú) kifizetések is. A finanszírozás alapjainak megteremtése a következőképpen képzelhető el.
Az ÚMVP tengelyei közti forrásfelosztást újra kell gondolni és a következő arányokat kell érvényesíteni: I. tengely (versenyképesség) – 20%; II. tengely (fenntartható mező- és erdőgazdasági földhasználat) – 50%; III. tengely (vidéki életminőség javítása és gazdasági diverzifikáció) – 20%; IV. tengely (LEADER) – 6%, technikai segítségnyújtás: 4%. Az intézkedéscsomagok részleteit a fent vázolt  stratégia I-V. pontjaiban leírt súlypontjainak megfelelően kell átalakítani.
Az agrár-környezetgazdálkodási programon belül a feltételrendszert úgy kell kialakítani, hogy a források nagyobb hányada a szántóföldi alap, illetve integrált program helyett a természetmegőrzést, tájgazdálkodást, tájrehabilitációt, vizeink megtartását hatékonyabban szolgáló célprogramokra jusson. A termelésben ma csupán 2%-os arányban jelen lévő ökológiai (bio-) gazdálkodás nagyarányú elterjedését erőteljesen ösztönözni kell. A támogatási rendszerben preferálni kell azokat a technológiákat, amelyek a fosszilis energiaforrások használatát csökkentik.
Lehetővé kell tenni, hogy a Natura 2000, illetve az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések megfelelő forráskerettel már 2007-ben elindulhassanak. A Natura 2000 területek egyértelmű gazdálkodási követelményeit meg kell határozni.
A Kedvezőtlen Adottságú Területek kijelölésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a természetes és természetközeli gyepeknek. Ezek fenntartása az extenzív gyephasználattól függ.
A biomasszából nyert energiatermelésben csak a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő, kisléptékű, a helyi energiaellátást szolgáló rendszerek elfogadhatók. A Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) és az ÚMVP-ben ezeket az elveket érvényesíteni kell. A KEOP megújuló energia termelésre fordítható kereteit radikálisan emelni kell.
A Közlekedés OP forrásfelosztásában élvezzen előnyt a meglévő közúti hálózat felújítása, illetve a tömegközlekedés fejlesztése. Színvonalas közforgalmú közlekedést kell biztosítani minden magyarországi településnek, hogy a városi szolgáltatások a falusiak számára is könnyen elérhetőek legyenek.
A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésében az árvízvédelmi szempontok mellett újra meg kell jeleníteni a vízmegtartás, a tájgazdálkodás és az infrastruktúrafejlesztés célokat. E célok társfinanszírozását a Környezet- és Energia Operatív Program mellett az ÚMVP biztosíthatja.
A teljes ország területén ösztönözni kell a térségi vízgazdálkodási tervezés, új hangsúlyokkal, a Víz Keretirányelvvel összhangban valamint az ehhez kapcsolódó fejlesztéseket. Az új térségi tervek készítésének célja a vízháztartás szélsőségeinek (aszály, árvíz, belvíz) kiegyenlítése és a biológiai változatosság növelése, ami összekapcsolódik az e célokat szolgáló mezőgazdasági termelési rendszerek tervezésével és létrehozásával. A feladatok végrehajtásának koordinálására tájgazdálkodási társulatokat kell létrehozni.
Az integrátorok helyett a szövetkezések élvezzenek kiemelt előnyt a támogatási rendszerben és a kapcsolódó szabályozásban.
Az aprófalvakra speciális munkahelyteremtési programokat kell kidolgozni, az egyes térségek speciális adottságainak megfelelően. A munkába a civil szervezeteket is be kell vonni. 
Kiemelt keretet kell biztosítani a kutatás, fejlesztés terén az új piacok, feltárásának, különös tekintettel a hagyományokon és magas minőségen alapuló piacképes termékek kifejlesztésének és marketingjének. A kisebb és közepes termelőknek állami segítséget kell nyújtani a piacrajutásban.
Biztosítani kell, hogy a források felhasználása a helyi közösségek döntésére alapuljon, a LEADER-módszer szerint. Ösztönözni kell, hogy az egész ország területét fedjék le a LEADER csoportok.
Zöld költségvetési reform.
Az elvonások rendszerében, az adópolitikában a közterheket az élőmunkáról fokozatosan a környezethasználatra valamint az anyag- és energiafelhasználásra kell áthelyezni. Ezzel kapcsolatos részletes javaslatainkat az Országos Civil Fórum Minek a hiánya? című anyagában foglaltuk össze. (Lásd: http://www.orszagoscivilforum.hu/dokumnetumok.php)
Jogszabályi és intézményi reform.
A szerves vidékgazdaság kialakítása érdekében az alábbi jogszabályi változtatásokat tartjuk sürgetőnek:
Kétszintű élelmiszerbiztonsági, állat- és növényegészségügyi engedélyeztetési rendszert kell kialakítani. Eltérő termelési, feldolgozási, illetve kereskedelmi szabályok vonatkozzanak a kis és nagy tételben termelőkre. A szabályozás tegye lehetővé a kistételben termelők piacrajutását ésszerű követelmények és költségek mellett.
Az élelmiszerbiztonságért felelős szervezeteket (elsősorban: ÁNTSZ) létszámban és kapacitásban meg kell erősíteni. Az élelmiszerimportot fokozott szigorral kell ellenőrizni. Ez az EU keretei között a piacvédelem fő eszköze.
Magyarországon a génmódosított növények termesztésére vonatkozó moratóriumot hosszú távon fenn kell tartani. A genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) felhasználását a takarmányozásban és az élelmiszerekben meg kell szüntetni, legyen szó import vagy hazai termékekről.
A helyben lakó gazda érdekét üzemszabályozással védjük. Csak annak a személynek (vagy társaságnak) lehet joga földet bérelni, vásárolni és gazdálkodni, aki/amely néhány feltételnek megfelel: helyben lakik, vagy megtelepszik; jövedelmének egy része az ottani gazdálkodásból származik; van megfelelő, magyar képzési rendszerben megszerzett szakképesítése, bizonyítja gazdálkodási gyakorlatát vagy kötelezettséget vállal megszerzésére; vállalja, hogy bizonyos helyi termelési hagyományokhoz alkalmazkodik; elér, illetve meghalad bizonyos helyi foglalkoztatási határértékeket, fajlagos munkahelyteremtési mutatókat. A gazdaság mérete nem léphet túl egy – művelési áganként meghatározott – maximumot.
Segíteni kell a szétaprózott birtoktestek egyesítését, a tagosítást és a földcserét. A Nemzeti Földalap (NFA) decentralizálásával a földrendezést a helyi közösségek kezébe kell adni. Fel kell gyorsítani a termőföld részaránytulajdon kiadását.
A fejlesztési kérdések eldöntésében oldani kell a centralizmust, több jogot, több felelősséget kell adni a térségi közösségeknek. A térségfejlesztés elsősorban gyakorlat és egyeztetési fórum legyen. Találkozási pont a gazdaság-, az önkormányzati és a civil szféra szervezetei és képviselői között annak érdekében, hogy nyílt fejlesztéspolitikai párbeszédben ezek a szervezetek megformálják egy-egy település, egy-egy kistérség jövőképét és ennek érdekében mozgósítsák mindazokat az eszközöket, amelyek saját hatáskörükben, saját működési területeiken rendelkezésükre állnak.
Összefogás az élelmiszer önrendelkezésért nemzetközi szinten.
Az „élelmiszer-önrendelkezés” jog ahhoz, hogy emberek, régiók, államok vagy azok uniói maguk határozzák meg mezőgazdasági- és élelmiszer-politikájukat, úgy, hogy közben ne árasszák el dömpingáruval más nemzetek piacát.
A mezőgazdasági- és élelmiszer-önrendelkezést biztosító politika megvalósításáért európai partnereinkkel összefogva kell küzdenünk. Az EU Közös Agrárpolitikájának megváltoztatásával meg kell határozni az élelmiszer-önrendelkezés kereteit nemzeti és térségi szintekre, egészen a helyi gyakorlati megvalósításig.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmát vonják ki a WTO hatásköréből.

Az Országos Civil Fórumon 2006. november 7-ei fórumán elhangzottak és egyéb háttéranyagok alapján összeállította: Kajner Péter


Kérjük, az anyaggal kapcsolatos véleményét ossza meg velünk az alábbi címen!


ORSZÁGOS CIVIL FÓRUM
www.orszagoscivilforum.hu
Kajner Péter  06-30-59-79-119  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

No events