1998. november 20. - Dr. Vereckey Zoltán, a PMKIK főtitkára köszöntőjében elmondta, a kamara azért tartja fontos feladatának, hogy foglalkozzék a környezetvédelem ügyével is, mert a kamarai törvény szerint a gazdálkodók érdekvédelmét és önkormányzatát látja el, és ma már nem végezhető gazdasági tevékenység anélkül, hogy annak természeti hatásaival esetleges káros következményeivel ne számolnánk. Tíz keletközép-európai országban végzett vizsgálatok szerint az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előkészítéséhez, mintegy 130 milliárd dollárt kell fordítani a környezetvédelmi feltételek teljesítésére. Ebből Magyarországra kb. 15 milliárd dollár jut. A vízminőségjavítására 7,2 milliárdot, a levegőszennyezettség csökkentésére 2,9 milliárdot, a hul-ladékelhelyzés megoldására 4,8 milliárd dollárt kell fordítani. Összehasonlításul, a magyar kormány 2002-ig 3,7 milliárd dollárt szán a környezetvédelemre. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a kamaráknak támogatniuk kell a hazai környezetvédelmi ipar megerősödését. Ennek érdekében ki kell alakítani a megfelelő jogi és közgazdasági környezetet is. Előnyben kell részesíteni a termékeken kívül, a környezetbarát termelési folyamatokkal dolgozó vállalkozásokat. A forrásokat a környezetterhelő termékek előállítóinak és az ilyen technológiát alkalmazóknak kelljen fizetniük. A kamarának fontos tudatformáló szerepet is kell betöltenie, mégpedig a „globális gondolkodás - lokális cselekvés" mottó jegyében. Vereckey Zoltán szerint a konferencia iránt megnyilvánuló rendkívüli érdeklődés ékes bizonyítéka annak, hogy a gazdaság szereplői tenni is akarnak a természet értékeinek védelméért. A főtitkár Baross Gábor 1889-es gondolataival zárta megnyitóját: „A kereskedelmi és iparkamarák fennállását kérdésen kívülinek tekintem... feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a kamarák minden alkalommal teljes szabadsággal és függetlenséggel nyilváníthassák véleményüket..."
A bevezető előadást dr. Illés Zoltán az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke tartotta, környezetvédelmi politikánk fő kérdéseiről. Elöljáróban leszögezte azt az alapelvet, hogy a környezetvédelem a kormányoktól független ügy. Ez nem lehet pártpolitikai kérdés, ugyanakkor politikai kérdésnek kell tekinteni, mert érdekeket támogat, más oldalról viszont érdekeket sért a környezetvédelmi tevékenység. Elsődleges feladatként jelölte meg annak az érdekközösségnek a kialakítását, amely együttműködésre készteti a gazdasági szereplőket és a környezetvédelem intézményeit. Ez olyan kényszer, amely a környezetvédelmi problémákat nem sodorhatja a perifériára. Az elnök hangsúlyozta, hogy az EU-csatlakozást nem kényszernek tekinti, hanem örömmel és várakozással néz elébe. Annak ellenére, hogy pillanatnyilag valamennyi környezeti gondunk megoldásához az össznemzeti termékünknek megfelelő összegre volna szükség. Ezért is kell halasztást kérnünk a csatlakozás feltételeinek hazai megteremtéséhez. Bár megszűnt a központi környezetvédelmi alap, de a pénz rendelkezésre áll. A szakértő a következő prioritást sorolta föl: A legfontosabb a hulladékos problémakor megoldása, ezt követi a szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása, majd-pedig a levegőszennyezés elhárítása. Óriási gondot jelent, hogy az elmúlt ciklusban több pénzt ígértek - és szerződésekben le is kötöttek - mint amekkora összeg rendelkezésre állt ilyen célokra. Többek között ennek az ellentmondásnak a feloldására emelték a termékdíjakat. Ugyanakkor nem használták ki a Phare-pénzek nyújtotta lehetőségeket. Az elnök elmondta, hogy legalább hét környezetvédelmi felügyelőséget kell létrehozni az országban és ehhez meg kell teremteni a költségvetési fedezetet. Amíg ez megvalósul, néhány fős kirendeltségeket kell létrehozni. Végezetül arról az álmáról szólt dr. Illés Zollán, melyben partnereket és szövetségeseket talál környezetvédelmi programja megvalósításához.
Dr. Verrasztó Zoltán, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója azzal kezdte előadását, hogy az állami nagyvállalatok idején könnyebb volt a környezetvédők dolga, hiszen pl. a korábbi egyetlen partner, a Csepel Művek helyett ma 170 kft. működését kell ellenőrizniük ugyanazon területen. Olyan visszásságokról számolt be, hogyha visszavonják egy autófényezőnek az iparengedélyét, az továbbra is zavartalanul tevékenykedik. Egy-egy ellenőrzésük során a gépjárműjavító kisiparosok többsége nem tudott elszámolni a tevékenysége során keletkezett veszélyes hulladékokkal. Az előadó beszámolt a százhalombattai levegőszennyezési gondokról, valamint a Soroksári-Duna káros feliszapolódásáról is. Az előadó szerint a kotrás csak időleges megoldást jelentene.
Dr. Rapcsák Tamás, a MTA Számítástechnikai Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, a Ráckevei-Duna-ág vízháztartásának informatikai, matematikai modellezéséről számolt be. Stratégiai célként a vízminőség és az üdülési feltételek javítását jelölte meg.
Dr. Kemény Attila, a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadója a privatizáció és a környezetvédelem kapcsolatáról beszélt. A magánosítás kezdetekor csak azt tudtuk hány eladó egységünk van, de hogy mennyit ér mindez azt nem. A Nyugatról érkezett vásárlók viszont pontosan tudták, milyen várható környezetvédelmi kiadások terhelik ezeket az objektumokat.
Nébb-Csorba Lajos, a Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa a környezeti ipar fejlesztésének lehetőségeiről tartott előadást. Kiemelte, hogy az állam kínálatot teremthet és keresletet támaszthat a környezetvédelmi piacon. Ilyen lehetőséget jelent pl. a központi kármentesítési program és a hulladék-újrahasznosító ipar. Az állami támogatások nélkülözhetetlenek ebben az ágazatban, de a bankok is egyre inkább felismerik azt, hogy a környezetvédelem független a recessziós hatásoktól, tehát a befektetési kockázat ezen a területen sokkal kisebb.
Dr. Baráth Etele, az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottságának alelnöke a konferencián hallottak és a nagy érdeklődés láttán kijelentette, hogy ez olyan szívderítő élményt jelent, mintha angyal szállt volna át felettünk. A szakértő a környezet- és területfejlesztés szintéziséről fejtette ki véleményét. Csak akkor juthatunk EU-pénzekhcz, ha jó célokat tudunk megjelölni - mondotta. A környezetvédelem az ő felfogása szerint nem egy önálló ágazat, hanem az ágazatok közötti kapcsolatok szféráját jelenti.
Szabó Ilona, az OMFB tanácsadója a kutatásfejlesztés környezetvédelmi vonatkozásairól számolt be. Erre a célra 1999 és 2003 között 14 milliárd ECU áll rendelkezésre.
Dócsné Balogh Zsuzsanna, az External Kft. igazgatója a vállalkozók környezeti felelősségének növekedését hangsúlyozta. Elmondta, hogy az EU környezetvédelmi alapokat több csoportba sorolták, pl. regionális, szociális, agrár és halászati felhasználásra. Külön alapok szolgálnak a fejlődésben elmaradt területek támogatására. Várhatóan Magyarország egész területe részesülhet ez utóbbi alapokból.
Kiss Ernő, a Környezetgazdálkodási Intézet igazgatóhelyettese a kármentesítési programról beszélt. Az első ilyen nagy program a szovjetek által itt hagyott 131 objektum kármentesítése volt. Megyénkben Törökbálinton volt kármentesítés. A jelenleg futó 24 program 40 projektet foglal magába.
A konferencia ma folytatja munkáját. Z.Z.




No events