2000. június 16.
Az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti igazgatósága
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján hozta létre, 17/1996. (XII.29.) FM rendeletével, a földművelésügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az Állami Erdészeti Szolgálat szervezetét. Fő feladata az erdőgazdálkodás, az erdővagyon-védelem, valamint az elsődleges fafeldolgozás, erdőtörvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott, igazgatási és egyéb állami szakfeladatainak ellátása, amelyet az Állami Erdészeti Szolgálat egy központtal és tíz területi igazgatósággal végez. Ezek egyikét, az ÁESZ Budapesti Igazgatóságát mutatjuk be az alábbiakban.

A magyar erdészeti igazgatás mai rendszerének kialakulása hosszú és fokozatos fejlődés eredménye. Az erdők fenntartása és az erdőhasználatok irányítása érdekében kiadott parancsok és utasítások egész sora előzte meg azokat a rendelkezéseket, amelyek már törvénybe foglalt, általánosan kötelező jogszabályokat képeztek. Ezek az intézkedések azonban először, kezdve Zsigmond király 1426. évben kiadott utasításától, csak egyes területeken (bányák, kohók közelében) megvalósult túlzott fakitermelések miatti erdőpusztításokat próbálták megakadályozni. 1791. évben elfogadott néhány soros törvény juttatta érvényre először azt az elvet, hogy a szabadság nem jelenti a szabadosságot, vagyis az egyéni birtokjog/tulajdonjog közérdekből korlátozható. Az erdőgazdálkodásban, erdészeti igazgatásban a következő mérföldkő az 1879. évben elfogadott - első magyar nyelvű - erdőtörvény volt. Az erdőkhöz fűződő közérdekek védelmében az állam kénytelen volt beavatkozni a magántulajdonban lévő erdőkkel való gazdálkodásba, s meg kellett vonni azokat a korlátokat amelyek átlépésével az erdőtulajdonos már a közösség a társadalom összességének érdekeit veszélyezteti. Az életre hívott erdészeti igazgatás legfontosabb feladata azon jogszabályok végrehajtása amelyek az erdőgazdálkodáshoz fűződő közérdek érvényesülését biztosítják.
Ez a tény az eddigiektől eltérő erdészeti irányelvek életbe léptetését tette szükségessé. Az állami erdők kezelésére és a hatósági feladatok gyakorlására egy egységes államerdészeti szervezetet hoztak létre. Az erdőigazgatóságok központi létszámába tartoztak az erdőrendezők, akik az üzemtervet, ezen belül az erdőfelmérést végezték. Az állami erdők kezelését az erdőhivatalok, továbbá valamennyi erdőben az ellenőrzést az erdőfelügyelőségek végezték, amelyek vármegye- székhelyenként működtek. 1967/68-ban alakult meg a 10 MÉM Állami Erdőrendezőség az erdőfelügyeletek és az erdőrendezőségek összevonásával, amelyek addig több átszervezést túlélve, több néven, de lényegében önálló szervezetként működtek. 1979. évben az erdőfelügyeletet újra leválasztották s megalakult az Erdőrendezési Szolgálat. A területi egységek neve pedig erdőtervezési irodára változott.
1997. január 1-vel alakult meg az Erdőfelügyelőségek és az Erdőrendezési Szolgálat összevonásával az Állami Erdészeti Szolgálat (az ÁESZ), egy központtal és tíz területi igazgatósággal (Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szombathely, Veszprém, és Zalaegerszeg településeken), amelyek közül a Budapesti Igazgatóságot fogjuk a továbbiakban bemutatni.
Az ÁESZ Budapesti Igazgatóságának illetékességi területe Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megyére terjed ki. Az illetékességi terület 1.301.785 ha, ezen belül az erdőterület 248.839 ha, amely 19 %-os erdősültséget jelent.
Az Igazgatóság területén - 1999. évben - 727 erdőgazdálkodó (4 erdészeti részvénytársaság és 723 egyéb gazdálkodó, társas vállalkozó, közbirtokosság és egyéni birtokos) folytatott igen eltérő formában és színvonalon erdőgazdálkodási tevékenységet. Az idetartozó erdőterület a VADEX Mezőföldi Rt, a Vértesi Erdő Rt, 19 % pedig a HM Budapesti Erdőgazdasági Rt kezelésében van, a maradék 6 % megoszlik a vízügy, a KTM és az egyéb állami szervek között.
Az Igazgatóság tevékenysége két fő ágra az erdőtervezési és az erdőfelügyeleti tevékenységre bontható, s ennek megfelelően alakult a szervezete is.
Az erdőtervezési iroda készíti a tíz évre szóló körzeti erdőterveket, amely lényegében az adott erdőkörzetre vonatkozó - az erdő folyamatos fenntartását és a közérdek érvényesülését szolgáló - hosszú távú erdőállomány gazdálkodási előírás és iránymutatás. Az erdőtervezési iroda gondoskodik az erdővédelmi mérő- és megfigyelési rendszer működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, végzi az erdőállományok térképezését, az Országos Erdőállomány Adattár vezetésével kapcsolatban rá háruló feladatokat, és megbízás alapján készíti az erdőgazdálkodási üzemterveket, s egyéb tervezési feladatokat. Az erdőgazdálkodási üzemterv az erdőtörvényben meghatározott módon készített tíz évre szóló gazdálkodási előírás, amely tartalmazza többek között az adott erdő összes alapadatát, s a körzeti erdőtervből kiindulva erdőrészletenként a szakszerű gazdálkodáshoz szükséges beavatkozások előírásait, az erdők fakitermelési lehetőségeit, az erdők felújításának kötelezettségeit, a hosszú távú szabályozást a tartamosság érdekében. A gondosan elkészített üzemterv végrehajtása biztosítja az erdőgazdálkodó számára azt, hogy az erdő összes lehetséges hasznát a közérdek sérelme nélkül élvezze.
Az Igazgatóság erdőtervezési irodája 1998-ban 24.811 ha, 1999. évben 26.107 ha terület erdőtervezését végezte el. 2000-ben 26.218 ha lesz várhatóan az erdőtervezett terület. A körzeti erdőtervek készítésénél a magántulajdonú egyéb állami és közösségi erdők esetében a fő hangsúlyt a gondos erdőleírás mellett a birtokviszonyok kiderítésére helyezik. Az erdőgazdálkodók általában nem vitatják a körzettervben megfogalmazott javaslatokat, az üzemterv igénylésekor legfeljebb a használatok ütemezésében kértek ritkán változtatást.
Az erdőtervezési iroda igyekszik minden, a szakterületének megfelelő vállalkozási munkát elvégezni annak érdekében, hogy az illetékességéhez tartozó erdőterületeken a szakszerű erdőgazdálkodást ezen szolgáltatásaival is segítse.
A vállalkozási tevékenység döntő hányadát a vadászati adatszolgáltatás (vadászati üzemterv), az erdőgazdálkodási üzemtervek elkészítése jelentette, de foglalkoztak többek között termőhely-feltárással, erdőtelepítési tervkészítéssel, geodéziai mérésekkel, térképi szolgáltatással is. 1999. évben az Igazgatóság erdőtervezési irodájánál 16 fő erdőtervező dolgozott. A múlt évben tovább javult az Igazgatóság erdőfelügyeleti és erdőtervezési részlegének közös munkája, s a közös problémák és feladatok megoldásának közös lehetősége 2000. évben lesz teljes, amikor az erdőtervezési részleg is beköltözik a központi épületbe.
Az erdőfelügyelőség fő feladata az Igazgatóság illetékességi területén lévő erdőterületeken ellenőrizni az erdőtörvény és más, erdővel kapcsolatos jogszabályok betartását, valamint üzemterv szerinti gazdálkodás megvalósulását.
1999. évben az Igazgatóságnál 20 erdőfelügyelő feladata volt 248.839 ha erdőben betartatni az erdőtörvény és más jogszabályok előírásait, ellenőrizni az üzemterv szerinti gazdálkodást, s ellátni az egyéb feladatokat. Az erdőfelügyelők általában a körzeti erdőtervnek megfelelően kapták meg felügyeleti területüket, ami átlagban közel 13.000 ha erdőterületet jelentett egy-egy erdőfelügyelőre.
Az erdőfelügyelőség gondoskodik az erdőgazdasági üzemtervek és az éves erdőgazdálkodási tervek jóváhagyásáról, az erdősítések (erdőtelepítések és erdőfelújítások) és fahasználatok műszaki átvételéről a fakitermelések engedélyezéséről.
Az erdőgazdálkodáshoz nyújtott állami támogatások igénybevételével és egyéb pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos feladatok keretében az erdőfelügyelőség írja elő a fakitermeléshez kapcsolódó erdőfenntartási járulék fizetési kötelezettséget, fogadja, nyilvántartja és ellenőrzi az erdőfelújítás és erdőnevelés valamint az erdőtelepítés támogatásával kapcsolatban beadott elszámolásokat és pályázatokat. 1999. évben mintegy 409 millió Ft erdőfenntartási járulék fizetési kötelezettséget írtak elő, s mintegy 631 millió Ft támogatásra vonatkozó elszámolással és pályázattal foglalkoztak.
Az Igazgatósághoz tartozó erdőterületen belül az országos átlagnál lényegesen magasabb a jóléti és parkerdők aránya. Ezen erdőterületek fenntartási munkái, a központi beruházásból megvalósuló, az erdők közjóléti, oktatási szerepét növelő műszaki létesítmények költségvetéseinek, leszámolásainak helyszíni és számszaki ellenőrzése az elmúlt évben is nagyon sok feladatot rótt az erdőfelügyelőkre.
Az erdőgazdálkodási tevékenységhez adott egyéb támogatásokkal kapcsolatos munkák keretében az erdőfelügyelőség igazolja az erdőkár felszámolásra javasolt összegeket, s adják ki az egyéb, az erdőgazdálkodók számára kötelezően előirt igazolásokat is.
Az erdőfelügyelőség fontos feladata a rábízott erdővagyon védelme. Az erdőtörvény megsértése miatt például a múlt évben mintegy 11,7 millió Ft erdőgazdálkodási bírságot és 170 ezer Ft erdővédelmi bírságot szabott ki. Az erdőterület igénybevételével kapcsolatos engedélyezés mellett ők végzik az egyéb, jogszabályban rögzített első fokú szakhatósági feladatokat is pl. rendezési tervek, vadászati - vadgazdálkodási ügyek, s az erdőgazdálkodók nyilvántartásba vételét, s ezen nyilvántartás vezetését is.

Béressné dr. Terényi Katalin

tanácsos

 

 

No events