Ismét eltelt négy év, újból tisztújítás előtt áll az egyik legpatinásabb és legnagyobb taglétszámú magyar társadalmi szervezet, az Országos Erdészeti Egyesület.

Amint arról korábban beszámoltunk, az Országos Erdészeti Egyesület Elnöksége 2010. február 11-én, a MTESZ-székházban tartott ülésén, Wisnovszky Károly, az Országos Erdészeti Egyesület Országos Választási Bizottság elnöke tájékoztatta az elnökséget az egyesületi tisztújító választások jelenlegi állásáról.
Amint azt a Wisnovszky Károly által jegyzett, 2010. január 10-én kelt felhívásból megtudhattuk, az OEE Elnöksége 16/2009. (december 15.) sz. határozatában megválasztotta az Országos Választási Bizottságot. Az Országos Választási Bizottság (továbbiakban OVB) hét tagból áll, melyből 6 tagot a régiók jelöltek.
Ennek alapján az OVB megkezdte a munkáját Egyesületünk Alapszabályának és a Választási Szabályzatnak megfelelően.
Ezúton, az OVB nevében, tisztelettel kérem, hogy olvassák el az OEE honlapján a hatályos választási szabályzatot, és a választási bizottság tagjaival szoros együttműködésben bonyolítsuk le a 2010. évi helyi és országos egyesületi tisztségviselők valamint a küldöttek jelölését és megválasztását.
A feladatokat és azok sorrendiségét, határidejét az alábbi forgatókönyv tartalmazza:
1.Az OVB ülése : 2010.01.15 .
Helye: 1054 Bp. Kossuth tér 11.
Napirend: - az OEE 2010. évi választásairól készült forgatókönyv elfogadása;
- a helyi csoportok, szakosztályok, szakosztály jogállású tanácsok (továbbiakban: választási körzetek) választásainak előkészítése,
- jegyzőkönyvek formai, tartalmi egységesítése,
- jelölt listák és hiteles szavazólapok kiadásáról bizottsági döntés;
- a 2010. évi választások szervezésének, koordinálásának, a Választási Szabályzat előírásainak megfelelő egyeztetése, egységesítése, az OVB munkájának részletes megtárgyalása.
2.) A választási körzetek részére a választási értesítés elküldése 2010. 01. 20.
3.) Az OVB választások előtti egyeztetései - Folyamatos - 02.05-ig
4.) A választási körzetekben a Helyi Választási Bizottságok választása, tisztújítás lebonyolítása - 2010. 03. 30.
- a megválasztott helyi tisztségviselőknek és küldötteknek nyilvántartásba vétele - 2010.04.15.
5.) Az országos tisztségekre való jelölésről elfogadó nyilatkozatok beszerzése, jelöltlista elkészítése - 2010. 04. 28.
6.) Az OVB ellenőrzi az országos tisztségre jelöltek listáját és véglegesíti azt - 2010. 04. 28.
7.) A tisztújító küldöttgyűlés meghívójának, a jelöltek bemutatását tartalmazó írások kiküldése 2010. 04. 30. (Tehát nem 2006., mint ahogy az eredetileg a felhívásban megjelent. – Z.Z.)
8.) A tisztújító küldöttközgyűlés megtartása, a jelölőlista alapján a szavazó lapok elkészítése, a szavazás lebonyolítása, a szavazatszedők megválasztása, a szavazás értékelése, a választás eredményének megállapítása és a küldöttközgyűlés nyilvánossága előtti ismertetése, beszámoló az OVB munkájáról. - 2010. 05. 14.

Ismét eltelt négy év, újból tisztújítás előtt áll az egyik legpatinásabb és legnagyobb taglétszámú magyar társadalmi szervezet, az Országos Erdészeti Egyesület. Ilyenkor illő volna mérleget vonni, legalább az elmúlt négy esztendő eredményeiről, kudarcairól. De ez legyen a leköszönő elnök feladata.
A mögöttünk hagyott időszak eseményeinek – ha úgy tetszik szociológiai – kritikus elemzése viszont már nem az ő feladata, ezt másnak kell elvégeznie.
E sorok írója sem vállalkozik ezúttal erre a feladatra, de néhány szempontot fölvet a közelgő választásokkal összefüggésben.

Ki is legyen az OEE elnöke? – tehetjük és teszik is föl sokan a kérdést.
Nem konkrét személyekről gondolkozunk, hanem elvekről és gyakorlatról, – mondta a ForestPress-nek Wisnovszky Károly, az Országos Erdészeti Egyesület Országos Választási Bizottság elnöke. – Tehát olyan szempontokat ajánlunk a választók figyelmébe, amelyek fontosak az OEE elnöki funkciójának betöltéséhez.
Folytassuk most már mi ezt a gondolatmenetet!

Mik is lehetnek ezek a szempontok?
Talán az egyik legfontosabb, hogy munkaviszony szempontjából mi a státusa a jelöltnek.
Aktív vagy nyugdíjas, állami alkalmazásban van, avagy a magánszektorban dolgozik?
Miért is releváns ez a szempont?
Ha az aktív vagy nyugdíjas státuszt vizsgáljuk, a függetlenség lehet egy fontos érték a nyugdíjas melletti voksolásban. A funkcióhalmozás szociológiai szempontból további kérdéseket vet föl, tehát a nyugdíjas státusz e téren „tiszta” helyzetet biztosít. Ellenérvként szokott elhangzani, hogy ugyanakkor kevésbé vesz részt a szakmai vérkeringésben, a fontos információk többnyire csak informális csatornákon jutnak el hozzá. Talán még ennél is lényegesebb szempont, hogy nincs mögötte olyan infrastruktúra, amely komoly anyagi terheket vesz le az egyesületről.
Ismert, hogy az OEE számos fontos döntést hoz, állásfoglalást tesz abban a társadalmi mezőben, ahol az erdészetpolitikai és szakmai kérdések eldőlnek. Ez a társadalmi mező természetesen nem egységes, nem homogén, hanem kemény részérdekek mentén tagozódik. Markáns érdekeket képviselnek az állam- és szakigazgatásban dolgozók, a gazdasági társaságok munkatársai, az oktatásban (tudományban) foglalkoztatottak, a magánszektorban tevékenykedők. (Az érdekérvényesítés lehetőségeit most figyelmen kívül hagyva, csupán ez érdekeltéréseket jelezzük.) Tovább színesíti az érdekpluralizmust az iskolai végzettség szintje, – az alapfokú, a középfokú és a felsőfokú végzettség – amelyet többek között az OEE elnöksége is megjelenít néhány éve (technikus alelnök).
Könnyen belátható, hogy eltérő érdekek mentén fejtik ki aktivitásukat a gazdasági társaságok munkatársai és mondjuk a szakigazgatásban dolgozók. Egy másik lehetséges érdekkülönbség az állami szektor és a magángazdálkodók között érhető tetten. (Ebben az esetben még bonyolítja a helyzetet, hogy a magán-erdőgazdálkodóknak további saját – markánsan konfliktusképes – érdekképviseleti szervezeteik működnek.)

Hol lakik az elnök?
Magyarország Budapest-centrikus ország. A fővárosban dőlnek el a dolgok, ott vannak a döntési központok, ott székelnek a hiteles hírforrások. Ez még akkor is így van, ha az erdők és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági és egyéb szervezetek gyakorlatilag Budapesten kívül találhatóak. Ez érvényes még az oktatás-kutatás szférájára is.
A mai fölgyorsult világunkban – hiába vagyunk fölszerszámozva telefonnal, faxszal, internettel – sokszor kell gyors döntéseket hozni, illetve a döntések hitelességét jelentő aláírást produkálni. Aki lemarad, az kimarad. Az elnöknek tehát mindig „kéznél” kell lenni. Mondjuk egy-egy tévéinterjúra is…
Vagy biztosítani kell a döntésképes helyettes rendelkezésre állását.

Hogy kommunikál az elnök?
Lehetőleg nem csak magyarul. Ne feledjük, jövőre hazánk lesz az EU elnök-országa!
De az sem baj, hogyha egy-egy nyilatkozatát rögtön gépbe lehet írni és kinyomtatható – mert olyan pontos és szabatos. Az sem árt, ha az érdekérvényesítő, hatalommotivált személyiségjegyekből rendelkezik oly mértékben, hogy egy vitában nem seperhető le egykönnyen. Az pedig már hab a tortán, ha világos, kristálytiszta és logikus érveléssel igyekszik meggyőzni vitapartnereit. A szónoki képességek pedig nagyon megkönnyítik a közszerepléseit, amelyekből egy elnöknek bőven kijut.

Összeillés az adott politikai, állami hatalommal.
Bármennyire is igyekszik valaki távol tartani magát a (napi) politikától, előbb-utóbb kiderül egy vezető politikai szimpátiája (elkötelezettsége). Az ideális az lenne, ha ez fölvállalható volna egy társadalmi vezető számára. Ám tudjuk, hogy ez a mai fölfokozott politikai légkörben ma még nem lehetséges. A politikai nézetek hatalom-konformitása tehát lényeges elem.

Tudjuk, hogy a boldog békeidőkben az egyesület élén olyan erdőbirtokosok álltak, akiket a szakmai belviták nem érintettek, másrészt vagyonukkal némi biztonságot is jelentettek, ami garantálta az egyesület teljes függetlenségét. (A tagdíjak mellett.)
Hát ez az, ami manapság nem mondható el.
De talán ilyen helyzetben sem lényegtelenek a fent vázolt szempontok.
Addig is ajánlom a nyájas olvasó figyelmébe a ForestPress Ki legyen az OEE elnöke? szavazógombját. Z.Z.

 

 

 

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

No events