Image2010. április 9. - Amennyiben van olyan kolléga, aki teljesen apolitikus, és a választási döntését nem a pártszimpátiája, hanem szigorúan a választásra benevezett pártok szakmai programja alapján hozná meg, az nagyon nehéz helyzetbe került.

Döntéséhez el kell olvasnia a pártok választási programját, s abból ki kell mazsolázgatnia az erdészetre vonatkozó passzusokat. Amennyiben talál.
Megmondom előre, ilyet nem talál.
Ezen nincs mit csodálkoznunk, hisz például a Fidesz programja sem tartalmaz még a minisztériumok felsorolására vonatkozó terveket sem.
Egyelőre nem dőlt el, hogy milyen kormányzati struktúrát szeretne győzelme esetén a Fidesz. Annyi tudható, hogy Orbán a választmány egyik ülésén nem beszélt a közvélemény-kutatások szerint a választási győzelemre egyértelműen esélyes Fidesz lehetséges kormányzati struktúrájáról. Mindössze annyit mondott, hogy a program a kormányzás főbb irányait jelöli ki, célja, hogy a dokumentum minden olvasója tudja, mire készül a Fidesz. A pártelnök beszélt arról is, hogy konkrét ígéretek, számok azért nincsenek a programban, mert ezekről csak az átadás-átvétel után, vagyis a gazdaság és költségvetés helyzetének pontos megismerése után lehet beszélni.

Egy interjúban a várható kormányzati struktúráról Orbán azt mondta: a Fidesz jelentősen csökkenteni fogja a minisztériumok számát. Szerinte így sokkal összpontosítottabb lesz a kormányzati szerkezet. Arra a kérdésre, hogy pontosan hány tárca lesz, mindössze annyit mondott: a jelenleginél jóval kevesebb, előbb azonban meg akarja várni a választások végeredményét.
Fideszes vezetők azt mondták, hogy a Fidesz puritán kormányzati struktúrát akar kialakítani, kevés minisztériumot és kevés minisztériumi dolgozót szeretnének.

Azóta kiszivárgott, hogy valószínűleg nyolc csúcsminisztériumot terveznek.
Különböző források szerint a kormányzati struktúráról és néhány stratégiai kérdésről is több koncepció készül, amelyek egymással versengenek. Az elképzelések közül, a kormányváltást követő állapotfelmérés után maga Orbán fog válogatni - állították. A végleges döntésekkel azonban kivárnak az utolsó pillanatig, hogy ne sértsenek meg senkit. Ebben a felépítésben a kormány 8-9, nagyobb területeket átfogó minisztériumból épülne fel, amelyek munkáját egy erős kancellária fogná össze. Lenne humán, külügyi, pénzügyi, gazdasági és honvédelmi tárca, infrastrukturális minisztérium, vidékfejlesztési minisztérium és belügyminisztérium.
Ennek a struktúrának várhatóan nem lesz környezetvédelmi tagja. Ezt a területet Matolcsy György, a gazdasági csúcsminisztérium vezetője fogja irányítani, valószínűleg államtitkáron keresztül.
Amint azt korábban írtuk, az MTI kérdésére, hogy a tervezett gazdasági csúcsminisztériumnak része lesz-e a környezetvédelem is, Matolcsy György kifejtette: meggyőződése szerint "hatékony, ígéretes koncepció" az erős csúcsminisztériumok létrehozása. "Helyes, ha a gazdaságpolitika, a gazdasági stratégia és azon belül a gazdaságfejlesztési politikák" egy helyre kerülnek. Akkor lehet egységes kormányzati programot képviselni, ha az "energiapolitika, az energiahatékonyság, a lakáspolitika és a környezetvédelem" is egy helyen van - tette hozzá a szakpolitikus.

Ezt az elképzelést máris megtámadták a zöld civil szervezetek, és akciózni kezdtek, a koncepciót bírálva nyílt levelet írtak a várhatóan kormányzati szerepbe kerülő pártok elnökeinek. Ebben legfőbb érvük az EU-pénzek lehívásának esetleges kockázata. Slusszpoénként pedig újból előveszik a csodafegyvert: „Szakágazati tekintetben pedig az tűnik célszerűnek, ha a környezet- és természetvédelem egyetlen, önálló minisztériumhoz kerül, a víz- és erdőgazdálkodással, élővilág-védelemmel, talajerő- és tájgazdálkodással, a kitermelő iparágak és az energetika, valamint a terület- és településfejlesztés felügyeletével együtt.”
A zöldek, partikuláris érdekeik mentén, természetesen a régi struktúra megőrzését (illetve egy a szájuk íze szerint bővülő újat) támogatják.
Ez teljesen logikus és elfogadható, de azt is el kell fogadni, hogy mások, például az erdészek esetleg másként gondolják ezt.
Amint azt a zöldek kiáltványukban megfogalmazzák, az új szerkezet szétzilálja a kialakult informális kapcsolati hálót, s ez nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe hozza a zöld minisztériumba erősen és többszörösen belinkelt civil szervezeteket. Ez tehát húsba vágó, egzisztenciális kérdés is.

De elsősorban hatalmi kérdés. A végső szót tehát a hatalomba emelkedő politikusok mondják majd ki.

Üzleti alapra is helyeznék az erdőgazdálkodást címmel jelentetett meg cikket a minap a Napi Gazdaság. (2010. március 25.)
- Az állami erdőnél a közcélok biztosítása közérdek, amelyet többnyire nem piaci alapon végeznek. Az állami erdők feladata a hagyományos erdőgazdálkodáson (faanyag és egyéb termékek előállítása) kívül különböző közcélok biztosítása is. Ezen belül különösen fontos a biológiai sokféleség megtartása, a vízkészlet megóvása, az erózió és defláció elleni védelem, a szociális és közjóléti szolgáltatások nyújtása, a természetvédelmi értékek megőrzése, valamint a szakmai oktatási-kutatási feladatok segítése.
Ezeknek a követelményeknek a legjobban csak a nagy, összefüggő - jelenleg állami - erdőterületek képesek megfelelni. A 22 erdőgazdasági társaságot azért alapította a magyar állam, hogy az állami tulajdonban lévő erdővagyont az állami feladatoknak megfelelően kezeljék. Ugyanakkor arról is döntés született, hogy az erdőkezelés csak az önfenntartást biztosító gazdálkodási keretek között történhet. Az erdőgazdálkodás legfőbb alapelve és célja a tartósan fenntartható gazdálkodás, melynek ki kell elégítenie a társadalom erdőhöz kapcsolódó egyéb, közcélú elvárásait is.
Az erdővagyon-kezelési és erdőgazdálkodási tevékenység célja a tartós
állami tulajdonban lévő vagyon társadalmi és politikai elvárásoknak megfelelő működtetése, a vagyon megőrzése, lehetőség szerinti
növelése, illetve hogy az állami vagyon által megtermelt jövedelem
fedezze a veszteséges vagyonelemek forrásszükségletét. A nemzeti
vagyonkezelő feladatai közzé tartozik az is, hogy üzleti típusú vagyonkezelési gyakorlatot alakítson ki azoknál a tevékenységeknél,
amelyek működési és jogszabályi környezete eltér a piaci viszonyoktól. Ehhez viszont kezdeményezni kell a társadalmi igények egyértelmű meghatározását és ahhoz illeszkedően a szabályozók megváltoztatását és piaci alapokra helyezését. Az erdővel és erdőgazdálkodással kapcsolatos stratégia kialakításánál kiemelt figyelmet kap, hogy a korábban nemzetközi szerződésekben vállaltakat teljesítsük.
Ezek között szerepel például a Nemzeti Erdőstratégia (NES), ami az erdővel kapcsolatos feladatok megoldásának, hosszú távú, alapelveket megfogalmazó nemzeti szintű dokumentuma, a Nemzeti Erdőprogram (NEP), ami a Nemzeti Erdőstratégia elvei alapján megvalósításra tervezett, 10 éves futamidejű operatív programok összessége.    

E sorok remélhetően maradéktalanul érvényre jutnak majd a jövőben.

Aki tehát az erdőkre, erdészetre vonatkozó szövegrészt keres a pártprogramokban az csalódni fog. Két összefüggésben említik az erdőt: az erdőtelepítés és a közmunka kapcsán.
Ez nem kell, hogy elkeserítsen, hisz’ az ilyesfajta politikai programok elsősorban kommunikációs fogyasztásra készülnek, s a témák mögötti lehetséges választói tömegeket mérik föl. Erdészek pedig csupán néhány ezren praktizálnak.
Ám erdőtulajdonosok több százezren vannak. Ezt úgy látszik valamennyi párt figyelmen kívül hagyta. Z.Z.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

No events