Megint csak abba a társadalmi (ön)ismerethiányba botlok, hogy nem tudható, mekkora a társadalmi elismertsége, beágyazottsága az Országos Erdészeti Egyesületnek.

Azzal kapcsolatban jutottam ismét erre a megállapításra, hogy a pártok társadalmi szervezeteket kérnek föl, mondanának véleményt az új alkotmány koncepciójáról.
Az LMP kezdeményezésének köszönhetően minden parlamenti frakció megjelölhet öt társadalmi szervezetet, amelytől véleményt kér az új alkotmány koncepciójáról az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke. Az ellenzéki frakció a Levegő Munkacsoportot, a Magyar Természetvédők Szövetségét (MTVSZ), a Méltóságot Mindenkinek Mozgalmat, a TASZ-t és a Védegyletet jelöli.
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök hat szaktekintélyt kért fel, hogy hozzanak létre egy olyan testületet, amely a kormányfő mellett fog működni, és az új alkotmány koncepcióját fogja kidolgozni - jelentette be Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.
Mondanom sem kell, nincs közöttük erdész. Ezen persze nincs mit csodálkoznunk.
A felkért szakemberek Boross Péter volt kormányfő, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő, Schöpflin György, aki szintén fideszes EP-képviselő, Stumpf István volt kancelláriaminiszter, ma már megválasztott alkotmánybíró és Pozsgay Imre volt államminiszter.
Az MSZP a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét, a Nyugdíjasok Országos Szövetségét, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét, a Társadalmi Uniót és a Magyar Természetvédők Szövetségét jelölte meg civil szervezetként.
A Jobbik még nem nyilatkozott a kérdésben.
Az mindenesetre, látható, hogy az ismert zöld szervezetnek két kérője is akadt. Nem semmi, mondhatnánk pestiesen.
Nem bizony!
Ez bizony alapos társadalmi beágyazottságot, és még jelentősebb politikai súlyt feltételez.
Nem kell irigykednünk, de tanulnunk föltétlenül érdemes. Aki figyelemmel kíséri a napi politikát, különösen a környezetvédelmi tematikát, az lépten-nyomon az MTVSZ nyilatkozataiba botlik. A zöldszervezetnek mindenről van véleménye. És ennek hangot is ad!
Mielőtt félreértenének, nem gondolom, hogy föltétlenül alkotmányozói babérokra kellene törekednie az OEE-nek.
De arra igen, hogy növekedjék ismertsége, elismertsége és társadalmi beágyazottsága.
Az első PR-kérdés, a második a tettek (és szintén a PR) kérdése, míg a harmadik a jelenlét, a társadalom horizontális struktúrájában való képviselet, reprezentáció dolga.
Ebben (is) van jelentős lemaradásunk, egyúttal lehetőségünk.
A társadalmi jelenlét véleményem szerint kétféleképpen növelhető: osztódással szaporodva vagy új szervezetek létrehozásával.
Lássuk ez utóbbit! Új erdészeti egyesületek létrehozására van lehetőség (ld. például az Alföldi Erdők Egyesületét), de meglehetősen „macerás”.
Ennek ellenére bizonyára akadna erdészeti téma és terület egy-egy öntevékeny egyesület alapítására.
A másik lehetőség az osztódással való szaporodás. Ez nem más, mint az OEE helyi csoportok jogi személyiséggel való felruházása.
Ez már több alkalommal felvetődött, de valamilyen ok miatt mindig elvetődött.
Kellene egy tárgyszerű előny-hátrányelemzést végezni, és megvizsgálni, milyen társadalmi haszonnal járhat egy ilyen változtatás.
Az első előny természetesen az volna, hogy nagyságrenddel megnőne az erdészeti egyesületek száma (és súlya). Ezzel együtt a megváltozott státuszú helyi csoportoknak nyitniuk kellene a társadalom felé, és bevonni az egyesületi életbe például az erdészeti erdei iskolások családját.
Ha szakmánk el akarja kerülni a „bányászodás” nem kívánatos pályáját, nem kerülhetjük meg a társadalmi tömegek felé való nyitást.  
Ennek egy lehetséges útja a társadalmi jelenlét fent vázolt módja.
Természetesen a sajtó- és PR-munka is erősítendő, mert hovatovább a sajtómunkások nem ismerik azt a magyar kifejezést, amely az erdőügyek felsőfokon kiképzett szakemberét jelöli, s nem átallanak erdészmérnökről írni-beszélni. Z.Z.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

No events