No, nem az Internacionálé értelmében.
Tekintettel arra, hogy már fél év sincsen a 2011. évi nagy kollektív feladványunkig, az EU-elnökség ellátásának megkezdéséig.

Őszintén be kell vallanom, hogy magamnak is csak egészen halovány és ligetes ismereteim vannak arról, miből is áll, miben testesül meg, mit jelent a gyakorlatban az EU-elnökség egy ország számára. Lássunk egy kis internetes okosságot a témakörből!
A Tanács működése szempontjából kiemelkedő fontosságú a soros elnökség intézménye. A Tanács elnöki tisztségét félévenként felváltva tölti be egy-egy tagállam.
Az alkotmányozás első lépéseitől fogva lényegében egyetértés volt arról, hogy változtatásra szorul a soros EU-elnökség rendszere, amely jelenleg hathavonta cserélődik a tagállamok között.
Az EU Tanácsa soros elnökségét a tagállamok adják féléves rotációban, előre meghatározott, jelenleg 2020-ig érvényes sorrendben. Az elnökséget adó ország az adott félévben az uniós ügyeket illetően, de szélesebb értelemben is, az európai figyelem középpontjába kerül. Bár az elnökségi feladatok elsősorban technikai, szervezési jellegűek, és a Lisszaboni szerződés elfogadása óta bizonyos mértékben csökkentek is, egy ilyen féléves periódus még mindig komoly lehetőséget jelent az adott tagállam számára saját képességei felmutatására - vagy a kudarcra, amint ezt számos példa bizonyítja.
A soros elnök hívja össze a Tanács és munkacsoportjai üléseit, határozza meg a napirendet, és betölti a levezető elnök tisztét az üléseken. Kivétel ez alól a külügyminiszterek tanácsa, amit Catherine Ashton, az Unió első külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vezet.
Az Európai Tanács üléseit a Lisszaboni szerződés életbe lépése óta az Európai Unió elnöke vezeti.
Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen alkotja az Európai Unió (EU) törvényhozó szervét. Minden tagállam kormányának a miniszterét tartalmazza. Az Európai Unió Tanácsát a hivatalos uniós dokumentumok helyenként Tanácsként említik, és gyakran hivatkoznak rá Miniszterek Tanácsa néven (a még el nem fogadott európai alkotmányban már az utóbbi néven szerepel). Székhelye Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxemburgban ül össze. Informális találkozókat a soros elnökséget adó országban is tartanak.
A Tanács (más néven az Európai Unió Tanácsa, vagy korábbi nevén a Miniszterek Tanácsa) az unió változó összetételben ülésező, kormányközi alapon működő döntéshozó-jogalkotó szerve.
A Tanácshoz hasonló elnevezésű, de különböző szerv és szervezet - éppen ezért megkülönböztetendő - az Európai Tanács és az Európa Tanács.
(A helyzet tehát fokozódik! – Z.Z.)
A Tanács a tagállamok szakminisztereiből áll, és a tárgyalt témától függően a Lisszaboni Szerződés életbelépése óta tíz különböző összetételben ülésezik.
A Lisszaboni Szerződés életbelépésével hivatalosan is kettéválasztotta az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsát Általános Ügyek Tanácsára és Külügyek Tanácsára.

A – bennünket leginkább érintő – Mezőgazdasági és Halászati Tanács nagy hagyományokra visszatekintő tanácsi forma. Tagjai a mezőgazdasági, halászati, közegészségügyi miniszterek. A közös agrárpolitika (KAP) a legfontosabb szakpolitika az Európai Unióban, részesedése az uniós költségvetésből messze a legnagyobb. (A halászati politika - bár Magyarországon ez természetesen kevésbé érezhető - legalább ilyen súlyú.) A Mezőgazdasági és Halászati Tanács bürokratikus szervezete a legnagyobbak közé tartozik. (Itt dolgozik kollégánk, Szedlák Tamás erdőmérnök is – Z.Z.) A Tanács döntéseit 12 munkacsoport 45 albizottsága készíti elő, melyek egy-egy termékkel vagy szakterülettel foglalkoznak. A Tanács rendszerint minősített többséggel határoz, általában a Parlamenttel együtt konzultációs eljárásban, de a kiemelt fontosságú élelmiszerbiztonság területén a Parlamentnek együttdöntési joga van.
Az egyes EU Tanácsok elnöke a Tanács elnökségét ellátó országot képviselő miniszter. Az elnökséget jelenleg félévente másik ország látja el. A tanács főtitkára a közös kül- és biztonságpolitikai feladatokkal megbízott főképviselő (High Representative for CFSP).
Munkájukat az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) és számos, tematikus munkacsoport segíti.
A soros elnökségi tisztet betöltő ország több szempontból, elsősorban a politikai napirend meghatározása révén jelentős befolyással bír az Unió tevékenységének alakítására. Ugyanakkor az elnök hagyományos kötelessége, hogy nemzeti érdekeit háttérbe szorítsa a viták során, töltsön be közvetítő szerepet, segítsen a kompromisszum kialakításában. Az elnöki székből nem szabad nemzeti álláspontot képviselni, ezért az üléseken az elnökséget adó ország más képviselője is jelen van, aki – ha erre feltétlenül szükség van – az elnökséget adó ország nemzeti álláspontját a tagállamok soraiból felszólalva fogalmazza meg.
Az Európai Alkotmány kudarca után elfogadott Lisszaboni szerződés a soros elnökség intézményében alacsonyabb szinten is jelentős változtatásokat hozott, különösen a kül- és biztonságpolitika területén. Itt a munkacsoportok vezetését ezentúl a 2010 folyamán létrehozott Európai Külügyi Szolgálat munkatársai veszik át.
A féléves elnöki periódusokat az Európai Tanács rendes ülései zárják le, minden év júniusában és decemberében.
2004 végén, a holland elnökség idején döntés született az elnöki periódusok elosztásáról 2020-ig, ezek szerint Magyarország addig nem ismétel. A hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre. (E hármas csoportokat szokásosan Trojkának nevezik.)
Körülbelül ilyen titokzatos, átláthatatlan a magyar elnökségre való felkészülés agrár-erdészeti területe is. Folyosói információkból tudható, hogy közben pedig lázas tevékenység folyik. Kollégáink készülnek a jövő évi nagy szakmai eseményekre, a leánykori nevén Európai Erdők Védelméért Miniszteri Értekezlet (6th FOREST EUROPE Ministerial Conference) júniusi, oslói ülésére, és magára az Erdők Nemzetközi Éve (International Year of Forests 2011 - IYF2011) eseményeire.
Finnország és Ausztria éppen az Erdészeti Kommunikátorok Hálózata svédországi ülésén mutatta be az Erdők Nemzetközi Éve rendezvényeihez kapcsolódó kommunikációs terveit, kampánycsomagját.
Szűkebb házunk táját érdekelheti, hogy jövőre készül el az Európai Erdészeti Kommunikációs Stratégia. (Az angol elnevezés erdőkommunikációt említ, de az erdő nem, csak intézmény tud kommunikálni.)
Az előzetes tervek szerint ennek meghirdetésére éppen itt, az Erdészeti Kommunikátorok Hálózata (UNECE-FAO Forest Communicators Network – FCN) Magyarországon tartandó áprilisi ülésén kerülhet sor.
Reményeink szerint megtarthatjuk a Pécsi 141. Vándorgyűlésen elkezdett nemzetközi erdészeti kommunikációs konferencia második alkalmát a Zalaegerszegi 142. Vándorgyűlésen, az EU-elnökség utolsó napjaiban.
Erre az eseményre elsősorban a környező (EU-tag és nem tag) országokból a témában jártas kollégákat, illetve néhány távolabbi EU-tagállam nagy tapasztalatú szakértőit szándékozunk meghívni.
Az elmúlt években alkalmam volt néhány környező ország erdészeivel eszmét cserélni, és lépten, nyomon beleütköztünk a magyar szakmai kifejezések eltérő értelmezésébe, vagy annak nem ismerésébe. Ez érthető, hisz’ az ottani kollégák a legritkább esetben szerezték Sopronban a képesítésüket.
Érdemes volna a szakmának, egyetemnek, egyesületnek megfontolni magyar tankönyvek, szakkönyvek eljuttatását a határon túli magyar szakembereknek. Ennek szervezeti és forrás feltételeit ki kellene dolgozni és megteremteni.
Nem zárójelben jegyzem meg, hogy az Erdészeti Lapok határon túli terjesztése pedig nem csupán szakma-, hanem egyenesen nemzetpolitikai kérdés.
Már nem először hozakodok elő azzal a javaslattal, hogy az egyesület számos elnökségi tagja közül valakinek a nemzetközi (alelnök, titkár) ügyeket is vinni kellene. Ez a terület legalább olyan fontos, mint a magánerdő-gazdálkodóké vagy a technikusoké. Az alkalmasság viszont súlyos kritérium. De a fiatalabbak között már szép számmal találunk nyelveket beszélő kollégákat.
Ehhez kapcsolódik egy másik javaslat, hogy az egyesületnek föl kellene „térképeznie” a tagság fölkészültségét, különös tekintettel a nyelvtudásra és a speciális képzettségekre.
De addig is, amíg a föntebb elősorolt dolgok napirendre kerülnek, fordítsuk figyelmünket az előttünk álló eseményekre, az őszi, soproni innoLignum-ra és az Erdők Hete rendezvényeire!
Az OEE Közönségkapcsolatok szakosztály pedig várja a javaslatokat az egyesület Facebookon való megjelenítésére. Ne feledjük, korábban az volt a jelszó, hogy aki nincs az interneten, az nincs is. Ma talán ez érvényes erre a közösségi oldalra is. Nem véletlen, hogy a közszolgálati rádiótól kezdve a legtöbb médium ott is megjelenik. Mi se késlekedjünk! Z.Z.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

No events