2011. április 25. – Schmitt Pál köztársasági elnök Húsvét hétfőn, 2011. április 25-én az elnöki palotában aláírta az új alkotmányt.

Véget ért egy hosszú, sokak számára bizonyára szorongással teli időszak: bekerül-e a magyar alkotmányba az erdő?
Hát bekerült! Pontosabban, 2012. január 1-jén lép életbe.
A történet 2010. október 8-án, az Országház Felsőházi Termében kezdődött, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága Erdészeti albizottsága által rendezett erdészeti nyílt napon.
A rendezvény egyben a XIV. ERDŐK HETE nyitó alkalma volt. A tanácskozás fővédnöki szerepét Schmitt Pál köztársasági elnök vállalta, aki nem csupán részvételével tisztelte meg a rendezvényt, hanem érdemi javaslatot tartalmazó beszédet is mondott.
Akkor a ForestPress így számolt be Schmitt Pál beszédéről:
„Nagyon köszönöm a meghívást – tette hozzá –, mert örülök, hogy magam is egy kissé elmélyedhettem ebben a kérdésben. A köztársaság elnökeként az alkotmányosság szemüvegén keresztül is nézem a témát, s kerestem, hol foglalkozik a magyar alkotmány az erdővel, amely a Kárpát-medencében a földterület több mint húsz százaléka. És nem találtam. Az erdő szó a magyar alkotmányban nem szerepel. Szerepel az egészséges élethez való jog, a környezet védelmének parancsa, s csak áttételesen lehet következtetni az erdőre vonatkozó törvényekre. Ajánlom a képviselő kollégák figyelmébe, hisz’ az országgyűlés foglalkozik az alkotmány megújításával, ne hagyják ki a kínálkozó lehetőséget, hogy az erdő, explicit formában, leírva szerepeljen az alkotmányban: a jogok, a kötelességek, a védelme, fejlesztése.”
Ezek a mondatok ébresztettel sokunkban – ma már elmondhatjuk, nem hiú – reményeket az iránt, hogy Magyarország alaptörvényében szerepelni fog az erdő.
Hogy milyen formában, milyen összefüggésben, arról persze csak elképzeléseink lehettek.
Azt is tudtuk, hogy az alkotmányozás nem könnyű és hosszadalmas folyamat, s hogy számos elképzelés és érdek ütközéséből alakul ki a véglegesnek tervezett változat.
Csalódással nyugtáztuk, hogy ebben bizony nem szerepelt az erdő. Benne volt a termőföld, a víz, de a számunkra legkedvesebb, a legbonyolultabb életközösség, az erdő nem.
Ekkor több szakmai közösség, így az Országos Erdészeti Egyesület is szót emelt, írást alkotott az erdő érdekében. Hírek jöttek, hírek mentek arról, hogy mely változat, mely képviselői módosítói javaslat mit tartalmaz. Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága főtanácsosa megerősített abban, hogy a hétfőn végszavazásra bocsátott tervezet már tartalmazza „az erdő”-t is. A módosító javaslat Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Mezőgazdasági bizottság Erdészeti albizottsága elnöke nevéhez fűződik.
A tervezet szövegét a parlamenti irományok között nem sikerült meglelni, de a 2011. április 18-án a Parlamentben elfogadott Magyarország Alaptörvényének szövegében már olvasható:
„P) cikk
A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai
sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet
közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való
megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

Ebből persze adódik rögtön a kérdés, mi következik ezekből a szavakból: „…az erdők… megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

Erre majd a jövő adja meg az érvényes választ. Z.Z.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

No events