2016. január 12. - De főleg, mit nem mutat a Special Eurobarometer 440

Amint arról korábban beszámoltunk az Európai Unió 28 tagállamában 2015. október 17 és 26 között a különböző társadalmi és demográfiai kategóriákból származó 27.822 uniós polgár körében folytattak közvélemény-kutatást.
A kutatás címe: Az európaiak, a mezőgazdaság és a KAP (Közösségi Agrárpolitika). Ebből arra lehetne következtetni, hogy az európai emberek véleményét alaposan körüljárták, megismerték és az általánosítható summázatát számunkra közreadják.
Egykori közvélemény-kutatóként veszem a bátorságot, hogy némi kritikai éllel fogalmazzam meg véleményemet a felmérésről.

Vizsgálták többek között a mezőgazdaság és a vidéki területek vélt fontosságát és a gazdák felelősségét a társadalmunkban. Elemezték az EU szempontjából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika fő célkitűzéseit. Vizsgálták a KAP tudatosságát, működési jellemzőit, a prioritások fontosságát, és azt, hogy vajon a KAP kizárólag a gazdák javát szolgálja-e?
Elemezték a mezőgazdasági termelők részére folyósított pénzügyi támogatást, szóba kerültek a KAP-részesedés indokai a teljes uniós költségvetésből, ezzel összefüggésben a gazdák jövőbeni pénzügyi támogatása, kérdezték a véleményeket a "kölcsönös megfeleltetés" mechanizmusáról, és arról, hogy a kifizetésekből a gazdák környezetbarát megoldásokat választanak-e.
De megkérdezték, hogy mennyire tekintik fontosnak a fiatalok beilleszkedését a mezőgazdasági ágazatban.

Nézzük a saját házunk táját, az erdészetet!
Őszintén szólva, már annak is örülök, hogy a nagy agrármasszából kihasítva, külön kérdéseket tettek föl az erdőgazdálkodással kapcsolatban.
No persze nem a mi két szép szemünkért, hanem azon északi országokért, no meg Németországért, ahol az erdőgazdálkodás komoly gazdasági-társadalmi tényezőnek számít.
Az alapkérdés így hangzott: Mit gondol, mi a legfontosabb az erdők által nyújtott szolgáltatások és javak közül? (A választható alternatívákat lásd alább!)
A válaszadók kétharmada (66 százalék) a „szén-dioxid elnyelése, hozzájárulás a klímaváltozás és annak káros hatásai elleni küzdelemhez” válaszlehetőséget jelölte meg. A sorrendben következő (a válaszolók 63 százaléka) pedig „az állatok természetes élőhelyének biztosítása, a különböző állat- és a növényfajok megőrzése, a természet védelme” válaszlehetőség.
Egy-egy környezet- illetve természetvédelmi „beütésű” válasz.

A sorrendben harmadik (a válaszolók 40 százaléka) pedig – véleményem szerint – elsősorban a sajtóból szerzett információkra alapozott vélekedés: „Az emberek védelme a természeti katasztrófáktól, mint az áradások és lavinák”.
A fentiektől leszakadva következnek ez igazán erdészeti, gyakorlati, mondhatni kézzel fogható javadalmak:
„Gondoskodás a megújuló energiaforrásról, a fa energiaforrásként való használata” (a válaszolók 24 százaléka) illetve „Faanyag biztosítása bútorok, papír vagy építőanyag előállításához” (a válaszolók 22 százaléka).
Az „egészség és a szabadidős tevékenységek biztosítása” válaszlehetőség várakozásommal ellentétben szerényen az utolsó előtti helyre szorult (a válaszolók 20 százaléka).
De a legnagyobb meglepetést számomra a „munkahelyek biztosítása és hozzájárulás a vidékfejlesztéshez” alternatíva utolsó helye (a válaszolók 15 százaléka) okozta.

Ez indított arra, hogy továbbgondoljam, mit is mutat a barométer.
Ugyebár a közvélemény-kutatásokat általában döntéselőkésztéshez, a politikai hangulat fölméréséhez stb. szokták alkalmazni. Nyilván ebben az esetben is erről – az elsőről – van szó.
Egy valamire való közvélemény-kutatás eredményei az ún. kereszttáblák elemzése alapján értelmezhetők. Ami azt jelenti, hogy egy-egy kérdésre/alternatívára adott válaszok megoszlása mit mutat a kemény szociológiai adatok függvényében (nem, életkor, iskolai végzettség, foglalkozás, lakóhely).
A közvélemény-kutatást tervezők böcsületére legyen mondva, e kemény adatok szerint elvégezték az elemzést. Sőt azt is megkérdezték, hogy milyen (erős) a politika iránti érdeklődése, hallott-e az EU-támogatásokról, s végül csattant az ostor, mit gondol arról, hogy növeljék, csökkentsék vagy változatlanul hagyják a gazdáknak adott támogatásokat.
Az így kapott kereszttáblákat is közli a kutatási beszámoló, kivéve az erdészettel kapcsolatos kérdést.
Ott csak az országok szerinti bontást mutatják meg.
Pedig nagyon érdekes lett volna, ha az alábbi válaszlehetőségekhez kapcsolni lehetne a kemény változókat is.


Lássuk mit mutatnak az összesített magyarországi adatok!

Mit gondol, mi a legfontosabb az erdők által nyújtott szolgáltatások és javak közül? (Max. 3 válasz)    % 
 A szén-dioxid elnyelése, hozzájárulás a klímaváltozás és annak káros hatásai elleni küzdelemhez   69
 Az állatok természetes élőhelyének biztosítása, a különböző állat- és a növényfajok megőrzése, a természet védelme         63 
 Az emberek védelme a természeti katasztrófáktól, mint az áradások és lavinák   36
Gondoskodás a megújuló energiaforrásról, a fa energiaforrásként való használata   24
Faanyag biztosítása bútorok, papír vagy építőanyag előállításához   23
Az egészség és a szabadidős tevékenységek biztosítása   22
Munkahelyek biztosítása és hozzájárulás a vidékfejlesztéshez   17
Mindegyik (spontán)   0
Egyik sem (SPONTÁN)   0
Nem tudom   0

A trend illeszkedik az EU-átlaghoz. A környezetvédelmi-klímaváltozási alternatívát a hazai válaszadók 3 százalékponttal magasabbra értékelték az EU-átlagnál (66 százalék).
A természetvédelmi válaszlehetőséget ugyanannyira taksálták.
A katasztrófa-elhárítás alternatíváját ellenben 4 százalékponttal alacsonyabbra tették honfitársaink. E kérdésben a leginkább „szorongók” a görögök 71 illetve a romániaiak 61 százalékponttal.
Az energiakérdésben megegyezünk az EU-átlaggal (24), míg faanyagként fontosabbnak tartjuk az erdőt, mint az EU (22). Ebben a nagyon lényeges kérdésben a finnek viszik a prímet (45 százalék), s a legkisebb jelentőséget a spanyolok tulajdonítanak (17 százalék).
Az egészség/szabadidő témakörét mi előbbre soroltuk EU-s társainknál (20 százalék). Ezt legelőre a dánok (41 százalék), a legvégére az olaszok tették (10 százalék).
A munkahely kérdése nálunk két százalékponttal fontosabbnak bizonyult, mint az EU-ban (15) általában. E téren is a finnek vezetnek (31 százalék) és a legkevésbé érintettek ebben a kérdésben a hollandok (3 százalék).
Megállapíthatjuk, hogy a három leginkább releváns erdészeti témakört (megújuló energia, faanyag, munkahely) annak az országnak a lakosai tekintik a legfontosabbnak, amelyben az erdősültség meghaladja a 70 százalékot. Ők érzik leginkább zsebükön az erdészet jelentőségét.

A társadalmi-demográfiai elemzés:
A fiatalabb (15-24 éves) válaszadók nagyobb valószínűséggel gondolják, hogy az erdők legfontosabb szolgáltatása az állatok természetes élőhelyének és a különböző állatoknak stb. a megőrzése (a válaszadók 66 százaléka, míg 55 év felett csak 59 százalék).
Ugyanakkor az idősebb válaszadók nagyobb valószínűséggel (43 százaléka az 55 év felettieknek) választják „Az emberek védelme a természeti katasztrófáktól, mint az áradások és lavinák alternatívát, mint a 15-24 évesek (34 százalék).
A menedzserek nagyobb valószínűséggel választják „Az állatok természetes élőhelyének biztosítása, a különböző állat- és a növényfajok megőrzése, a természet védelme” alternatívát (vezetők 70 százalék) szemben a háztartásbeliekkel (57 százalék), valamint „A szén-dioxid elnyelése, hozzájárulás a klímaváltozás és annak káros hatásai elleni küzdelemhez” alternatívát (vezetők 76 százalék), szemben a háztartásbeliekkel (58 százalék). (Ebben nyilvánvalóan az iskolai végzettség játszik szerepet releváns változóként!)
Az önálló vállalkozók (45 százalék) is nagyobb valószínűséggel választják a fizikai dolgozóknál (37 százalék) és a diákoknál (35 százalék) „Az emberek védelme a természeti katasztrófáktól, mint az áradások és lavinák” alternatívát.
 Azok a válaszadók, akiknek nehézséget okoz a számlafizetés, kevésbé valószínű, hogy „Az állatok természetes élőhelyének biztosítása, a különböző állat- és a növényfajok megőrzése, a természet védelme” alternatívát választják (58 százalék), mint azok, akiknek szinte soha nem okoz gondot a számlafizetés (65 százalék).
Azok a válaszadók, akik egy erős politikai nézetet vallanak, nagyobb valószínűséggel gondolják, hogy fontos „A szén-dioxid elnyelése, hozzájárulás a klímaváltozás és annak káros hatásai elleni küzdelemhez” (75 százalék), mint azok, akiknek alacsony a politikai tájékozottságuk (66 százalék).
Azok a válaszadók, akik hallottak már a gazdák EU-támogatásáról, szintén nagyobb valószínűséggel választják, hogy „Az állatok természetes élőhelyének biztosítása, a különböző állat- és a növényfajok megőrzése, a természet védelme” (66 százalék), mint azok, akik nem hallottak erről (57 százalék).
Ezek után jöhetne az elemzés, az összefüggések megállapítása. Nos, éppen ez hiányzik az Eurobarométerből.  (zé)

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés