Az erdőpedagógia, az erdészeti erdei iskolák szerepe a fenntartható fejlődésre nevelésben Magyarországon, Európában
Image
Szabó Lajos erdőmérnök, az OEE Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály titkára előadása (Vackor Vár EEI - Kecskemét, 2011. február 23. ) A fenntartható fejlődésre nevelés, a fenntarthatóság ma kulcsszó, hiszen ha nem valósul meg, a földi élet eltűnik.
Az első erdőpedagógiai kezdeményezések már több mint 20 évvel ezelőtt történtek. Azóta egyre több erdész vállal részt az erdei iskolázásban.
1996-ban az ország második legrégebbi egyesületében, az Országos Erdészeti Egyesületben új szakosztály alakult: az Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály. A szakosztály fő célja egy olyan erdei iskola hálózat létrehozása, ahol a hiteles erdészeti gyakorlat támogatásával környezettudatos életmódra nevelik a gyerekeket. Ezzel létrejött egyfajta szakmai műhely azon erdészek és pedagógusok részére, akik erdészeti berkeken belül dolgoztak.
2003-ban a KEFAG ZRT. vezetése úgy döntött, hogy területükön az arra legalkalmasabb helyen, a Nyíri erdőben létrehoznak egy erdei iskolát. Az FVM teljes támogatásával létrejött a beruházás,
Az idő bebizonyította, hogy a döntés helyes volt. A Vackor Várnak hírneve van. Az erdészeti erdei iskola hálózatnak egyik legerősebb láncszeme lett. Ehhez kevés az extra infrastruktúra. Ezt tartalommal kellet kitölteni. Ezt a tartalmat Vajda Rudolf az erdei iskola vezetője teremtette meg az erdészet kollektívájának hátterével. Itt kiemelem Madácsi Sándor erdészetvezető elévülhetetlen érdemeit, aki folyamatosan biztosította a stabilitást, a szakmai hátteret.

Az UNESCO meghirdette a Fenntartható Fejlődésre Nevelés Évtizede (2005-2014) programot, melyben alapvetés, hogy egyensúly álljon fenn a gazdasági, társadalmi célok, valamint a környezet iránti felelősségérzet között. Fontos a fenntartható termelési modellek bemutatása.

Változások vannak az országban. Ezt mindenki látja, érzi, sokak a saját bőrükön.
Az állami erdőgazdaságok is új tulajdonoshoz: a Magyar Fejlesztési Bankhoz kerültek. Közös felelősségünk, hogy az elődeink által létrehozott értékeket megőrizzük és a változást pozitív irányba tereljük. Az erdő, az erdei iskola nagy érték. Nem szabad elvesznie, háttérbe kerülnie a jelenlegi válsághelyzetben.

Az Országos Erdészeti Egyesület a kormányzat részére most készít egy szakmai anyagot a magyar erdőkre, erdőgazdálkodásra vonatkozóan. Egy ilyen stratégiai anyagban is feltétlenül ki kell hangsúlyozni:
- Magyarországon a fenntartható gazdálkodás legszemléletesebb példája a működő fenntartható erdőgazdálkodás, ahol az erdő hármas funkciója (termelési, közjóléti, védelmi) térben és időben együtt valósul meg a jövő nemzedék érdekeinek figyelembe vételével.
- Az erdei ökoszisztéma a legszemléletesebb példa a bioszféra rendszerszerű működésére.
- Az erdőpedagógia a környezeti nevelés leghatékonyabb módja, amely erdőben valósul meg a fenntartható erdőgazdálkodás gyakorlati szakembereinek közreműködésével. Ezt a munkát erdőgazdálkodók által működtetett erdei iskolák (erdészeti erdei iskolák) végzik együttműködve iskolákkal és a közoktatás szereplőivel.
- Az erdei iskolázás kiemelten fontos erdészeti tevékenység, meghatározó az erdő és a társadalom viszonyának alakításában, az erdészeti kommunikációban.

Legyünk büszkék arra, hogy az erdők hármas funkcióját egy magyar erdőmérnök (Madas András) fogalmazta meg még 1972-ben a Buenos Aires-i Erdészeti Világkongresszuson. Vegyük észre az összefüggést, hogy ez gyakorlatilag megegyezik a 2005-ben az UNESCO által a fenntarthatóságra vonatkozóan megfogalmazott hármas egységgel (gazdaság, társadalom, környezet).

Befejezésül kérem a Magyar Fejlesztési Bank vezetőit, az Országos Erdészeti Egyesület vezetőit, a KEFAG Zrt. vezetőit arra, hogy álljanak az erdészeti erdei iskolák mellé, segítsék az ezen a területen dolgozó elhivatott szakemberek munkáját!




No events