1996/16 - Miért mérjük a földet holdban?

Az ókori világ hét csodájához hasonlatos a történelmi Magyarországon
kialakult területmérték: a „hold". A Föld más országaiban használt mértékegységektől eltérő eredetet mutat. A holdban mért földnek szintén sajátságos értékmérője van: az aranykorona-érték. Ezek a mai tudományos világban „szabványon kívüli" minősítést kapnának. Kialakulásuk olyan történeti időkre vezethető vissza, amikor a földi emberek még hittek az égi istenek által elrendelt törvényekben, s meg is tartották azokat. Nálunk is ez a fennmaradásának az oka.

A sumer istenek

An                En-lil             En-Ki         Szu-En         Utu

ég ura         levegő ura     föld ura       hold              nap


akkád átírásban

Anu              Enlil               Ea              Szin           Samas

égi fokok

60°               50°               40°               30°              20°


40x30= 1200=magyar hold
40x40= 1600=katasztrális hold

Magyarország szimbóluma, teste a Szent Korona volt ezer éven át. Ezt az országot jelképező Szent Koronát ajánlotta fel az égbe – Szűz Mária védelmébe – 1038-ban I. István király. Az így köttetett égi-földi szerződés miatt neveztetik országunk Mária országának. A Szent Korona tana szerint a Szent Korona alá tartozó terület tulajdonosa is az égi felajánlás által Magyarország védnökévé, védasszonyává fogadott Szűz Mária.
Mária országában a földterületek méréséhez kétfajta holdat is használnak. A nagyobb az 1600 négyszögöl nagyságú katasztrális hold, a kisebb az 1200 négyszögöl nagyságú magyar hold, vagy kis hold.
A földterület mérésének Holdról való elnevezése nyelvészeti értelemben bizonyosan a bolygónk körül keringő égitest nevéből származik. A katasztrális szóban lévő „asztrális" kifejezés ugyanis az eget jelöli. Vagyis egy égi holdat. Ezt az égről való eredeztetést számszerűsítve is követni tudjuk az ősi mezopotámiai–babiloni telekkönyvi-kataszteri nyilvántartások vizsgálata által.
Az ősi kataszteri jegyzék egy olyan területfelmérés volt, melyben adószedés vagy adó kivetése céljából minden földterületet felmértek a tulajdonosok kilétére való tekintettel. Ez a nyilvántartás jelölte a helyszínt, a terület nagyságát, minőségét és a birtokviszonyt. A kezdeti történeti időktől maradtak fenn ilyen leírások agyagtáblákra írva, legtöbbször a hozzájuk kötődő rajzokkal együtt. A római birodalom területén sem volt ismeretien területmérték a hold, ez „iugerum" 700 négyszögöles egységeként. De ez sem az égi Hold volt, mert annak a neve náluk Luna volt.
A hold név még néhány területen előfordul ugyan a terület mértékeként, de sehol nem egyezik az égi Hold nevével. Az égi hold (asztrális hold) égről való eredeztetéséhez jó szolgálatot tenne egy ősi leírás, mely felsorolná a kataszteri nyilvántartáshoz használt mérőszámokat. Hérodotosz és Sztrabón leírásai a „pletront" és az „aurát" említik területek méréséhez, de ezek sem az égi holdat jelölik. Márpedig a kataszteri felmérésekhez használatos égi hold a mai napig fennmaradt nálunk, s az 1600-as és az 1200-as mérőszámaik sem a légből kapott számok.
Vagy mégis? A rejtély titkát egy mezopotámiai eredetű istenlista számsora rejti, mely listán az Ég isteneinek uralmi felosztását rögzítették az agyagtáblák évezredekkel ezelőtt.
Ezt a listát Várkonyi Nándor Az idő szívverése című nagyszerű értekezése is említi. A polihisztor író a makrokozmosz és a mikrokozmosz (Ég–Föld) kapcsolatának számszaki összefüggéseit elemzi művében, melyhez az ókori naptári és korszakrendszerek leírásai szolgálnak segítségül. Nekünk a leírásból a babiloni istenek égi uralmi számsora a fontos, mert ezek az istenszámok magukban rejtik a föld holdban való mérésének magyarázatát.
A listán akkád nevekkel a következő istenek állnak: Anu-Enlil-Ea-Szin-Samas. A babiloniak hite szerint az eget istenek birtokolják, s mindegyik istenre az Ég bizonyos része jutott. A világkör 360 fokos feloszlásának példájához hasonlóan az uralmi részeket fokokban jelölték meg. Sorrendben: Anu–60 fok, Enlil–50 fok, Ea-10 fok, Szin–30 fok, Samas–20 fok. A számsor önmagában még nem beszédes, de ha az istenek funkcióját is melléjük írjuk, akkor magától értetődően kiadódnak a kívánt összefüggések.
A listán jól látható, hogy a Föld istennője „Ea" mellett van a Hold istennője „Szin". Ezek uralkodási mérőszámaiktól követhető, az 1600-as katasztrális és az 1200-as kishold kialakulása. A föld holdban való méréséhez ennél konkrétabb magyarázatot ne is keressünk. Keressük meg azonban annak az okát, hogy miért számolják a holdak értékét aranykoronában.
Ennek legegyszerűbb magyarázata az, hogy mivel a Szent Korona a magyaroknál van, ezért az égi felosztás is itt értendő. Ezt magyarázza a címerpajzs – mint földterületjelző – fölé helyezett Szent Korona, melyet oldalról két angyal tart a „Föld” fölött. Az alá tartozó terület értéke számolandó aranykorona-értékben. Ez a jogviszony csak 1038 óta ismert, s ezt írja le a Szent Korona tana.
Magyarország történelme során a megválasztott uralkodók legfontosabb feladata a Szent Korona és az az alá tartozó részek védelmének szolgálata volt. Az égi holdban mért ország a mai napig megőrizte a Szent Koronát, az alá tartozó részeket azonban nem tudta egybetartani.
A választott magyar király a földterület védelmére a koronázódombon tett esküt. A Szent Koronával a fején a fehér ló nyergében megtette a négy égtáj felé a szokásos kardvágást, mely a terület fegyverrel való megvédésének esküje volt.
Mária országának szétszedése az 1741-es koronázási ünnepséggel komoly összefüggéseket mutat. 1741. június 25-én Mária Terézia koronázásakor ugyanis az addig szokásos fehér ló helyébe fekete lovat tettek. Ez a magyarság fehér lovas eredetkultuszának feketére változtatása a hun—avar származásunk helyébe egy finn (finnugor) kapcsolatot erőltetett be. Ez az elmélet okozta a mai napig tartó eredettagadás fenntartását.
A mai világ csodái közé tartoznak a könnyező Mária-szobrok. Ezek a szobrok ma az istenhívő és istenfélő emberek zarándoklatainak fő célpontjai, ahol aztán csodás gyógyulások is történnek. Ha egy könnyező szobor és egy ország közt vonható párhuzam, akkor a léptékváltás óriási méretű. De a könnyező Mária szobrok és egy könnyező Mária országa kapcsán csak az a kérdés, hogy egyáltalán nálunk milyen hatást vagy csodát várhatunk.
Ezer évvel ezelőtt az európai közhangulatot egyfajta világvége-várás hatotta át. A vallási érzelmek felfokozása nagyméretű és tömeges térítéseket eredményezett a keresztény Európának. A világvége elmaradt ugyan, azonban akkoriban jött létre egy olyan állam Európában, mely pontosan 1000-ben lett beiktatva. Ez az ország Magyarország volt, a Szent Korona vagy másképpen Mária országa. Az eltelt újabb ezer év alapkérdése, hogy a ma embere mit is vár egyáltalán a kétezredik évre. Egy égi léptékkel mért és aranykoronában számított föld gyermekeként. Berta Tibor