Image

Korondi Dergán Béla György erdőmérnök, a Rajk-per egyik fővádlottja, 1914. augusztus hó 16-án született Erzsébetvárosban (Kisküküllőn).
Édesapja Dergán Béla, akinek polgári állása nyugállományú őrnagy, és lakóhelye Sopronban, a Wallner I. u. 32-ben volt.
1924-től Sopronban a Pannonhalmi Szent Benedek-rend gimnáziumában tanul, 1932-ben érettségizik. 1933-tól erdőmérnök-hallgató Sopronban, 1937-ben szerez mérnöki diplomát.

Az 1933—34-es tanévre iratkozott be erdőmérnök-hallgatónak. A nagy erdészprofesszori karnál tette le vizsgáit. Az első és második szemeszterben a következő kiváló nevek igazolták eredményes vizsgáit: Walek, Stasney, Vági, Boleman, Fehér, Mihalovits.
Tanulmányi eredményei változatosak az 1934—35-ös szemeszterekben, a nagy tekintélyű professzoroknál jelesre, jóra és elégségesre vizsgázik. Újabb nagy professzorok nevei mellett (Modrovich, Sébor, Kellé, Fekete, Vendl, azaz Vendel, Solt, Roth, Lesenyi, Krippel) nevelkedik jelessé Korondi hallgató. Utolsó féléve színtiszta jeles, sőt erdőgazdasági politikából Lesenyi professzor kitüntetéssel minősíti. Aztán következik a záradék:
„Hogy az erzsébetvárosi születésű Korondi Béla az erdőmérnöki szakosztályt kötelezően előírt összes tantárgyakból tett vizsgálatok alapján teljesen elvégezte ... stb. hivatalosan bizonyítjuk Sopronban, 1937. évi július 28-án. Széki János e. i. dékán. Lichner József főiskolai titkár. Erkölcsi magaviselete: a szabályoknak teljesen megfelelő."
A levéltári dokumentumok szerint egyetemi évei alatt nem volt semmi különös esemény az életében. A vele kapcsolatos iratanyag mindössze két akta: egy elutasított kedvezménykérelem és a magyarosítási.
„A nagyméltóságú m. kir. Belügyminisztérium 82.997/IIa./ 1936. számú rendeletével Dergán Béla családi nevét „Korondira" változtatta át. Sopron, 1937. március 12. Széki János s. k. e. i. dékán. (P. h.)” – olvasható az egykori iratokban.

18-an végeztek 1937-ben, évfolyamtársai voltak többek között Farkas Vilmos, Mátyás Vilmos, Party István, Roller Kálmán, Szederjei Ákos.
1937-1939 között csendőrtiszti tanfolyamot végez, és mint erdőmérnök a csendőrséghez kerül, Sopronban és Magyaróváron szolgál.
Lezárult az egyetemi életút. Korondi (Dergán) Béla neve egy koncepciós perben tűnik fel ismét. Akkor már senki sem tudja, hogy soproni diák, soproni egyetemi hallgató volt, ott végzett erdőmérnök. A vádirat szerint:
„A budapesti államügyészségtől. 1949. áü. 85/166/2. szám. Népbíróságnak A demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntett és más bűncselekmények miatt, Rajk László és társai elleni bűnügyben, a nyomozás iratait a következő VÁDIRAT
mellett küldöm meg. Vádat emelek... Korondy Béla ellen, aki 1914. augusztus 16-án, Erzsébetvárosban született, nős Poltáry Edittel. Ludovika Akadémiát végzett, volt rendőrezredes, budapesti lakos, egyrendbeli, az. 1946: VII. te. 1. § (1) bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette ... miatt..."
A Rajk-perben azzal vádolták, hogy „A Horthy-fasizmus alatt, mint rendőrszázados szolgált. Pálffy György intézte el igazolását, és őrnagyi rangban becsempészte a demokratikus honvédségbe. Pálffy ezután Rajk László kémszervezetének megerősítése végett Korondyt a Belügyminisztériumnak adta át, ahol Rajk rendőrezredessé neveztette ki. Rajk azt a feladatot adta Korondynak, hogy volt csendőrökből, horthysta katonatisztekből, továbbszolgáló altisztekből és egyéb csőcselékből, olyan — számára megbízható — zászlóaljat szervezzen, mely a köztársaság ellen feltétlenül rendelkezésre álljon."
A vádirat és a „vallomások" szerint neki kellett volna megölnie a vezetőket.
A bíróság előtt bűnösnek vallotta magát. Azt vallotta, hogy a Ludovika Akadémia és a csendőrtiszti tanfolyam elvégzése után, 1939-ben került ki a csendőrségre, mint hadnagy. 1942-ig különböző vidéki beosztásokban, 1942-től pedig Budapesten, az Államvédelmi Központ vezetőhelyettesének segédtisztjeként teljesített szolgálatot. Ez idő alatt a csendőrségnél erős soviniszta politikai felfogás alakult ki benne és megszokta azt, hogy az elöljárótól kapott parancsokat minden különösebb gondolkodás nélkül teljesítse.
Ám alig elképzelhető, hogy 1937 és 1939 között elvégezte a Ludovika Akadémiát, mert az négyéves volt. A csendőrtiszti tanfolyamot végezhette el. Ezt megerősíti dr. Pankotai Gábor ny. professzor, aki ismerte Korondit és életútját. Szerinte két erdőmérnök került a csendőrséghez, Korondi és Margó Pál.
1942-ben Korondi Béla az Államvédelmi Központban Kudar Lajos csendőr ezredes segédtisztje lett, századosi rangban. Kudart a német titkos rendőrség emberei 1945. február 11-én kivégezték.

A csendőrtiszt Korondi, mint ellenálló
Korondi — aki mindenben segítőtársa és ellenállótársa volt Kudarnak — megszervezte 1944 szeptemberében a Horthy Miklós kormányzó által Moszkvába küldött fegyverszüneti bizottság tagjainak biztonságos útját. Nyerges Pállal együtt Korondi a delegáció tagjait Gácsra, a szlovák határra kísérte, majd fegyverrel biztosította a fegyverszüneti bizottság tagjainak átjutását a határon túlra.
1944. december 4-én, a Gestapo letartóztatja és vallatja. Pontosan egy hónap múlva, 1945. január negyedikén, sikerül megszöknie, nyilván jól szervezett akcióval. Budapesten bujkál.
1945. február 4-től, március 24-ig, a 320. szovjet hadosztály 801-es ezredével fegyverrel harcol, részt vesz Buda és a Dunántúl felszabadításában.
Minderről a Rajk-perben szó sem esik, neve viszont következetesen y-nal szerepel tévesen, de biztosan tudatosan.
Ami tény, hogy Pálffy György bevonja a demokratikus hadsereg szervezésébe. Pálffy (Österreicher) György, mint az új magyar demokratikus hadsereg egyik szervezője, 1945-től a Honvédelmi Minisztérium katonapolitikai osztályának vezetője, 1946-tól a határőr-parancsnokság vezetője. A Magyar Kommunista Párt katonai bizottságának vezetője, majd altábornagyi rangban honvédelmi miniszterhelyettes és a Magyar Néphadsereg főfelügyelője, bevonja Korondit ebbe a roppant nagy katonai szervezőmunkába. Őrnagyként segíti Pálffy törekvéseit a demokratikus honvédségben.
1945 augusztusában a katonapolitikai osztályra került, mint a második főcsoport vezetője. 1946 tavaszán a határőrség főparancsnokság 1. b. osztályának vezetője, 1946 novemberében átkerül a Belügyminisztériumba. Mint a karhatalmi alosztály vezetője, megszervezi a karhatalmi alakulatokat. Ezt követően a Belügyminisztérium kiképzési osztályának vezetője lesz, ezredesi rangban.
1949. június 6-án tartóztatják le. A Népbíróság különtanácsa 1949. szeptember 24-én hirdetett ítéletet a Rajk-perben.
A különtanács Pálffy György és Korondy Béla vádlottak ellen emelt vád tárgyában megállapítja hatáskörének hiányát, s ennek eredményeként nevezettek ügyét elkülönítve, azt az illetékes katonai bíróság elé utasítja.
Korondi (Dergán) Bélát 1949. október 15-én, mint a Rajk László és társai elleni per egyik fővádlottját, kötél általi halálra ítélik, és az ítéletet végrehajtják.
1955-ben rehabilitálták.

Az Erdő 1989. augusztusi számában megjelent, dr. Hiller István által jegyzett cikk  nyomán.


 

No events