Fotó: Szakács László
2014. november 15.  -  Az Országos Széchényi Könyvtár a Magyar Elektronikus Könyvtár Egyesület és az Országos Erdészeti Egyesület, 2014. november 6-án, közös rendezvényen mutatta be az Erdészettörténeti Közlemények és az Erdészeti Lapok digitális archívumát.

Ebből az alkalommal ismertették a digitális archívum létrehozásának körülményeit is.

A program bevezetőjeként Lomniczi Gergely, az OEE főtitkára elmondta, hogy az Erdészeti Lapok a második legrégibb, folyamatosan megjelenő magyar lap, ennek őrizzük a hagyományait, de a kor kihívására válaszolni kell, és archiválva kell megőrizni a múltat. Az Erdészeti Lapok 120 000 oldalának digitalizálása sikeres volt, ezután az Erdészettörténeti Közlemények 18 000 oldala következett. Kitért a támogatókra is, akik nélkül nem valósult volna meg a nagy munka.

A házigazda dr. Tüske László, az OSZK főigazgatója megnyitó beszédében Shakespeare Macbeth drámájából idézett, hogy egy jóslat szerint „Macbeth uralma addig tart, amíg a birnami erdő a várához nem megy”. Az erdő elindult a vár felé, de a könyvtár felé is, visszafelé pedig az az üzenet, hogy a digitális technikával védjük, őrizzük az erdőt a papírfogyasztástól. (Meglepődve hallottuk, hogy az ország legnagyobb patinás könyvtára új épületbe fog költözni.)

Az első előadást Moldován István osztályvezető (OSZK E-könyvtár) tartotta, „Az Országos Széchényi Könyvtár digitális folyóirat archiválási feladatai és tevékenysége” címmel. Először rövid áttekintést adott a digitális térbe való áttérés történetéről. Kezdetben a sajtó tért át a digitális térre a kilencvenes években, a Népszava volt az első, az USA-tól kellett beszerezni egyes számokat. Már húsz éves az első online lap.
A régi nyomtatványokat digitalizálták először. Amerikai, kanadai könyvtárakban van magyar nyelvű anyag. Például, 1922-ig a Földtani Közlönyt digitalizálták. Hibrid folyóiratoknak nevezte azokat a régi és meglévő újságokat, melyeket digitalizáltak, de a nyomtatott változatban is megjelennek. Ilyen az Erdészeti Lapok is. Viszont van olyan újság is melynek nyomtatott változata már megszűnt.
Húsz éves kezdeményezés a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Hungarika. 2500 nyomtatott és digitális újságot tartanak nyílván az archívumban. Külön számon tartják a határokon túli magyar folyóiratokat, újságokat. Ezt követően az EPA rendszert ismertetette.
A könyvtár a nyomtatott és digitális anyag gyűjtését a köteles példányok rendszer segítségével végzi. Befejezésül a fejlesztésekről szólt: vakok segítése, megközelítés, mobilra alkalmazott szolgáltatások, áramkimaradás esetén is működhessenek, és minden el legyen mentve.  

b_150_150_16777215_00_images_stories_OEE_digital_kozlem_nagylac201411.jpg

Nagy László (Erdészeti Lapok főszerkesztő) „Az Erdészeti Lapok jelentősége a magyar szakfolyóiratok történetében” című előadásában először idézte Jerome Renét, a Lapok korábbi főmunkatársát: „a Lapoknak az a tulajdonsága, hogy megjelenik.” Külföldi példával mutatta be, hogy egy lap hogyan állt át teljesen a digitális rendszerre. Az Erdészeti Lapok digitalizálása és kapcsolódása az EPA-hoz, úttörő vállalkozás volt. 2008-tól 156 ezer látogatója volt a lapnak, de a kattintással való kapcsolatteremtés ennek többszöröse.
Előkelő második a lap, megelőzve patinás folyóiratokat, csak az Orvosi Hetilap előzi meg. Ez rangsort is jelentett a különböző korokban. Az előadó a - történelmi viharok közt - folyamatos megjelenésre tette a hangsúlyt. A két alapító Divald Adolf és Wágner Károly küldetéstudata: a magyar nyelvű szakmai lap, magyar erdészeti irodalom megteremtése, összefogni a magyar szakembereket, a magyar erdészetet, magyar nyelven. A lap egyben nemzeti kulturális kincs is. A megjelent példányok szakcikkein kívül jelentős életrajzi, történelmi, kinevezési és néprajzi adatokat is tartalmaznak. A reklámok alakulása is érdekes kortörténet.
A jövőt mutatja, hogy minden skót középkori anyag digitalizálva megtalálható a terminálokon (pl. a skót szabadságharcosok névsora). Az Erdészeti Lapok már otthon bárkinek, bármikor, nyilvánosan elérhető. Lapszerkesztés teljes mértékben digitálisan történik, de azért vannak nyomtatott anyagok is. Címlapokon keresztül mutatta be a változást.
Nagy László összefoglalójában elmondta, hogy az Erdészeti Lapok a 120 ezer oldallal a legnagyobb tematikus, nyilvános egység a magyar weben. Két web felület, kéttípusú adatbázis állomány jött létre. Világviszonylatban is jelentős ez a magyar nyelvű projekt. Az Erdészeti Lapok a másfél évszázados múltjával, a jelenben és a jövőben is, az erdész szakmát, az egyesületi tagságot szolgálja, mint az egyesület életének közlönye, és mint az egyetlen hazai nyomtatott erdészszakmai folyóirat.

b_150_150_16777215_00_images_stories_OEE_digital_kozlem_oroszi201411.jpg

Dr. Oroszi Sándor (OEE szakosztályelnök, az Erdészettörténeti Közlemények szerkesztője) „Az Erdészettörténeti Közlemények a magyar erdészettörténeti kutatások szakperiodikája” című előadásában először megemlékezett arról, hogy tavaly volt a szakosztály 50 éves. Idézte az alapító dr. Ágfalvi Imrét, aki azzal számolt, hogy minden évben megjelentetik az előadásokat. Már ekkor Erdészettörténeti Közlemények kiadványt említett, de érdekes módon a címe mégis Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztály Közleményei lett.
Kezdetben az írásokat, de még a lektorálást is engedélyeztetni kellett. 1980-tól megújult a sorozat, új számozással, visszatértek a kiinduláshoz és ettől kezdve Erdészettörténeti Közlemények lett a sorozat címe. Egyszerűsödött a megjelenés, nem kellett már engedély, viszont sokszor nehéz volt a támogatást megszerezni. A kiadványokat átlapozva szembetűnő hogy igen sok fajta és sokszínű témát olvashatunk. A szakcikkeken kívül találunk éremtörténetet, útikönyvet, helység monográfiát és szépirodalmat is. Kiemelt néhány jelentősebb könyvet: „Barthos Gyula: Erdészüdv, vadászüdv” és „A leghosszabb fél évszázad. 1899-1941” címűt.

Elmondta, hogy továbbra sincs intézményi háttere az erdészettörténeti kutatásnak. A Közlemények lehetőséget ad a publikáláshoz, fórumot a vitához érdeklődéshez. Már nyomdában van a 90. kötet, s az első sorozat 13 kötetével így összesen 103 kötet jelent meg. Példátlan a magyar könyvkiadásban, kevés ilyen terjedelmes sorozat jelent meg.
Oroszi Sándor elnök és szerkesztő elévülhetetlen érdeme a párját ritkító kiadványsorozat, amit az is mutat, hogy az önálló kötetek kétharmadát ő írta, tette közé, amely teljesítménynél csak szerénysége nagyobb.
A sorozat egyes nyomtatott számai már hozzáférhetetlenek, hiánycikk lett, de a digitalizálással mindenki számára hozzáférhető lesz.

b_150_150_16777215_00_images_stories_OEE_digital_kozlem_ipacs201411.jpg

Ipacs Eszter (Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület, EPA könyvtáros OSZK) „Az Erdészettörténeti Közlemények digitalizálása és az archívum működése a világhálón” című befejező előadásában először az Erdészeti Lapokkal való 10 éves digitális együttműködésről beszélt. Ezután került sor az Erdészettörténeti Közlemények 18223 oldalának digitalizálására. Elmondta, hogy amíg egy könyv keresése 40-50 percet igényel, addig a digitalizált anyag néhány másodperces kattintással elérhető. A terjedést segíti a világháló, a MATARKA, és az EPA, segítségükkel külön lehet keresni az Erdészeti Lapokra és az Erdészettörténeti Közleményekre.
Ezután mobiltelefonon, hívta be az Erdészeti Lapok és a Közlemények adatbázisát. Infrastruktúrát biztosítanak azoknak, akik fel akarják tenni ingyen, nyilvánosan anyagjaikat. Igen fontos, hogy fel kell tüntetni mindig a forrást. Bemutatta a technikai és karakter felismerő módszereket a keresési módokat, a tartalomjegyzékeket. Az Erdészeti Lapokra naponta 120 kattintás történik. A szkennelési munkát Uri Kovács József és Nagy Erzsébet végezte.

Csányi Tibor a Földtani Társaság titkára a pályázati lehetőségekről és az EL megjelenéséről kérdezett. Példaképnek tekinti az erdészetet, a digitalizálásban előbbre járnak.
Lomniczi Gergely és Nagy László válaszában elmondta, hogy az Erdészettörténeti Közlemények digitalizálása a Wágner Károly alapítvány segítségével valósult meg és 1,5 millió forintba került. Az Erdészeti Lapok az adófizetők 1 %-ból, az "1% az erdőkért",  ún. „de minimis” támogatásból jött létre. A 2008-as VM pályázatból az Erdészeti Lapok 7 millió forintból gazdálkodott. Az Erdészeti Lapok 3500 példányban jelenik meg.

b_150_150_16777215_00_images_stories_OEE_digital_kozlem_hallg201411.jpg

Smotzer András a gyökerekről tett említést. A nyomtatott Közlemények nem került közkinccsé, népszerűvé. A tartalomjegyzék összeállítása volt az első kezdeményezés, Sárvárinak Jánosnak mondott ezért külön köszönetet.

Mőcsényi Miklós azt kérdezte, hogy miként oldható meg az, hogy a PDF-ből hibamentes karaktersort kapjunk, és hogyan lehet 100 százalékra javítani a 90 százalékos felismerést.

Moldován István zárszavában elmondta, hogy felmerült annak lehetősége is, hogy a digitális archívumból újra nyomtatott könyvet, füzetett lehet készíteni, akár kis példányszámban is és jóval olcsóbban, mint a nyomtatott könyvet. Elmondta, hogy mind neki, mind a könyvtárnak is új élmény volt az erdészekkel együtt dolgozni. Ritkán adódik olyan rendezvény, ahol a múlt és a jövő ilyen szorosan összekapcsolódik. Szakács László

No events