b_150_150_16777215_00_images_stories_szemely2009_somog_konf2018.JPG

2018. november 1. - Ismét megrendezte éves, nagyszabású szakmai rendezvényét a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége és a megyei Vadászkamara.

Az Agrárminisztérium által is támogatott, „Somogy megye vadgazdálkodásának aktualitásai” című konferenciának a kaposvári Somogy-Flandria Inkubátorház és Konferencia Központ adott otthont október 24-én. A száznál is több érdeklődő nemcsak somogyi viszonylatban releváns információkat hallhatott a hat előadásban.
A megjelenteket Kemenszky Péter, a megyei Szövetség fővadásza és a Vadászkamara titkára köszöntötte. Mint fogalmazott, az esemény nem hivatott megváltani a hazai vadgazdálkodást, azonban bizonyosan előremutató és gondolatébresztő lehet, így ha az elhangzottak a jövőben komolyabb eredményekhez vezetnek, mindenképp érdemes észben tartani, honnan indult egy-egy esetlegesen sikeres kezdeményezés. Berend Ferenc szövetségi elnök - a rendezvény házigazdája - köszöntőjében csatlakozott az előtte szólóhoz, megköszönve mind az érdeklődők, mind az előadók részvételét, és kifejezve meggyőződését, miszerint a nap hasznos tudnivalókkal vértezi fel a jelenlévőket.

 

A konferenciát annak fővédnöke, dr. Neszményi Zsolt, a megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja – maga is sportvadász – nyitotta meg. Mint mondta, a sok ismeretlen arc azt igazolja vissza, hogy a konferencia témái valóban aktuálisak. Méltatta a megye természeti adottságait, ezen belül is a minőségi nagyvadállományt, kiemelve: a világranglista 10 legjobb gímtrófeája közül 5 magyar, ebből pedig 3 somogyi. A megyében 600 000 hektáron 94 vadgazdálkodási egység működik, amelyek területén 197 hivatásos vadász teljesít szolgálatot. A kormánymegbízott megjegyezte: a hatóság mindig törekedett az együttműködésre, és meg is találta a közös hangot a vadgazdálkodókkal és a vadászati érdekképviseletekkel. A szakterület kihívásairól szólva megemlítette az állomány minőségének megőrzését, javítását, az egyik előadásra utalva a gímállomány becslésének nehézségeit és fontosságát, valamint az aranysakál térhódítását.

Az első előadás a gímszarvas állománybecslésének lehetőségeit vette górcső alá, és részletesen ismertette a szinkronszámlálás módszerét, gyakorlati alkalmazását. Csányi Erika, a Dél-Dunántúli Fauna Vadászati Társaság elnöke – első végzettségét tekintve közgazdász, emellett 30 éves múlttal rendelkező vadász – nemrégiben ebből a témából írta vadgazdálkodási szakmérnöki diplomadolgozatát is. Az általa vezetett vadásztársaság területén folytatott kutatásának eredményeit ismertette (a témában a Nimród Vadászújság 2018. szeptemberi számában egy cikke is megjelent). Felhívta a figyelmet arra, hogy a lehető legpontosabb állománybecslés az alapja az eredményes, tervszerű vadgazdálkodásnak, ám vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a legtöbb Somogy megyei vadászatra jogosult – még ha egyet is ért ennek fontosságával – nem fordít kellő figyelmet a megfelelő becslésre. Csányi Erika véleménye szerint a szinkronszámlálás, ha nem is a legpontosabb, de mindenképp a legegyszerűbben és legköltséghatékonyabban kivitelezhető becslési módszer. Meglátása, hogy ha megfelelő szervezéssel és koordinációval három éven keresztül egész Somogy megyében elvégeznék ezt a felmérést, a jelenleginél sokkalta pontosabb létszámadatok állnának rendelkezésre a gímszarvast illetően. Ezt a megyei vadászati hatóságnál is szorgalmazta, felajánlva a munkához saját kutatása eredményeit, tapasztalatait. Kemenszky Péter az előadást kommentálva megjegyezte: ha az Országos Magyar Vadászati Védegylet által koordinált Szalonka Monitoring Programot országosan tudják bonyolítani, működtetni a résztvevő vadászatra jogosultak és a vadászok, minden bizonnyal egy ilyen kezdeményezés is sikeres lehet.

Aktualitása miatt nem maradhatott ki az témák közül az afrikai sertéspestis. A betegséggel kapcsolatban dr. Zányi Zoltán, a megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Földhivatali Főosztályának főosztályvezető-helyettese adott tájékoztatást. Ismertette a betegség eredetét, terjedését az elmúlt években, kiemelve ebben az emberi tényezőt. Gazdag képanyaggal fűszerezve bemutatta a tüneteket és felhívta a figyelmet a megelőzés, a védekezés lehetőségeire és fontosságára: nem másról van szó, mint az állategészségügyi előírások szigorú betartásáról. Ezt szolgálják a vonatkozó szabályok, amelyekről részletesen lehet tájékozódni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján. A szakember aláhúzta: a fő cél jelenleg, hogy sikerüljön megakadályozni az ASP átterjedését a házisertésállományra.

A Somogy megyei vadgazdálkodás elmúlt évi eredményeit mutatta be előadásában Balogh Andorné, a Kormányhivatal Földművelési Osztályának osztályvezetője. A statisztikai adatok – tervek teljesülése, teríték, becslés – ismertetése mellett külön szólt a trófeabírálatról is. A 2016-17-es vadászati évhez képest kisebb volt az érmes arány, azonban véleménye szerint látszik, hogy előtérbe került a szakmai alapú, megfontolt vadgazdálkodás. A tavalyi idényben 10 kapitális agancsot viselő gímbika került terítékre a megyében. Ezzel együtt előfordulnak olyan vadászatra jogosultak is, amelyek – anyagi érdekből – akkor is terítékre hozzák a trófeás vadat, ha pontosan tudják: az elejtést szakszerűtlennek fogja minősíteni a hatóság. Az osztályvezető felhívta a figyelmet: a vadgazdálkodási jogszabályok elmúlt években történt módosítása értelmében a mínusz pontos elejtéseknek, amennyiben tendenciózusan fordulnak elő,komoly következményei lesznek. (A 2017-2018-as vadászati évben mintegy 1000 trófeából körülbelül 70-nél minősült szakszerűtlennek az elejtés.) Hangsúlyozta: ha a vadgazdálkodók késve mutatják be bírálatra a trófeákat, az is szankciót von maga után. Külön szólt az ágazat eredményességéről is: a tavalyi esztendő volt az első, amikor a vadgazdálkodás nyereséges volt, és a vadkár is csökkent. Végezetül Balogh Andorné emlékeztette a vadászatra jogosultak képviselőit arra, hogy tartsák be az e-ügyintézés szabályait.

Dr. Varga Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Vadvédelmi és Vadgazdálkodási bizottságának elnöke és a Somogy megyei Vadászkamara hivatásos vadász alelnöke az Országos Vadgazdálkodási Alap pályázati rendszeréről tartott előadást. Beszélt az elmúlt év eredményeiről, valamint a változásokról a 2018-as kiírásban. Kovács Gábor, az OMVK Központ vadgazdálkodási főmunkatársa az Alap online nyilvántartási rendszeréről, a pályázatok benyújtásának feltételrendszeréről beszélt és felhívta a figyelmet a határidők betartására.

Az Országos Vadgazdálkodási Alapról részletes információk érhetők el az OMVK honlapján.

Az utolsó előadás egy Somogy megyei, ragadozókkal kapcsolatos, 2016-os kutatás eredményeit mutatta be. Selyem József erdőmérnök, a Dráva Völgye Középiskola mérnöktanára és Horváth Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője – a Középiskola 18, a projektben résztvevő és több önkéntesen csatlakozó diákjával közösen – Barcs és Darány térségében vizsgálta az aranysakál-, a róka- és a borzállományt. Az 1000 hektáros mintaterület részben a SEFAG Zrt. Barcsi Erdészetéhez, részben a Rigóci Baráti Vt. területéhez tartozik. A vizsgálat során mintaterületes és teljes területes felméréssel keresték meg a kotorékokat, illetve vadkamerás megfigyeléseket is folytattak. A mintegy 500 emberórás munka során több mint 29 000 fotó készült. A projektvezetők több érdekes megfigyelésről is beszámoltak: a felvételek tanúsága szerint például sakálok pusztítottak el rókakölyköket, vagy éppen róka és borz vélhetően közösen vagy váltogatva használt egy kotorékot. Emellett a sakál szaporodásáról, utódgondozásáról, predációjáról is új információkat gyűjtöttek a kutatás során. Kemenszky Péter arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége felkarolja a kutatást, és támogatja a projekt részletes eredményeinek külön kiadványban történő megjelentetését.

Az esemény végén – a több kérdés és hozzászólás mellett - Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke elismerően nyilatkozott a konferenciáról, kiemelve annak szakmaiságát, aktualitását. Külön örömét fejezte ki, amiért nagy számban képviseltette magát az érdeklődők között a fiatalabb nemzedék.

A szakmai rendezvény minden előadója Word formátumban is eljuttatja a szervezőnek az általa prezentált előadások anyagát, ezen anyagok egy külön nyomtatott kiadványban is megjelennek majd a Somogy Megyei Vadászok szövetsége gondozásában. Emellett a konferencia regisztrált résztvevői e-mailben is megkapják a cikkeket.

Szo nov. 24 @10:00 -
Egy nap a madarakért