ImageFotó: Szakács László

2007. április 12-én az Országos Erdészeti Egyesület Nagykanizsai Helyi Csoportjának tagjai a Zalaerdő Zrt. Lenti erdészetének területén, a szentgyörgyvölgyi szálaló erdőben találkoztak. Először a 100 éve született Palotay István erdőmérnökre emlékezett Horváth Ferenc, vezérigazgató helyettes a tiszteletére emelt emlékmű előtt.

Palotay legnagyobb munkája, hogy elkészítette a szentgyörgyvölgyi szálaló erdőnek az üzemtervét és kidolgozta ennek a leírási és fatömeg-felvételi módszertanát. Elsők között ismerte fel a paraszti szálaló gazdálkodás jelentőségét.
ImageAz emlékművénél Feiszt Ottó vezérigazgató és Varga Attila a helyi csoport nevében koszorút helyezett el.
Fliszár Aladár erdőművelési előadó vezetésével a közel 100 résztvevő szakember a természetszerű erdőgazdálkodás, szálaló vágásos üzemmód bemutatását tekintette meg. Az élvezetes történelmi bevezető után három erdőrészt mutatott be. Részletesen ismertette az erdők adatait, a bennük elvégzett munkát és a felvetődött problémákat is.
A bejárás fő mottója, célja az volt, hogy miként lehet áttérni a vágásos üzemmódból a szálalásos üzemmódra. A résztvevők tapasztalhatták az erdők szerkezetének változásait, a talaj fejlődését és a régi paraszti váltógazdaság nyomait.
Magyarszombatfán Gróf András erdészetigazgató-helyettes egy olyan erdőt mutatott be, ahol nemrég elvégezték azt a belenyúlást az erdőbe, ami által egy olyan állományszerkezet fog kialakulni, amely alatt megjelenik az újulat, és lehetőség lesz a vágásos üzemmódból szálaló üzemmódba való áttérésre. A különböző korú erdőben már láthatóak volt az első kikelő bükk és erdeifenyő csemeték.
A látottakról többek között dr. Andor József és dr. Páll Miklós mondta el véleményét külföldi és hazai példákat említve, illetve a szakemberek saját tapasztalataikról számoltak be.
Az OEE. Zalaegerszegi Helyi Csoportja és az Erdészeti Szolgálat nevében Vissi Géza, ifj. dr. Páll Miklós és Havas Tibor szólt hozzá, akik jó kezdeményezésnek, előremutatónak vélték a látottakat és a további vállalkozáshoz szakmai együttműködést ajánlottak.
Szakács László kerületvezető erdész arról beszélt, hogy a nagyobb települések lakói már most egyre nehezebben viselik el a nagy tarvágásokat, és ki fogják kényszeríteni a kisebb területű természetes felújítást és a szálaló gazdálkodást.
A hozzászólások után Horváth Ferenc összegezte a véleményeket. 
A természetvédelemmel való nézeteltérések tisztázásához meg kellett volna hívni a Nemzeti Park képviselőjét is, és így a helyszínen lehetett volna tisztázni a vitás szakmai kérdéseket.
Ritkán gyűlik össze ilyen nagy szakközönség, ezért hasznos lett volna, ha a sajtó közvetítésével a lakossághoz is eljut egy-egy ilyen rendezvény híre, hogy népszerűsítse az erdészek évszázados, szép és áldozatos munkáját.  Sz. L.