Image
2012. május 15. - Királyfián, Hont vármegyében, 1836. május 15-én született Illés Nándor erdőmérnök.   Édesapja uradalmi erdész volt, aki gyermekét is ilyen pályára irányította.
Középiskoláit Selmecbányán és Rozsnyón végezte.
1854-1860 között tanult Selmecbányán a Bányászati és Erdészeti Akadémián, az államvizsgát 1864-ben tette le.
Ismert munkahelyei:
1860-1868 - A Coburg-féle erdőbirtokon dolgozott.
Még oklevelének megszerzése előtt, 1862-ben az Erdészeti Lapok munkatársa lett. A lap célja a „magyar erdészeti irodalom életrehívása és ápolása” volt. A lap folyamatosan közölte szakcikkeit.
1868-1872    - Selmecbánya, Bányászati és Erdészeti Akadémia, tanársegéd, majd az erdészeti tanszék vezetője. Itt elsőként adta elő magyar nyelven a növénytant, erdőtenyésztéstant, iparműtant és a vadászattant, rendkívül nehéz, úttörő jellegű munkát végzett. Közben az akadémia botanikus kertjét is jelentősen fejlesztette. A szerény javadalmazás és az előmenetelre való kilátás hiánya miatt vált.
1872-1880     - A Károlyi és az Esterházy uradalmaknál erdőfelügyelő.
1880-1881    - Budapest, királyi erdőfelügyelő.
1881-1891    - Budapest, Földművelésügyi Minisztérium Erdőfelügyeleti Osztályának vezetője, főerdőtanácsos, nyugalomba vonulásáig.
1884    - Királyhalom, az Erdőőri Szakiskola igazgatója.
Révész Károly hirtelen halála miatt ideiglenesen, a tanév végéig vette át az iskola irányítását. Néhány hónapos tevékenysége meghatározó.

A magyar erdőgazdálkodás kiemelkedő jelentőségű személyisége. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar nyelvű erdészeti szakirodalom megalkotásában, valamint a selmeci erdészeti akadémia magyar nyelvű oktatásának megteremtésében. Szakirodalmi munkássága kiemelkedő. 1871-ben jelent meg Erdőtenyésztéstan című alapvető, témájában első magyar nyelvű könyve. 1873-ban jelent meg a Fekete Lajossal írt Közerdész című, díjnyertes könyve, majd 1885-ben A futóhomok megkötése, befásítása és használata című kötete. Vadászati témájú könyvei közül kiemelkedik a szakiskolák tanulói számára írt Vadőr című könyv. Csak az Erdészeti Lapokban mintegy 270 írása jelent meg. Úttörő munkát végzett a futóhomok megkötésében, az akác pajzstetű kutatásában és az erdőőri szakiskolák megszervezésében.
A Bács megyei  Palánkán hunyt el, 1907. május 2-án.
„Szívvel-lélekkel haladó szellemű, kiváló erdész és tudós volt, egész életen át a gyakorlati erdészetnek volt lelkes tanítómestere…” írta Magyar Pál.