2014. március 17. - Az Országos Erdészeti Egyesület Erdők a Közjóért Szakosztály 2014. évi nyitó szakosztályülésére február 27-én került sor a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvárban.

A szakosztályülés keretében Oroszi Sándor, az Erdészettörténeti Szakosztály elnöke tartott előadást, ami a Mezőgazdasági Múzeumban található erdészeti vonatkozású kiállítások történetét mutatta be a kezdetektől napjainkig.
Az erdészeti gyűjtemény kezdetben egyrészt a Párizsi Világkiállítás anyagából, másrészt az 1885-ös és 1896-os országos kiállítások anyagából jött létre. A gyűjtemény Darányi Ignác földművelésügyi miniszter javaslatára került a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba, ahol Földes János irányításával készült el az első kiállítás. Ez a kiállítás elsősorban a fahasználatot mutatta be, az erdőgazdálkodást pedig az akkori korszak egyik jelentős nemzetgazdasági tényezőjeként ábrázolta. A gyűjteményt a két világháború között az Alföld-fásítás dokumentumaival bővítették, majd 1938 után sor került a kiállítás felújítására. A II. világháború alatt, 1944-ben bombatámadás érte az épületet, aminek következtében mind az erdészeti, mind a vadászati kiállítás anyagában is nagy kár keletkezett. S. Szabó Ferencnek, a múzeum akkori főigazgatójának emlékezetes szerepe volt abban, hogy a kiállításoknak továbbra is a múzeum adjon otthont. 1950-ben elkészült az új vadászati, majd 1952-ben az új erdészeti kiállítás. Ez utóbbi – az új, modern erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségeket középpontba helyezve –erdőművelési szempontból került kialakításra. 1956-ban, a forradalom ideje alatt az épületet újabb találat érte és a kiállítások anyagának egy része megsemmisült. 1956 után az új főigazgató, Matolcsi János kezdeményezésére a múzeum egyre nagyobb szerepet kapott a népművelésben, ami megjelent az új kiállítások anyagának összeállításában is. 1957-59 között sor került az erdészeti és a vadászati kiállítás helyreállítására, ahol nagy hangsúlyt kapott a korszak politikai irányultsága. Lulcskó János főigazgatósága alatt kezdődött el a vidéki erdei múzeumok létrehozása, ekkortól kezdtek kifejezett figyelmet fordítani a régi erdészeti emlékek megőrzésére. Az 1970-es években megindult az erdészettörténeti kutatás is. 1984-ben megkezdődött a múzeum épületének rekonstrukciója, ennek kapcsán pedig az erdészeti kiállítás megújítása is. Szabó Loránd főigazgatósága alatt a kiállítás területe tovább bővült, 1986-ban nyitották meg az új erdészeti és vadászati kiállítást. Ettől kezdve a gyűjtemény már erdészettörténeti alapokon állva mutatta be az erdőgazdálkodást és az addigi eredményeket. Ebben az időszakban a múzeum látogatottsága is egyre nőtt: elérte az évi 300-350 ezer látogatót.1990-ben, Szabó Loránd nyugdíjba vonulását követően Szakács Sándor került a főigazgatói posztra, aki támogatta a kiállítás itteni megmaradását. 1996-ban újra átalakították a kiállítást, ami a kor követelményeinek megfelelően interaktívvá vált.
 Oroszi Sándor kiemelte: ennek a múzeumi kiállításnak az a jelentősége, hogy országos szinten jelenleg ez az egyetlen olyan gyűjtemény, ami teljes körű áttekintést nyújt az erdőgazdálkodás történetéről, ugyanakkor anyagához kapcsolódóan tudományos erdészettörténeti kutatás is folyik. A jövőben is célszerű megőrizni ennek a kiállításnak az önálló jellegét, akár a Magyar Mezőgazdasági Múzeumon belül, akár más keretek között. A városligeti új múzeumi negyed tervezése kapcsán ugyanis felmerült a kérdés, hol kaphat helyet ez az értékes, erdészettörténeti szempontból jelentős gyűjtemény.
Az előadást követően került sor a szakosztály 2013. évi évi munkájának kiértékelésre, valamint a 2014-es év programjainak megbeszélésére. A szakosztálytagok részéről javaslatok hangzottak el a kihelyezett szakosztályülések helyszínével és időpontjaival kapcsolatban. A tagság számbavétele során elhangzott, hogy örvendetes módon az idei évben több új taggal is gyarapodott a jelenleg 113 tagot számláló Erdők a Közjóért Szakosztály. Papp Mónika

No events