2011. november - A „Civitas Fidelissima" jubileumi évfordulóján elismeréssel ünneplünk és emlékezünk Sopron XX. századi történetében jelentős szerepet játszottak az egykori soproni katonai intézmények, iskolák. Kapcsolódva a Magyar Honvédség akkori és mai támogató tevékenységéhez a Rákóczi Növendékek és Hadapródok Alapítvány nevében emlékezzünk mi is azokra, akik tettek azért, hogy Sopron a „Miénk" maradt!
A város kiváló történészének az eseményekről írott 15 részes sorozatához szerény kiegészítésként ismertetjük, hogy a Békeszerződés legkeményebb előírásaival a katonai intézményeket sújtotta, amikorjelentősen korlátozta a magyar katonai erő nagyságát. Az 1921. évi XXXIII. Tv. IV. Fejezete egyben azt is tartalmazta, hogy valamennyi katonai oktatási intézmény kiképzői és növendéki állománya beleszámít a haderő lecsökkenteti létszámába.
Az 1898-ban alapított magyar királyi soproni Honvéd Főreáliskola, nemkülönben a Sopronban működő és Mária Terézia által alapított Katonai Tiszti Leánynevelő Intézet magyarországi intézménye a trianoni előírások miatt súlyos helyzetbe került. A Honvéd Főreáliskola a Lövérekben levő épületeit a trianoni békeszerződés miatt Selmecbányáról Sopronba menekített Bánya- és Erdészeti Akadémia (mai jogutódja a Nyugat-Magyarországi Egyetem) számára adta át. A bizonytalan helyzet miatt a honvéd főreál Veszprém környékére települt át, míg a leánynevelő intézet Egerben keresett működési lehetőséget.
A trianoni békeszerződés szokatlanul kemény és igazságtalan feltételekre kényszerítése mellett kevéssé ismertek az 1920-21. évi nyugat-magyarországi események. Az első világháborút követően, de 1945 után is a történetírás eltorzította, elhallgatta a „Nyugat-korridor" -tervet, amely Mosón és Sopron megyéket Csehszlovákiához, míg Vas és Zala megyéket a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz kívánta csatolni, így közvetlen összeköttetés teremtődött volna a két kisantant ország között, hogy az utódállamok (és Románia) teljesen körbezárják hazánkat. A Benes-tervet a békeszerződésben nem tudták megvalósítani, de évszázadok óta magyar fennhatóság alá tartozó jelentős területeket azonban a Monarchia vezető hatalmából létrehozott Ausztriához csatoltak.
A Sopronból korábban távozni kényszerült katonai iskolák állománya örömmel értesült az események változásairól. A magyar felkelők Burgenlandban történt helyfoglalása, az osztrák rendfenntartók bevonulási próbálkozásainak elhárítása a Békeszerződés kiegészítéséhez vezetett. Sopron és környékének polgárai népszavazáson dönthettek az Ausztriához, vagy Magyarországhoz való tartozásról. Az 1921. december 14-i népszavazásra a kényszertávozási helyen levő intézetek teljes tanári és felügyelő kara családtagjaikkal együtt Sopronba utazott. Igyekeztek az akkor már nem Sopronban tartózkodó, de szavazati joggal rendelkezőket is a városba hívni és a részvételre kérni. A magyarok számára kedvező eredmény alapján méltán adományozták a soproni polgároknak, Sopronnak a „leghűségesebb város" elnevezést.
A népszavazás előkészítésének és keresztülvitelének egyik lelkes tagja a Honvéd Főreáliskola tanára, Leitgeb Pál (1938-tól vitéz Litvay Pál) volt. A honvédelmi miniszter 1922. május 19-én kelt rendeletével „szorgalommal és kötelességtudással teljesített kiváló szolgálatáért" külön elismerésben részesítette és előléptette őt. A Veszprém melletti Jutáson elhelyezett iskola növendékei közül többen is csatlakoztak a nyugat-magyarországi felkelő csapatokhoz. Közismert, hogy a már Sopronban működő Erdészeti Akadémia hallgatói közül többen is hősi halált haltak az osztrák csendőrökkel vívott harcokban.
Sopronban a Katonai Tiszti Leánynevelő Intézet egykori épületében, a II. Rákóczi Ferenc utcában helyezték el a győztes hatalmak tisztjeiből álló Szövetségi Katonai Bizottságot. Itt zajlott le a népszavazás, itt történt eredményeinek megállapítása, majd kihirdetése is. A soproni népszavazás végeredménye nemcsak a város polgárainak, intézményeinek a magyarsághoz hű tartozását bizonyította, hanem egyben lehetőséget mutatott arra is, hogy a trianoni diktátumot békés úton is meg lehetett változtatni.
Ma, amikor a város jubileumi évfordulóját ünnepli, emlékeznünk kell azokra az elődeinkre is, akik a népszavazáson, annak előkészítésén segítették, hogy Sopron és környéke Magyarországhoz tartozzon. A volt katonai iskolák egykori tagjait képviselő szervezetek a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai irányításával segítik Sopronban a katonai hagyományok ápolását, ezzel az ifjúság nevelését. A múlt hasznos tapasztalatainak bemutatásával igyekeznek a város ifjúságánál elérni, hogy hazáját szerető, népünk sorsáért aggódó, becsületesen helytálló magyarokká váljanak és azok maradjanak. A volt katonai iskolák szervezetei, a város önkormányzata és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum támogató segítségével, kiadványok szerkesztésével és közrebocsátásával, emlékművek létesítésével, karbantartásával, emlékünnepségek rendezésével törekednek céljaik elérésére.
Úgy véljük, ma is elfogadható az egykori cserkészcsapat fővédnök, Teleki Pál vezérelve: neveljünk „emberibb embert és magyarabb magyart" fiataljainkból, ahogyan ezt a „Leghűségesebb város", annak kiváló oktatási intézményei meg is valósítják!


No events