2004. június 26.
Két város, amely a múltjából él - Selmecet egykor az ezüst, Körmöcöt az arany tette világhírűvé. Selmec ma az Unesco Világörökségének része, Körmöcbánya pedig Szlovákia egyik legépebben megőrzött várával büszkélkedhet

"Uraim, ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya” – írja Mikszáth.
A mikszáthi pokol
Háromezer hegycsúcs, ugyanennyi völgykatlan, egy tucat szikla, mely sűrűn be van építve mindenféle alakú házakkal, melyeknek előrésze sokszor háromemeletes, míg ellenben a hátsó szerényen odalapul a hegyhez. Valóban, Selmecbányán az ember vagy fölfelé mászik, vagy lefelé ereszkedik, vádlija, combja hamar megerősödik.
De Mikszáth nem csak a folyamatos hegymászás miatt látja a várost pokolnak.
„Szomorú város ez! A levegője méreg a bányák kipárolgásától, vizétől gelyva nő a halvány arcú leányok és az idétlen férfinép nyakán. A harmadévi újoncozásnál hatszáz katonakötelezett ifjú közül négy vált be császár emberinek. (Szinte szégyenlem megírni.)”


A szomorú várost az ezüst világhírűvé tette, de a környező bányáiban aranyat és rezet is bányásztak. Bányavárosi jogait IV. Bélától kapta, virágkorát a XIV. – XV. században élte. Ekkortól hanyatlani kezdett a város és az iparág is.
A bányászok az érctelérek mentén egyre mélyebbre kényszerültek, a bányavíz viszont akadályozta haladásukat. Új lökést adott a technika fejlődése: először a szivattyút kezdik alkalmazni a bányákban, majd elterjed a robbantásos bányaművelés, 1749-től pedig Hell József Károly találmánya, a vízoszlopos szivattyú segíti az érckitermelőket.
A gyönyörű fekvésű város meggazdagodott a bányákból, központját tehetős patríciusok lakták, a környező hegyoldalakat pedig a bányászok, és a kézművesek szerényebb házai lepték el. A XIX. század végére viszont kimerültek a bányák, a gazdag történelmű város végképp hanyatlani kezdett. Az elmúlt évtizedekben újra megnyitottak néhány kisebb érc- és ólombányát, a termelés azonban a néhány évszázaddal korábbi csúcshoz viszonyítva elenyésző. Mivel a város neve évszázadok óta a bányászattal és az erdészettel forrt össze, az előbbi leépülésével kevés a munkalehetőség, magas a munkanélküliség a környéken.

A Világörökség része
Csodálkozna bizony Mikszáth, ha most végigsétálna Selmec főutcáján! A rossz levegőjű Pest után egyenesen vágyakozna a ma már csak alig tízezer lakosú, hegyekkel, erdőkkel körbevett város friss levegője után.
Öröm és bánat töltené el: öröm, hisz gyönyörű belvárosa, két vára, számos temploma, zegzúgos utcái, Közép-Európa legkülönösebb Kálvária-dombja szinte érintetlen formában fennmaradt, bánkódna viszont, hiszen az elmúlt évtizedekben épületfelújításra a város nem sokat költött.
Reménykeltő azonban, hogy páratlan belvárosát 1993-ban az Unesco a Világörökség részének nyilvánította, és ez mintha már meg is mutatkozna: a központban itt-ott lassan szépülő házakat látni. Nehéz gazdasági helyzetéből a város számára az idegenforgalom jelenthetné a kiutat, amit úgy tűnik a város vezetés fel is ismert.
Gaudeamis igiturSelmec egykor iskoláiról is világhírű volt. Az első bányatisztképző iskolát 1735-ben alapították, ezt Mária Terézia 1763-ban bányászati és kohászati főiskolává, 1770-ben egyetemi rangú akadémiává emelte. Ez volt Európa első bányászati és kohászati akadémiája, amelyet 1807-ben erdészeti akadémiával is kibővítettek. A nagyhírű akadémia jogutódja a soproni és a miskolci egyetem. Mikszáth kedvelt témája volt a selmeci diákélet, innen ered a ballagás szokása is. A selmeci diákok a XIX. században már lelkesen énekelték a Gaudeamus igiturt. 1838-ban két líceumi osztályt Selmecbányán végzett Petőfi is. Egykori líceuma a Szentháromság téren omladozik.

A körmöci dukát
Míg Selmec az ezüst, a tőle alig 40 kilométerre északra található Körmöc, az arany városa volt.

A körmöci dukát évszázadokon keresztül a legbecsesebb, legértékállóbb pénz volt az európai piacokon.
Pénzverdéjét 1325-ben alapították, azóta folyamatosan termel, igaz a szlovák pénzeket és érméket már egy új, a város külső részében épült pénzverdében készítik.
Érdemes betérni a város főterén található múzeumban, ahol a körmöci pénzverés történetébe, a különféle uralkodónak vert aranyforintok jellegzetességeibe kaphatunk betekintést.
Selmechez viszonyítva régi patrícius házai jobban karbantartottak, a vára pedig Szlovákia egyik legépebben megőrzött vára. A Szent Katalinról elnevezett templom gyönyörűen felújítva várja a látogatókat, a mellette álló toronyból a 124 csigalépcsőt megmászva káprázatos kilátás tárul elénk a városra és a környező hegyekre
Sz.Sz.
 Színarany forint Az addig szokásos ezüstpénzek (dénár) helyett – Firenze, Anglia és Velence után - 1325-ben először Károly Róbert veretett aranypénzt, méghozzá a firenzei aranypénzek, a fiorino d’oro mintájára. Az először veretett aranypénzt florenusnak, magyarul forintnak nevezték. Ez a pénz gyakorlatilag színaranyból (23 3/4 karát) készült.

No events