ImageA közelmúltban számos természeti katasztrófa volt a közvetlen közelünkben és a távolabbi földrészeken egyaránt. (Hatalmas viharok, árvizek, hó- és jégtörések, lavinák, földrengések, tűzhányó kitörések stb.)
Erről kérdeztük dr. Bán István erdőmérnök-matematikust, e téma szakértőjét, aki maga is megtapasztalt ehhez hasonló jelenségeket vitorlázás, repülés és hegymászás közben, valamint a Kárpát-medence nagyvadjainak tanulmányozása során.

– Személyesen is átélve nagy viharokat, hó- és jégtöréseket, lavinát és földrengést, menekülés közben és azt megelőzően figyeltem az élővilág viselkedését. Terepi megfigyeléseimet összevetve laboratóriumi és elméleti eredményeivel, jöttem rá az úgynevezett BBE jelenségre és annak alkalmazhatóságára.
– Mi ez a jelenség és a módszer mire alkalmas?
– A természeti katasztrófák előrejelzésére lehetőség nyílik a BBE effektus alkalmazásával. A Black Bear Effect-en azon jelenségek összességét értem, amelyeknek létezését ki tudjuk mutatni, valamint a hatásuk eredményeit mérni tudjuk, ugyanakkor a hatás tartalmát jelen tudásunk szerint nem ismerjük.
– Mikét lehet ezeket regisztrálni?
– A BBE hatásának eredményét növényeken és állatokon bioelektromos mérésekkel vizsgáltam, a törvényszerűségeket pedig külön e célra általa kidolgozott matematikai módszerekkel derítettem fel. Még a természeti katasztrófák bekövetkezése előtt olyan jelenségek játszódnak le, amelyek egy részét az ember nem észleli, nem érzi, és az előjeleket sem veszi észre, ugyanakkor mindezeket az állatok, az általunk alacsonyabb rendűeknek tartott élőlények viszont igen.
– Hallottunk arról, hogy például elefántok és más állatok is érdekesen viselkedtek a szökőár előtt.
– A BBE révén ezek az élő szervezetek észlelik a természeti katasztrófákat megelőző jelenségek egy részét, sőt, egymással is kommunikálnak. E szervezetek bioelektromos megfigyelése számunkra azonnal jelzi a természeti katasztrófákat megelőző jelenségek bekövetkezését. Ezzel ismertté válik a természeti katasztrófa veszélye, majd bekövetkezését megelőző folyamata.
– Hogy válhatnak ezek a jelek számunkra is felismerhetőkké?
– Az előrejelzés után már cél-centrikusan a „remote sensing” vagyis a távészlelés módszereivel, akár légi vagy űrészleléssel nyomon követhetjük és regisztrálhatjuk a folyamatot, ami további hasznos információt szolgáltat számunkra.
A fentiekre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek dr. Bán István közelmúltban megjelent biofizikai, biomatematikai és remote sensing könyveiben is olvashatóak. 

No events