ImageA Nemzeti Vidékfejlesztési Terv mezőgazdasági területek erdősítési támogatási rendszeréről – beszélgetés Ali Tamás erdőmérnökkel, az Állami Erdészeti Szolgálat osztályvezetőjével.
A mezőgazdasági túltermelés okozta társadalmi-gazdasági feszültségek enyhítésének egyik lehetséges módja a gyenge termőképességű területek mezőgazdasági termelésből való kivonása és erdősítése. E gondolat gyakorlati megvalósítására született többek között a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv mezőgazdasági területek erdősítésének támogatási rendszere.

A támogatási rendszere gazdája a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, illetve ennek megyei kirendeltségei.
Tekintettel arra, hogy az erdészeti szakhatósági feladatokat az Állami Erdészeti Szolgálat látja el az egész ország területén, ezt a feladatot az MVH delegálta a Szolgálathoz.

– Azoknak a földtulajdonosoknak, akiknek a mezőgazdasági területei gyengébb termőhelyekre esnek, javasolja-e valaki, hogy telepítsenek erdőt a földjeikre?
– Az Állami Erdészeti Szolgálat kimondottan erre vonatkozó tanácsot nem ad, de a tapasztalatok szerint a földtulajdonosok többsége már találkozott vagy kapcsolatba került az erdőtelepítéssel. Tehát a gyakorló gazdálkodók többsége tudja, hogy mire vonatkozik ez a támogatási lehetőség.  Az erdőtelepítéssel kapcsolatban a legtöbben a környezetükből szereznek információkat. Az erre vonatkozó döntés általában egy „házilagos” gazdaságossági számítás eredményeként születik meg, vagyis kalkulációt végeznek, hogy milyen hasznosítás mellett juthatnak a legtöbb jövedelemhez. Ha például gabonából olyan termésátlagot kapnak, ami kifizetődő, akkor nem fogják a kérdéses területet beerdősíteni.
– A támogatás tesz-e különbséget a föld aranykorona értéke szerint?
– A támogatási rendszer ezzel együtt nem zár ki semmilyen minőségű termőföldet, bármilyen aranykorona értékű földet erdősíthet a tulajdonosa. Elsősorban idősebb földtulajdonosok választják ezt a megoldást, hogy a viszonylag jó minőségű földjüket is beerdősítik, mert már nem tudják vállalni a mezőgazdasági termeléssel járó többletmunkákat. Elvégeztetik vállalkozóval az erdősítést és a következő másfél-két évtizedben kapják a jövedelempótló támogatást.
– Kell-e induló tőke az erdőtelepítéshez?
– Az erdősítéshez pénz nélkül nem foghatunk hozzá, mert ez utófinanszírozott intézkedés, tehát az erdőtulajdonosnak előbb el kell végeznie, végeztetnie a munkát és majd ezután kapja meg az érte járó pénzt. Az EU egyébként ad lehetőséget a tagállamoknak, hogy előleget is folyósítsanak az erdőtelepítőknek, de csak a költségek 20 százalékáig, és 110 százalékos bankgarancia mellett. Ez oly mértékben megnehezítette volna az igénybevételét, hogy hazánkban eltekintettek ettől a lehetőségtől.
– Hogy kalkulálták ki a támogatással elnyerhető összeg mértékét?
– A támogatással elérhető összeg annak a felmérésnek az alapján alakult ki, amit 2003-ban az Állami Erdészeti Szolgálat végzett, amelynek során felmérte a csemeteárakat, a vállalkozói díjakat és mindezt figyelembe véve kalkulálta a költségeket. Ezek a normatív támogatások az ország különböző területeit, a különböző terepviszonyokat és célállomány-típusokat (fafajokat) tükrözik.
Az unióban szigorú szabályozás vonatkozik arra, hogy a túlkompenzációt el kell kerülni. A kifizetett támogatás tehát nem haladhatja meg a tényleges költségeket.
– Bárki folyamodhat a támogatásért?
– Ha a földtulajdonos úgy dönt, hogy erdősítésre adja a fejét, és támogatásra tart igényt, ennek legfontosabb feltétele, hogy regisztrált gazdálkodónak kell lennie. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalok a regisztrációs számot a legtöbb esetben rögtön kiadják. A következő lépés az Állami Erdészeti Szolgálat fölkeresése. Az Erdőtörvényben (az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről), valamint annak végrehajtási rendeletében ( a 29/1997. FM rendeletben) megfogalmazottak szerint az erdőtelepítéshez szükséges a telepítési tervdokumentáció. Ennek összeállítása az első lépés. Valamilyen szakértő vállalkozóval elkészítteti a tervdokumentációt és elvégezteti a talajlabor vizsgálatokat.
– Aki járatlan ezen a területen, hova fordulhat tanácsért?
– Mindezekről valamennyi megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalban, a falugazdászoktól, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv tanácsadó hálózatától és természetesen az Állami Erdészeti Szolgálat területi igazgatóságainak irodáiban is kaphat tájékoztatást az érdeklődő. A tanácsadók a különböző agrár-rendezvényeken is tartanak tájékoztatókat erről a témáról. Õk is azt hangsúlyozzák, hogy az erdőtelepítéssel kapcsolatban mindent az erdészeti szolgálatnál kell kezdeni, ahol minden felvilágosítást megkap az érdeklődő. Az ÁESZ ügyfélszolgálata vagy a területileg illetékes munkatárs látja el „útravalóval” az érdeklődőt.
– Hogy’ képzeljük el a támogatás menetét, a folyamat lebonyolítását?
– A támogatás három fő elemből épül föl: az első kivitel (a tulajdonképpeni erdőtelepítés) támogatása, az ápolás támogatása és a jövedelempótló támogatás. Ezeken kívül van még kiegészítő támogatás, ami az első kivitelhez kapcsolódik. Ez az erdőtelepítés sikerességét biztosító különböző műszaki jellegű létesítményekre vonatkozik, például vadkerítés építésére, vadkár elleni egyedi védelemre, padkázásra, bakhátazásra, erdőszegélyre, tűzpászta kialakítására. 
– Mindegyik elemet igénybe veheti bárki?
– Az egyes elemeknek különböző jogosultsági feltételei vannak. Az első kivitelre gyakorlatilag mindenki jogosult, aki a terület jogszerű használója. (A tulajdoni lapot mellékelni kell, és ha nem a tulajdonos készítteti a telepítési tervet, akkor a tulajdonosnak nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul az erdőtelepítéshez.)
Ebben az esetben a telepítést végeztető kapja az első kivitel utáni támogatást.  Az ápolási és a jövedelempótló támogatást csak a tulajdonos, a haszonélvezeti joggal rendelkező személy illetve a hosszú távú – húszéves bérleti szerződéssel rendelkező – bérlő kaphatja meg.
A kivitelezővel a tulajdonos, a haszonélvező vagy bérlő magánjogi szerződés keretein belül állapodik meg a munkálatok áráról. A regisztrációban tehát ügyfélként szerepelhet a tulajdonos, a haszonélvező vagy a bérlő. Õ kaphatja meg a támogatást. A támogatási kérelmen a kivitelezést végző szakembert kapcsolattartóként tüntetik föl. Ha esetleg fölmerül hiánypótlás szükségessége, abban az esetben általában a kapcsolattartót keresi meg a hatóság, mert ő van tisztában a szakmai részletekkel.
– Milyen nyomtatványok szükségesek mindehhez?
– Az erdőtelepítési tervdokumentációhoz nincs rendszeresített nyomtatvány. A telepítési terv kötelező elemeiről az Erdőtörvény rendelkezik. A támogatási kérelemhez szükséges nyomtatványokat a szolgálatnál is beszerezhetik. Érdemes még a tervezés előtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló, úgynevezett MePAR-térképet kikérni. Ez alapján állapítható meg, hogy az erdősíteni kívánt területre adható-e támogatás.
– Milyen gondok adódhatnak az erdőtelepítő számára?
– Előfordulhat, hogy különböző akadályok merülnek föl. A támogatás feltétele, hogy a kérelem beadását megelőző két évben mezőgazdasági művelést folytattak a területen. Nem támogatható az a földterület, amely nem minősül mezőgazdaságilag művelt területnek. Ilyen például egy fölhagyott, bokros-cserjés legelő, gyümölcsös, szőlő vagy vizes, nádas terület. Az is előfordulhat, hogy egy helyrajzi szám alatti földrészlet egyik része nem támogathatónak minősül. Amennyiben a valós terepi viszonyok ellentmondanak a térképi jelölésnek, lehetőség nyílik a kizárási határozat módosítására. A módosításhoz szükséges nyomtatvány az erdészeti szolgálatnál is beszerezhető. További fontos feltétel, hogy még nem végeztek erdőtelepítési munkálatokat, mert nagyon szigorú uniós szabály, hogy megkezdett beruházás nem támogatható.
– Ki készítheti el az erdőtelepítési tervet?
– Amennyiben a földtulajdonos eldöntötte, hogy erdőt telepít és támogatásért folyamodik, keresnie kell egy szakértő erdőtervezőt. Az erdészeti szolgálat, mint hatóság nem ajánlhat ilyen szakembert. A szájhagyományon kívül létezik tervezői névjegyzék, amely a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) regionális irodáinál illetve az ott nyilvántartott integrátoroknál érhető el.
– Mi a következő lépés?
– Ha elkészült a tervdokumentáció, be kell nyújtani az erdészeti szolgálathoz bírálatra. Ezért alapeljárási díjat kell fizetni. Ez az összeg a tulajdoni tételek (helyrajzi számok) számától függ. Az eljárás átfutási ideje harminc nap. A bírálat során az erdészeti szolgálat megvizsgálja, hogy a tervben föltüntetett adatok megfelelnek-e a valóságnak és szakmailag helyesek-e, továbbá az összes érintett szakhatóságot is megkeresi. Amennyiben védett a terület akkor a természetvédelmi hatóságot, esetleg a régészeti vagy a honvédelmi illetékeseket, ártér, hullámtér esetén pedig a vízügyi hatóságot. A szakhatósági eljárás meghosszabíthatja az ügyintézést. Ha a tervdokumentáció megfelel a szakmai előírásoknak, az erdészeti szolgálat kiad egy jóváhagyó határozatot.
– Mikor derül ki, hogy eséllyel pályázik a támogatásra?
– Azt, hogy mekkora eséllyel pályázik a földtulajdonos, a rendelkezésre álló támogatási keret ismeretében és a beérkezett igények alapján viszonylag nagy biztonsággal meg tudják mondani az érdeklődőknek. 
– Mikor érdemes hozzáfogni a pályázat indításához?
 – Célszerű tudni, hogy mennyi idő szükséges mindezek beszerzéséhez, hogy a támogatási kérelem beadási határidejét le ne késse a pályázó! A legfontosabb, hogy csak jóváhagyott tervdokumentáció birtokában adható be a támogatási kérelem. Legkevesebb kettő, de inkább három hónappal a beadási határidő előtt el kell kezdeni az erdőtelepítési tervezést. Gondolni kell arra is, hogy a tulajdoni lapok beszerzése, a tulajdonostársak hozzájárulása is időt igényel.
A kérelemhez már nem kell beadni a tervdokumentációt, mert regisztrálták és az erdészeti szolgálatnál is van egy példány belőle. A támogatási kérelemre a tervdokumentációt jóváhagyó határozat számát kell ráírni.
– A teljes kiszemelt területet erdősíteni kell egy év alatt?
– A telepítés úgy is elvégezhető, hogy a tulajdonos egy nagyobb területre elvégezteti előre a tervezést, és fokozatosan, több év alatt hajtja végre az erdősítést, az anyagi lehetőségei szerint, az időjárás vagy a szaporítóanyag feltételeitől függően.
– Milyen adatokat kell föltüntetni a nyomtatványokon?
– A kérelem főlapján a kérelmező adatait, a kapcsolattartó nevét és a regisztrációs számot tüntetik föl. A betétlapok pedig az erdőrészletek adatait tartalmazzák.
A támogatási kérelmet a tulajdonos, a haszonélvező vagy a bérlő írhatja alá.
Ezeket ellenőrzik és ennek alapján bírálják el a kérelmet.
– Milyen kritériumok alapján bírálják el a kérelmeket?
– Az elbírálás során ellenőrzik a MePAR térképek alapján a támogathatóságot, és azt, hogy van-e jóváhagyott tervdokumentáció. Tavaly a pályázatok eredményessége mintegy 95 százalékos volt. A fennmaradó öt százalékban a visszavont kérelmek is bennfoglaltatnak.
Az erdészeti szolgálathoz beadott kérelmeket helyben bírálják el, ugyanis a pályázatok elbírálását az Állami Erdészeti Szolgálat az MVH-tól delegált feladatként végzi. A kérelmeket az MVH informatikai rendszere tartja nyilván, az erdészeti szolgálat adatbevitele alapján: az iktatás, az adatrögzítés is a szolgálatnál történik.
– Ellenőrzik-e, hogy a beírt adatok megfelelnek a valóságnak?
– Előfordulhat, hogy az erdőfelügyelő munkatársak előzetes helyszíni szemlét tartanak szükségesnek. A terepi ismeretek alapján esetleg valamilyen akadály merülhet föl, vagy kiderül, hogy már megkezdték az erdőtelepítést. Tehát, ha beigazolódik, hogy a területen már korábban telepített fiatal erdő van, az nem támogatható.
– Mi a helyzet akkor, ha a támogatási igények meghaladják a rendelkezésre álló kereteket?
– A kérelmek beadási határideje előtt az MVH összegezi a kért támogatásokat, amiből kiderül, hogy beleférnek-e a rendelkezésre álló keretbe. Amennyiben az igények meghaladják a rendelkezésre álló összeget, akkor a jogszabály pontozást ír elő a sorrend megállapítására.
A rangsorolás szempontjai alapján minden erdőrészlet kap egy pontszámot. Ez az érték a következő szempontok szerint alakul ki: a célállomány-típus őshonossága, az erdő elhelyezkedése (belterület, kiemelt üdülőkörzet), védett-e a terület, az elsődleges rendeltetés alapján védelmi célú-e az erdőrészlet. A csökkenő pontszám alapján alakul ki az erdőrészletek végső támogatási sorrendje. A rendelkezésre álló összeget meghaladó sávba eső erdőrészletek támogatását elutasítja a rendszer. Így előfordulhat, hogy egy kérelmezőnek az egyik erdőrészlete bekerül a támogatandóak közé, míg egy másik nem.
Az előző két évben erre egyébként nem volt példa.
– Mikor értesítik a kérelmezőket az eredményről?
– A kérelmezők a pályázatuk eredményéről, így a támogatás elnyeréséről is ebben az évben szeptember végéig értesülnek. Az MVH által hozott – a támogatási kérelemnek helyt adó esetleg elutasító – határozatokat az erdészeti szolgálat adja ki a kérelmezőknek. Ez húsz évre előre tartalmazza a támogatási összegeket. A határozat kézhez vételét követően elég idő áll a pályázók rendelkezésére, hogy a telepítést még ősszel elvégezhessék.
– A nyertesek hogy’ és mikor jutnak a pénzhez?
– A nyertes pályázó úgy juthat a pénzéhez, hogy az elvégzett munka alapján február 1-jétől június 15-ig adhatja be a kifizetési kérelmét az erdészeti szolgálathoz. Ez egy rövid nyomtatvány, amelyen az alapadatokat – személyi adatokat, regisztrációs számot és a támogatási kérelemnek helyt adó határozat számát – kell feltüntetni.
A beérkezett kérelmet a valóságban ellenőrzi az erdészeti hatóság: ez tulajdonképpen az erdőtelepítés, vagyis az első kivitel műszaki átvétele. Erről az erdőfelügyelő jegyzőkönyvet készít. A kérelmeket elektronikus úton továbbítják az MVH-hoz, majd a beérkezett kérelmek öt százalékát kiválasztják teljes körű helyszíni ellenőrzésre.
– Mire terjed ki az ellenőrzés?
– Ez a dokumentumok ellenőrzésén kívül a terület műszeres megmérését is magába foglalja. Az ellenőrzés is az MVH által az erdészeti szolgálathoz delegált feladat. Ezt a munkát az ÁESZ különböző igazgatóságairól kiválasztott, nagy tapasztalattal rendelkező erdőfelügyelők végzik, akik nem a saját működési területükre eső megyékben folytatják le az ellenőrzést. Erről is készül jegyzőkönyv, amelyet az MVH-ban értékelnek.
Ez az ellenőrzés minden évben érinti a kifizetési kérelmek öt százalékát. A kiválasztás alapját az uniós előírások szabják meg, a tagállamok pedig a helyi sajátosságok szerint alkalmazzák. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy inkább a kisebb területre beadott pályázatok között fordulnak elő szabálytalanságok.
Amennyiben a gazdálkodót nem választották ki ellenőrzésre, megkapja pénzét. Ha bekerült a mintába és rendben találtak mindent, akkor a nyár folyamán ő is megkapja a pénzt.
– A támogatást egy összegben utalják vagy több évre elosztva?
– A gazdálkodó első évben az első kivitel után járó támogatást és a jövedelempótló támogatást kapja meg. A második évben csak jövedelempótló támogatást kap. A harmadik évben az első három évre eső ápolási támogatást és a jövedelempótló támogatást kapja meg. A negyedik évben csak jövedelempótló támogatást kap. Az ötödik évben a negyedik és az ötödik évre eső ápolási támogatást és a jövedelempótló támogatás kapja meg. A következő évektől már csak jövedelempótló támogatásra jogosult. Ennek hossza a fafajtól vagyis a célállománytól függően 10, 15 vagy 20 év.
– A pénz „automatikusan” érkezik vagy kérni kell?
– Kifizetési kérelmet minden évben be kell adnia a gazdálkodónak. Az ÁESZ igazgatóságok figyelik a beérkező fizetési kérelmeket, és a határidő közeledtével értesítik az esetleg késlekedő ügyfelet vagy azt, aki elmulasztaná beadni a kérelmet. A határidő után beérkezett kérelmeket is befogadják, de munkanaponként egy százalékkal csökkentett összeget folyósítanak ebben az esetben. Ez is uniós jogszabályban rögzített szankció. 
– Hogy’ alakult eddig a támogatási kérelmek száma, és milyen adatokat tükröznek?
– A beadott kérelmek összesített adatai alapján 2005-ben 848 jóváhagyott kérelem érkezett. Ezek mögött mintegy 700 kérelmezőt tartanak nyilván, hiszen volt, aki több kérelmet is beadott. A támogatási kérelmekben szereplő területek átlagos mérete mintegy 10 hektár. A pályázók által elnyert teljes támogatás átlagos összege 60 ezer euró. A legkisebb támogatási összeg mintegy 1200 euró volt, körülbelül 1,2 ha területre. A húsz évre vonatkozó legnagyobb támogatási összeg pedig 2,1 millió eurót tett ki, és ez közel 200 hektárra vonatkozott. 2005-ben összesen 7.975 hektárt erdősítettek a pályázók.
Ebben az évben 1722 kérelmet hagytak jóvá, amit több mint 1500 kérelmező nyújtott be. Van olyan ügyfél, aki közel 400 ha erdősítésére kért támogatást, ez várhatóan mintegy 3,2 millió eurót tesz ki. 2006-ban 17.817 hektár erdősítésére adtak be támogatási kérelmet.

Zétényi Zoltán

 

No events