ImageMagyarország erdészeti tájai: 154 oldalas, térképmelléklettel ellátott könyv az Állami Erdészeti Szolgálat kiadásában.
Az elmúlt század derekán jelent meg egy úttörőnek tekinthető könyvsorozat a hazai erdőgazdasági tájakról. Ahogy az lenni szokott, az idő eljárt fölötte, aktuálissá vált a megújítása.
Az akkori kötetek megjelenésekor még nem voltak magán-erdőgazdálkodók, éppen ezért, ajánlásában Wisnovszky Károly igazgató ennek a körnek javasolja többek között az olvasnivalót.
A könyv szerkesztőjével Halász Gábor erdőmérnökkel, az közismert erdőrendező szakemberrel beszélgettem a könyv születéséről és a várható folytatásról.

– Mi tette szükségessé annak idején, hogy ezeket az ismereteket összefoglalják a kollégák?
– Az 1961. évi erdőtörvény végrehajtásához kellett megfogalmazni a szakmai hátteret, gyakorlati támogatást. Akkoriban az a munka nagyon nagy szakmai teljesítmény volt. 1997-ben ugyan megújult az erdőtörvény, de azóta sem jelent meg az új jogszabályokat követő gyakorlati kézikönyv. Ezen kívül igyekeztünk az 1963-ban összegyűjtött ismeretanyagot is átmenteni az utókor számára.
– Az eltelt 44 év alatt a termőhely – eltekintve mondjuk az alföldi talajvízszint süllyedéstől – nem nagyon változott. A középhegységekben, ahol mondjuk barna erdőtalaj volt, az ma is úgy van. Mi indokolta, hogy az ország egész erdőterületét felülvizsgáljátok?
– Nem elsősorban a termőhelyi tényezők indokolták, hanem az erdészetpolitikai megfontolások. 1963 óta óriási változások következtek be például a szabályozások terén is. Bár a tartamosság már régi elv a hazai erdőgazdálkodásban, de ma már másként értelmezzük, nem kizárólag a fatömeget tekintjük, hanem ökológiai tartamosságot értünk alatta.
– Bár a tágabb értelemben vett politikától függetlennek tekinti magát a könyv, egy dolog nem kerülhető meg: a rendszerváltozás óta a magyar erdők csaknem fele magánkézbe került. Ezt a könyvet már ajánlhatjuk a magánerdő-tulajdonosoknak, -gazdálkodóknak, vagy inkább várják meg a részleteket tartalmazó köteteket?
– A magánosítás természetesen politikai kérdés, és a magán-erdőgazdálkodásban is kialakult a szakmai irányítás, így magától értetődik, hogy hozzájuk is szól a könyv. Elsősorban azonban a szakemberek számára készült. Ennek ellenére nagyon is ajánlhatjuk magánerdő-gazdálkodóknak, hiszen aki előtt nem ismert a magyar erdőknek ez a fajta felosztása, az nem értheti meg például a támogatási rendeletek fafajokra vonatkozó tételeit. Ebből kiderül, hogy miért nem ajánlott egy-egy fafaj bizonyos erdészeti tájakra.
A most megjelenő két rendelet – az erdőtelepítésről, vagyis a mezőgazdasági területek erdősítésének támogatásáról szóló és az energia célú ültetvényekre vonatkozó – is az új erdészeti tájak szerinti besorolásra alapul. Ez utóbbit tekintve például az akác telepítése még energia célú ültetvényként sem támogatható bizonyos területeken.
– A kötet érint-e természetvédelmi témákat, mondjuk a Natura 2000 területeket?
– Ez a kötet nem, de az erdészeti tájakat taglaló kötetek természetesen tárgyalni fogják. Egyébként a kötet szemléletéből tükröződik, hogy a természetszerű erdőgazdálkodást akarja szolgálni.
– Honnan jött a kezdeményezés és mikor indult meg a munka?
– Az MTA Erdészeti Bizottsága volt a kezdeményező. Az elhatározást az akkori Erdészeti Hivatal is támogatta, és megbízta az Állami Erdészeti Szolgálatot a munkálatok összefogásával. A szervezéssel pedig személy szerint engem bíztak meg 2000-ben. Szinte a teljes szakma bevonásával a hazai erdészeti tájak behatárolása 2005-ig megtörtént. Sajnos a források akkorra elapadtak és a munka egy időre leállt. Akkor vetette fel a soproni egyetem – a kötet szerzőiként megismert alkotói közössége –, hogy ne vesszen kárba az elvégzett munka, jelentessünk meg egy közbenső kötetet. Így jelent meg Magyarország erdészeti tájai címmel ez a 154 oldalas, térképmelléklettel ellátott könyv az Állami Erdészeti Szolgálat kiadásában. Azóta az ügy további fejleménye, hogy a NYME ERFARET központja vállalta a Nyugat-dunántúli Régió köteteinek kiadását. A tudásközpont pályázhat, és könnyebben szervezheti a kiadási munkálatokat, mint az átalakult erdészeti hatóság. Ismereteim szerint már el is különítettek bizonyos összeget az idei és a következő évre. Ebben az évben elindulnak a Nyugat-Dunántúl és a Kisalföld erdőgazdasági tájcsoportokkal kapcsolatos munkálatok. Az egyetemi szakemberek véleménye szerint egy összefoglaló kötetet tankönyvként is érdemes lesz kiadni.
– Kik végezték a terepi munkákat, a tájrészletek azonosítását?
– Bartha Dénes professzor vezetésével megalakult egy munkacsoport, amelyik az első javaslatot tette a tájhatárokra. A térképeket megküldtük az ÁESZ tíz igazgatóságához, és a helybeli szakemberek közösen megvitatták erdőrészlet pontosságig a tájhatárokat, és ügyeltek arra, hogy a tájhatár ne vágjon ketté erdőrészletet.
– Milyen jellegzetes változásokat figyelhetünk meg a korábbi határokhoz képest?
– Kétféle változás figyelhető meg a korábbi helyzethez képest. Az egyik, hogy kerülni akartuk a hosszan elnyúló, keskeny erdészeti tájakat: például a Duna és a Tisza mentén elterülő erdőgazdasági tájakat egy-egy másik táj részleteként tüntettük fel. Korábban a Tisza menti táj a Marosnál kezdődött és a Sajóig húzódott. A másik változás az volt, hogy semmilyen egyéb – közigazgatási vagy gazdasági – határra nem voltunk tekintettel, csupán a természetföldrajzi határokra. A korábbinál figyelembe vették valamelyest az akkori erdőgazdasági határokat, és előfordult, hogy a táj vagy a tájrészlet határa igazodott az erdőgazdaság határaihoz. Ebben a tekintetben most határkorrekciókat hajtottunk végre, mert a természetföldrajzi határok nem találkoztak a korábbi erdőgazdasági táj határokkal. Ilyen előfordult többek között a nyugat-dunántúli területeken és az Északi Középhegységben is, mert a korábbi határokat a közigazgatási vagy az erdőgazdasági határ mentén alakították ki.
– Hol szerezhető be ez a hasznos kiadvány és mennyibe kerül?
– Az ezer példányban megjelent kötet Sopronban az ERFARET-nél és az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóságán (a volt ÁESZ Központban, 1054 Budapest, Széchenyi u. 14.) szerezhető be. Az ára ÁFÁ-val együtt 6000.- Ft. A térkép melléklet sajnos, a nyomdai és az ÁESZ-nél használatos térképszerkesztési rendszerek különbözőségéből adódóan nem sikerült az elvárható minőségben. Az ilyen szerkesztési problémák kiküszöbölésére már felkészültünk. Lehetőség van a térképmelléklet nagyméretű és jobb felbontású, kis példányszámú rajzolására, és ezek megrendelésére is.

Z. Z.

No events