2017. május 16. - Az idei április váratlanul havat és fagyott hozott, amelyek nemcsak a kiskertekben és a mezőgazdaságban, hanem az erdőgazdálkodásban is kárt okoztak.

A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt területeken elsősorban a fiatalabb erdőkben keletkezett hónyomás és -törés, valamint fagykár, továbbá az erdei infrastruktúrát rongálta meg a szélsőséges időjárás. A szeszélyes április hátterében álló globális klímaváltozási folyamatokra a Pilisi Parkerdő szakemberei lokális megoldásokkal készülnek – tudatta Lomniczi Gergely szóvivő.
Idén április 19-ére nagy mennyiségű csapadék, a magasabban fekvő területeken pedig hó és jégdara zúdult az erdőkre. A frissen kilombosodott fák levelei és hajtásai megsínylették a fagyot, az ágak nem bírták a hó súlyát, s eltörtek. A 3-400 méter feletti területeken a hó megmaradt, és még a következő napokban is további hideg és csapadék következett. Bár most is keletkeztek károk, szerencsére azonban meg sem közelítik a 2014. decemberi ónos eső következményeit.

A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt 65 ezer hektáros terület mintegy negyedét, 15,8 ezer hektárt érintett az áprilisi tél, az érintett erdőterületek kétharmada természetvédelmi terület. Az eddigi felmérések szerint a szakembereknek 150 hektáron kell közvetlen beavatkozást végezniük, ezekről a területekről a becslések szerint 1300 köbméter, elsősorban töréskár következtében sérült faanyagot kell kiszállítaniuk. A már lombosodó ágak még nehezebben viselték a hó súlyát, így sok helyen kellett letört ágaktól, kitört fáktól megtisztítani a parkerdő úthálózatát: összesen 250 kilométernyi erdészeti és turistautat kellett a letört ágaktól és kidőlt fáktól megtisztítani.

„A klímaváltozás ma már nem a küszöbön áll, hanem belépett az ajtón, ennek következtében pedig fel kell készülnünk az időjárás váratlan jelenségeire. Az erdőgazdaságoknak, az erdész szakmának óriási szerepe és nagy felelőssége van, hiszen most kell megalapoznunk a klímaváltozás hatásainak ellenállóbb, egészségesebb erdőket. A Pilisi Parkerdőnél ezért állunk át a vágásos módszerről fokozatosan az örökerdő-gazdálkodásra. Ez persze nem jelenti azt, hogy az örökerdő-gazdálkodással kezelt területeken egy ilyen áprilisi fagy és hó nem okoz kárt, de sokkal kevesebb kárt tesz, mert az ilyen területeken együtt élő, többféle korú és fajú fából álló elegyes erdő önvédelme jóval erősebb. A globális változásokat lokálisan ugyan visszafordítani nem tudjuk, de képesek vagyunk lokálisan erősebb, ellenállóbb erdőket létrehozni. Ez a cél, és az, hogy ne csak az erdészek, hanem minden egyes ember egyre inkább megbecsülje az erdőket és a természetet” – világította meg az extrém áprilisi időjárás hátterét Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke.