2017. október 10. - A visegrádi és balti országok közösen álltak ki a megfelelő forrásokkal ellátott, erős, kétpilléres Közös Agrárpolitika fenntartása mellett Luxemburgban, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén.
 

Czerván György a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára az ülésén bemutatta a Visegrádi Csoport és a Balti országok mezőgazdasági miniszterei által, a KAP jövőjéről július 18-án aláírt közös nyilatkozatot. A dokumentumot Bulgária, Horvátország és Románia is támogatásáról biztosította.
 
„A Visegrádi és Balti országokkal közösen jegyzett nyilatkozatban egyetértettünk abban, hogy a Közös Agrárpolitikának a jövőben is a termelőket kell szolgálnia, az agrárpénzeket továbbra is a gazdáknak kell kapniuk. Országaink közös érdeke, hogy a következő, Többéves Pénzügyi Keret megfelelő pénzügyi forrást biztosítson az egyre ambiciózusabb uniós agrárpolitikai célok végrehajtásához. A nyilatkozat határozottan elutasítja a nemzeti társfinanszírozás bevezetését a közvetlen mezőgazdasági támogatások esetében. ”- hangsúlyozta Czerván György.
 
Ahogyan a többi újonnan csatlakozott tagállamnak, így Magyarországnak sem érdeke a jelenlegi rendszer gyökeres átalakítása, továbbra is az erős kétpilléres rendszer megtartásában vagyunk érdekeltek. Fontosnak tartjuk a rendszer magyar szempontból sikeres elemeinek fenntartását, így a termeléshez kötött támogatások rendszerét. A vidékfejlesztés esetében meg kell őrizni a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát. Emellett a jelenlegi időszak tapasztalataira építve kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a jövőben megfelelő eszközök álljanak rendelkezésünkre az agrárpiaci válsághelyzetek megelőzésére, illetve gyors kezelésére.
 
A nyilatkozat kimondja, hogy a gazdák és a nemzeti hatóságok szempontjából egyaránt elengedhetetlen a KAP szabályozásból fakadó adminisztratív terhek további egyszerűsítése. "Egy hosszú folyamatról van szó, amelyben már eddig is komoly eredményeket értünk el, de még további jelentős lépésekre lesz szükség. E téren a tagállamok és az Európai Bizottság egyaránt számíthatnak Magyarország aktív együttműködésére”- tette hozzá a földművelésügyi tárca államtitkára.
 
Czerván György kiemelte még, hogy az uniós forrású, közvetlen támogatások előlegére vonatkozóan Magyarország több más tagállammal együtt még júliusban kezdeményezte a Bizottságnál az emelt összegű előlegfizetést. Az Európai Bizottság támogatta a magyar kérést. Ez alapján október 16-val kezdődően a közvetlen támogatási jogcímeknél legfeljebb 70 százalék, a területalalpú vidékfejlesztési jogcímek esetében maximum 85 százalék előleg fizethető ki.
 
A magyar államtitkár emellett kétoldalú egyeztetést folytatott a dán Környezetvédelmi és Élelmezésügyi Minisztérium helyettes államtitkárával a GMO-t tartalmazó élelmiszerek piacról való kitiltásának jövőbeli lehetőségeiről, amelyre vonatkozóan korábban a Földművelésügyi Minisztérium tett javaslatot a tagállamok szakminiszterei felé.