2019. július 18. - Bő ezer évvel ezelőtt, a IX. században a Norvégiából érkező vikingek megtelepültek Izland partvidékén, egyik első dolguk pedig az volt, hogy a szigetország erdőinek 97 százalékát kiirtsák közel száz év alatt.
A vikingek érkezése előtt Izland területének negyedét az erdők tették ki, a frissen érkező lakók viszont házakat építettek a kivágott fákból, helyükre pedig legelőket telepítettek. Sokáig pedig nem is telepítették újra a fákat: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) 2015-ben publikált egy jelentést, ami szerint Izland mindössze fél százalékát fedi erdő.
Az újratelepítés mindig is nehézkes feladat volt: egyrészt a sarkvidéki éghajlat, másrészt a vulkánok miatt, amik kitöréseikkel gyakran lávával és hamuval fedték be a teljes talajt. Az első erdősítési program így csak az 1950-es években indult meg, a 90-es években pedig még nagyobb lendületet kapott – erről írt most riportjában az AFP hírügynökség.
Hafnarsandur hatezer hektáros területét bazaltos, fekete homokos talaj fedi, a Hold felszínét idéző látképet pedig erdővel tenné színesebbé az Izlandi Erdőszolgálat, ami a fatelepítések feladatát végzi a szigetországban.
Egy erdősítő projektet tervezünk a talaj stabilizálására
– mondta Hreinn Óskarsson, az Izlandi Erdőszolgálat stratégiai vezetője. Óskarsson szerint Hafnarsandur az egyik legrosszabb példa az izlandi alföldek talajeróziójára, ennek megfékezésére pedig két észak-amerikai fenyőfajtát telepítenek a területen egy „potti-putki” nevű finn hengeres eszköz segítségével. 
Az Erdőszolgálat kutatóközpontja az Esja hegy lábánál található, ennek a közelében már ötven éve áll egy akkor frissen ültetett nyírfaerdő. A nyír az egyetlen őshonos fajta Izlandon, az újratelepítés során viszont inkább más fajtákat részesítenek előnyben – Adalsteinn Sigurgeirsson, az Erdőszolgálat igazgató-helyettese szerint ugyanis a nyír nem egy „produktív faj”, nagyobb változatosság kell, mintsem hogy egy faj monokultúrában létezzen.
Évente több mint 900 ezer fenyőt és nyárfát nevelnek ki Kvistarban, száz kilométerre a fővárostól, Reykjavíktól, országszerte pedig már többtucatnyi faiskolát állítottak fel, hogy elősegítsék az erdősítést.
Eredetileg Alaszkából jöttek, de ma már vannak harminc-negyven-ötvenéves fáink is, amik magokat adnak: ezeket begyűjtjük és felhasználjuk az új fák kineveléséhez – mondta Hólmfrídur Geirsdóttir, egy üvegház tulajdonosa az AFP-nek. A fiatal fákat három hónapig beltérben művelik, majd azután viszik őket ki a szabadba – azonban Izland talaja nitrogénban szegény, emiatt a fák növekedése lassú.
Az Amazonas esőerdeiben például közel tízszer olyan gyorsan nőnek a fák, mint az északi szigetországban.
Az izlandi kormányzat ezért az egyik legfontosabb céljának tűzte ki az ország erdősítését a 2018-ban meghozott klímatervében. A klímaváltozás viszont paradox módon segíti is az erdősítést: a fák növekedését ugyanis jórészt az alacsony hőmérséklet és a hűvös nyarak hátráltatták. A felmelegedés viszont Izlandon is érezteti hatását, ennek pedig következménye a fák gyorsabb növekedése, és a szénmegkötési ráta javulása is Sigurgeirsson szerint.
Az erdősítés pedig folyamatos: 2015 óta 3-4 millió fát ültettek az országban, ami körülbelül ezer hektárnyi erdőnek felel meg. Ha viszont összehasonlítjuk ezt más országok teljesítményével, csak cseppnek tűnhet a tengerben: Kínában ez idő alatt ugyanis 6-7 millió hektárnyi erdőt telepítettek.