2009. július 10. - BUDAI Gyula a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) igazgatója május végén jelezte: ügyészséghez fordul a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gazdálkodási hiányosságai miatt. Azzal érvelt, hogy az MNV-nek 2007-ben és 2008-ban sem volt vagyonleltára, emellett nem rendelkezett vagyongazdálkodási stratégiával, számviteli politikával és számlarenddel - s az ügyészség mára el is rendelte a nyomozást számviteli rend megsértésének gyanúja miatt. Noha Budai a vagyonkezelőre „hegyezte" ki feljelentését, tény, hogy a 2007 őszén alapított társaság nyitómérlegének elkészítése az akkor a Veres János vezette Pénzügyminisztérium feladata lett volna.
Bár az idény utolsó, június 29-i ülésnapján az Országgyűlés - Fónagy János és Ékes Jó-zsef fideszes képviselők kezdeményezésére - a nemzeti vízvagyon magánosításának megakadályozása érdekében módosította az állami vagyonról szóló törvényt, a lopakodó privatizációra ettől függetlenül maradt esély. A múlt héten a Figyelő hívta fel a figyelmet arra, hogy létezik Magyarországon egy vízbázis, mely már most magánkézben van. A tokodaltárói víznyerőhely egy bányában található, s az Észak-dunántúli Vízmű (ÉDV) Zrt. innen veszi a körzet 230 ezer lakójának az ivóvizet. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a bányát üzemeltető Aqua Európa Víztermelő és Értékesítő Kft. résztulajdonosa 2004 óta a Tisztelet Társaságától elszármazott, az MDF Komárom-Esztergom megyei szervezetét vezető Jagarics Ferenc. Szintén a magánmegoldásokra nyitott ÉDV volt az a vállalat, melynek korszerűsítési koncepciója szerint a jövőben „az ivóvízellátás területén az üzemfenntartási tevékenységet külső vállalkozókkal" kell megoldani (ami 200 millió forintnyi tőke becsalogatását jelenthetné). Az ötlet egyelőre lekerült a napirendről, ám egyik informátorunk szerint „Jagaricsnak akár meg is érhetné partnerré válni egy ilyesfajta vízközmű-kiszervezésben". Bár az MSZP támogatta a Fónagy-Ékes-féle eladási stopot, az egyetlen szocialista „nem" szavazatot az a Veres János adta le, aki a Bajnai-kormány hivatalba lépéséig pénzügyminiszterként felügyelte a privatizációt.
Miután az ellenzék régóta hangoztatja, hogy a föld nem eladó, a kormány akár fel is készülhetett volna arra, hogy a Fidesz-közeli gazdaszervezetek feljelentésdömpinggel válaszolnak az államiterület-kiárusításokra. A bábolnai ménesbirtok vagy a kerteskői gazdaság értékesítése már az ügyészség előtt van - de a Magosz szerint az MNV haszonbérlet-pályáztatási gyakorlata is ellenkezik a hazai és az uniós joggal. Az utóbbi hónapokban (például Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében) a vagyonkezelő egyben kínált haszonbérletre több ezer hektár - az érintett települések közigazgatási határán fekvő - állami földet. A felduzzasztott területek megszerzésére tehát esélyük sem maradt az életvitelszerűen a településeken gazdálkodó termelőknek, köszönhetően a több százmilliós kikiáltási áraknak.
Az MNV ugyan cáfolta, hogy a kormányzat privatizálni akarná az állami erdővagyont, illetve az erdészeti társaságokat, azt megerősíti néhány névtelenséget kérő bennfentes, hogy - a kastélyokhoz hasonlóan - az erdőgazdaságok esetében is megoldás lehet a kezelői jogok magánkézbe adása. Kevésbé bizonytalan az állami Sportlétesítmények Zrt. privatizációja. E cég tulajdonában nyolc Duna-parti telep áll; ezek folyamatban lévő eladása ellen már tiltakozott a Nemzeti Sportszövetség, mondván, a kiírásban szereplő feltételek nem jelentenek garanciát a sportcélú hasznosításra.
A kormány eddig hét lépésben támogatta a King City-projekt gazdáit. 1. Veres János még pénzügyminiszterként előkészítette az új vagyontörvényt, mely lehetőséget ad a verseny nélküli földcserére. 2. A parlament kiterjesztette a kiemelt nemzetgazdasági beruházásokról szóló törvény hatályát a koncessziós szerződések alapján megvalósuló beruházásokra (például a kaszinóüzemeltetésre és a kapcsolódó vendéglátó-komplexumok kiépítésére). 3. Az MNV földcsereszerződést kötött Joav Blum üzletemberrel, aki a sukorói telek fejében albertirsai és pilisi területeket ad át az államnak. 4. A vagyonkezelő kiugró - 430,5 forintos – négyzetméterenkénti áron számította be Blum aibertirsai—pilisi telekegyüttesét, miközben az MNV jogelődje 2006-ban 19,82 forintért adott el hasonló, szintén az M4-es nyomvonalába eső monori földeket. 5. A még fejlesztési miniszter Bajnai Gordon a Blum által megszerzett sukorói ingatlan besorolásának korrekcióját, azaz a terület beépíthetővé tételét javasolta a Fejér Megyei Közgyűlésnek. 6. A pénzügyminiszter pályázatot hirdetett óriáskaszinó alapítására a közép-dunántúli régióban, amit Blumékon kívül más nemigen nyerhet meg. 7. Kormányrendelet született a King City kiemelt üggyé nyilvánításáról, vagyis értelmet nyert az a tavalyi döntés, mellyel a leendő kaszinóvárosokra is kiterjesztették a „nemzetgazdaságilag" jelentős beruházásokról szóló törvény hatályát. A végeredmény: a Központi Nyomozó Főügyészség hűtlen kezelést gyanítva nyomoz a témában.
Gazdátlan határátkelők     
Vannak olyan vagyontárgyak, melyek különleges helyzetüknél fogva aligha vonzzák
a befektetőket. Ezek esetében a kormányzat feltűnő lassúságot mutat - még az alacsony költségű állagmegóvásra sincs központi akarat. A Kisalföld című lap például már több ízben figyelmeztetett, hogy Győr-Moson-Sopron megyében önjelölt „vagyonkezelők" lopkodják szét a schengeni csatlakozás után feleslegessé vált határállomásokat. Noha a vám- és pénzügyőrség tavaly októberben megegyezett az MNV-vel, hogy utóbbi átveszi a romosra pusztított fülkéket, épületeket, a birtokbavétel a közelmúltig nem „teljesedett be".
No events