2014. június 15.  – Így gyilkoljuk egymást az Alföldön

Villanypásztor-őrületbe botlottunk az Alföldön. Valakit megbüntetnek érte, más állíthat. Valakit csődbe visz, másnak gyermekét öli meg. Lövöldözés, feljelentés, szomszédháború és emberi sorsok. Magyarország ma.
Tilosban legeltette lovait Búza Mihály, ezért 100 ezer forintos bírságot kapott. Az ópusztaszeri tanyán élő gazda szerint a hatóság emberei azért „leselkednek” rá, mert ki akarják füstölni a tanyájából, hogy szomszédja megszerezhesse a földjét. A múlt csütörtökön ezért helyszíni szemlét tartottak nála, amikor a kormányhivatal munkatársai érkeztek hozzá. És a magyarnarancs.hu tudósítója is.

„Száz éve itt él a családom”
„Ezeket a fákat a nagyapám ültette” – mutat körbe Búza Mihály a tanyája körül. A férfi meggyőződése, hogy azért piszkálják a hatóságok állandóan, mert a szomszédos tanyát évekkel ezelőtt megvásárló külföldi meg akarja szerezni a földjét. Azt mondja, az illető csak a tanyát vásárolhatta meg, de a körülötte levő területet zsebszerződéssel megszerezte, s most tovább akar terjeszkedni. Ez a meggyőződése Búzának, amit persze bizonyítani nem tud. Mégis úgy gondolja, hogy éveken keresztül rendben mentek a dolgok, csak az utóbbi években keseríti meg életét – főként az erdőgazdálkodást felügyelő – hatóság.
Tanyájával átellenben, a földút másik oldalán erdő van, amelyet a néhai Pallavicini gróf leszármazottai tulajdonolnak, akik viszont Párizsban élnek. Velük kötött Búza egy megállapodást, mely szerint áthajthatja állatait az erdőn, és védelmükben akár villanypásztort is felszerelhet. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal erdőgazdálkodásért felelős szakembere azonban kifogásolta, hogy a Natura 2000-es területen levő erdőn Búza áthajtotta a birkáit, most pedig egyenesen az erdő szélén villanypásztorral elkerített területen legelteti a lovait. Azaz az erdőgazdálkodási törvény értelmében tiltott területen folytatja ezt a tevékenységet. Búza szerint azonban azon a kis területen egy szál fa sem áll. A szakember szerint viszont attól, hogy ott éppen nincs fa, az még erdő. Búza szerint minden mögött az húzódik meg, hogy ki akarják őt „készíteni”, ebben van segítségre a hivatalnok is, hiszen jó barátságban van azzal a szomszédjával, aki a földjét – Búza szerint – meg akarja szerezni.

„El akarnak üldözni”
A legutolsó feljelentés a hatósághoz a lovak erdei legeltetése miatt történt. A szemlét is ez ügyben tartották, s a kormányhivatal munkatársa mellett egy rendőr is érkezett.
A lovak gazdája indulatait fékezve sorolta kifogásait a hivatalnoknak, Lestyán Csabának. Azokon az érveken túl, hogy szerinte a lovak nem károsítják az erdőt, azt is felhozta, hogy Lestyán barátságban áll a szomszéd tanya tulajdonosával, az ő érdekeit képviseli az állandó feljelentgetéssel. Lestyán közölte, hogy már egy éve nem is látta az említett szomszédot, és idézte az erdőgazdálkodási törvény azon passzusait, amelyeket Búza megsértett. Egyezségre a szemle során nem jutottak a felek, jóllehet a helyszíni szemle célja nem is ez volt. Végezetül Búza kérte jegyzőkönyvbe venni, hogy új eljárást kér, mert álláspontja szerint az eljáró ügyintéző elfogult.
Búza a magyarnarancs.hu-nak már indulatosan meséli, hogy korábban azért jelentették fel, mert lovai elkóboroltak, és más földjére tévedtek. Kiderült, hogy akkor valaki feldarabolta a villanypásztort, mely a lovak szökését akadályozta volna. De őt már azért is feljelentették, mert a takarmányt akkor szállították a házához, amikor nem tartózkodott otthon, így az erdő szélén, a földút mellett pakolták le.
Később, amikor a birkákat kihajtotta, elkezdték legelni az út melletti takarmányt, akkor megint csak tilosban való legeltetésért jelentették fel, de azért is, mert ott nem lehet a takarmányt tárolni. „Pokol az életem, eladok mindent – legyint elkeseredetten a gazda. – Arról nem is beszélve, hogy engem megbüntetnek azért, hogy ezt a pár négyzetmétert elkerítettem a lovaknak, de a Lestyán barátját nem büntetik meg, holott ő egészen nagy területeket elkerített villanypásztorral. Lefényképeztem” – lobogtatja a fotókat Búza.
Ezeket a felvételeket megmutatta a szemlén Lestyánnak is, aki csak annyit mondott, hogy tegyen feljelentést. „Nem lehet így élni, hogy feljelentgetjük egymást” – vágja rá Búza. „De különben is. A múltkor lövöldözés volt, feljelentették azt, aki lövöldözött, majd miután nem találták meg a fegyvert, még a feljelentőket büntették meg rágalmazásért” – magyarázza, miért nem tesz ő is feljelentést. A férfi a birkákból és a lovaiból él. De a birkákat sem tudja a saját legelőjére kihajtani, mert nincs, a Pallavicini-erdő mögötti legelőt kapta „kölcsönbe” egy gazdától, aki nem használja azt. A lovakat – ahogy korábban írtuk – a Párizsban élő tulajdonos erdejének szélén tartja.
A szemlén a kormányhivatal munkatársa azt javasolta Búzának, hogy keressék meg a tulajdonost, aki igazolhatja, hogy a férfi számára valóban engedélyezte a legeltetést, ez esetben viszont őt fogják megbírságolni, hiszen az erdőgazdálkodási törvény nem teszi lehetővé a legeltetést. Búza Mihály gondját ez sem oldaná meg. Marad a jószágok eladása.

Vircsaft az Alföldön
A Búza-tanyáról kivezető földút végén egy hatalmas legelőt a tavaly elbírált földpályázaton nyert el egy vállalkozó. Egyből körbe is kerítette területét, nem villanypásztorral, hanem karámmal. Tavaly májusban, amikor az új gazda a karámot felhúzta, a szomszédos tanyákban élőket az háborította fel, hogy a friss tulajdonos a megkérdezésük nélkül átrajzolta a helyi térképet, mivel utakat zárt le. Ezeket az ügyeket még frissiben sikerült rendezniük, ám a felhúzott karám cölöpjeit – szerintük – fáradtolajba mártották az építők, hogy ne korhadjon, de ezzel szennyezi a környezetet. A helyiek feljelentették az új tulajdonost.
Az Ópusztaszerről pár kilométerre levő Dóc határában, a Percsorai-majorban is áll a bál. Igaz, itt már régóta. A több száz juhot tartó Juhász Árpád 2000 óta harcol a földjéért, meggyőződése, hogy az 1993-ban kötött bérleti szerződése – minthogy azt elő-haszonbérleti joggal írták alá – még ma is érvényes. Időközben egy másik gazdálkodó, Héjja István is kötött bérleti szerződést ugyanarra az állami területre – ezen megy a vita több mint tíz éve. Mindeközben a haragos viszony következményeként gyakoriak az „összecsapások”: a birtokháborítás, birtokvédelem, tűzeset, kártérítési ügyek mindennaposak, a helyi jegyzőnek, de nemritkán a bíróságnak is akad dolga.
Juhászéktól – annak ellenére, hogy a 80 éves juhász szerint őt illeti meg a terület – már „elpályázták” a földet. Héjjáék ugyan nem pályáztak erre a területre, feltehetően elegük lett az örökös pereskedésből, most egy helyi gazdálkodó nyerte el a használatot. Az új bérlő már le is kerítette az őt megillető területet villanypásztorral. „Neki lehet – mondja az öreg juhász. – Amikor mi szerettük volna lekeríteni, hogy ne kóboroljanak el a juhaink, akkor a Kiskunsági Nemzeti Park nem engedélyezte. Pedig éppen emiatt, a legelő birkák okozta károk miatt perelt be bennünket Héjja.” Most, hogy az új bérlő elkerítette a területét, a juhok beszorultak az erdőbe és a Percsorai-major akoljába. Igaz, most már szinte mindegy. Hamarosan elárverezik a juhokat, mert egy korábbi per kártérítését meg kell fizetni. Szlavkovits Rita

No events