2017. szeptember. 03. - Előbbre léptek, de a korrupciós vádak és a privatizációs tervek kivégezhetik a kormányt.
Egy évvel a riói olimpia és másféllel Dilma Rousseff elnök eltávolítása után Brazília kezd kilábalni a gazdasági válságból. Legalábbis az OECD számításai szerint a makrogazdasági mutatók alapján már nulla fölötti (0,7 százalékos) gazdasági növekedési rátára és csökkenő inflációs nyomásra lehet számítani ez év végére. A jó hírek azonban ezzel nagyjából véget is érnek.
Michel Temer elnököt és az általa vezetett kormányzó koalíció tagjait rendszeresen korrupciós vádak érik. A legutolsó éles helyzet akkor állt elő, amikor a legfőbb ügyész az elnök mentelmi jogának a felfüggesztését kérte a kongresszustól, mivel annak egy régi üzlettársa terhelő vallomást tett ellene, miszerint rendszeresen kenőpénzt fogadott el tőle és más vállalkozóktól is az állami megrendelésekért cserébe. A kongresszusi képviselők többsége akkor kiállt Temer mellett, és nem adták ki őt a főügyésznek.
A Temer-kormány egyből a hatalomra kerülést követően, illetve az azóta elmúlt másfél évben komoly kiadáscsökkentő intézkedéseket hozott (létszámleépítés az államigazgatásban, felsőoktatási és kutatási programok megszüntetése, állami beruházások elhalasztása stb.), melyeket bevétel növeléssel (adóemelés és privatizáció) is párosítani kíván. Az évek óta deficites költségvetés miatt növekvő az államadósság megállításához ez valóban szükséges. Azonban a konkrét intézkedések már kérdéseket vetnek fel. Az elmúlt héten bejelentett két intézkedés is komoly ellenkezést váltott ki részben a kormány-koalíció pártjaiból is.
Az augusztus vége felé bejelentett két intézkedés is komoly ellenkezést váltott ki – részben még a kormánykoalíció pártjaiból is. Az augusztus 23-án nyilvánosságra hozott elnöki rendelet értelmében 47 ezer négyzetkilométernyi, Dánia méretű amazonasi esőerdőt törölnek a természetvédelmi területek közül, s egyharmadát megnyitják a bányászati kitermelés számára. A bányászati és energiaügyi minisztérium szerint az őslakos törzsek által lakott és a kilenc szigorúan védett területet nem fogják megnyitni a befektetők előtt.
Az előzetes felmérésekből az derült ki, hogy a terület gazdag aranyban, rézben és más nemesfémekben. Környezetvédelmi szakértők és ellenzéki politikusok szerint a lépés komolyan veszélyezteti az adott esőerdőt, a biodiverzitást és a még meglévő vízkészleteket, illetve hozzájárul az erdőirtás erősödéséhez. A legfrissebb fejlemény, hogy a brazíliavárosi bíróság felfüggesztette Temer elnöki rendeletét, ami kivonná az érintett amazóniai területeket a tájvédelmi besorolásból. A szövetségi bíró döntésében kimondja, hogy nem lehet egy természetvédelmi övezet besorolását egy sima, egyszemélyes elnöki döntéssel megszüntetni.
A brazil kormány második bejelentése, amely néhány nappal később történt, egy 44 milliárd brazil reál (kb. 14 milliárd dollár) értékű privatizációs tervről szólt. A lépésre a szövetségi költségvetésben tátongó „űr” kényszerítette a Temer-kormányt. A népszerűtlen és kevésbé hatékony adóemelés vagy a további költségcsökkentés helyett az állami vagyon részleges eladása mellett döntöttek. Összesen 57 céget és cégcsoportot jelöltek ki a részleges vagy teljes eladásra, közöttük a brazil pénzverdét, tizennégy repülőteret (pl. a S?o Paulo-i Guarulhost és a Rio de Janeiróban található Gale?ót), tizenöt kikötőt és még sok kisebb, elektromos áramot termelő vagy „áramhálózatot” üzemeltető céget. Meg kell jegyezni, hogy hasonló nagyszabású privatizációs tervei voltak a megbuktatott Dilma Rousseff elnök asszonynak is, még 2012-ben, melyeket akkor nem sikerült keresztülvinnie a gazdasági és a politikai válság verte hullámok miatt, valamint a nemzetközi tőke érdeklődésének hiányában.
A privatizációra kijelölt cégek egyike az Eletrobras, privatizációs folyamatának elindítását 2018 év elejére tervezik. A vállalatot, amely 14 nagyobb vízerőmű és az elektromosáram-hálózat tulajdonosa, a tőzsdén keresztül kívánják értékesíteni, és speciális „aranyrészvények” kibocsátását is vizsgálják, hogy korlátozhassák az új tulajdonosok vállalatirányítási jogköreit (e megoldás révén „aranyrészvények” maradnának az állam kezében). Az új részvény bevezetése jó megoldás lehet egy stratégiai befektető belépése és cégen belüli hatalomátvétele ellen. Latin-Amerika legnagyobb, elektromos áramot szolgáltató cégének részleges eladásából 5,4 milliárd euró bevételt várnak.
A tervnek a kormánykoalíción belüli ellenzői is vannak, így elképzelhető, hogy a végrehajtás a 2018-as választások utánra tolódik. A cég eladásának terve jól mutatja az új kormány gazdaságpolitikai fordulatát, valamint az elmúlt évek jelentős költségvetési hiánya okozta pénzhiányt. A Temer-kormány (jobb esetben) még egy évig fogja irányítani az országot. A népszerűsége és a brazil társadalmon belüli elfogadottsága szinte már alig „mérhető” (5 százalékon áll). A kormányt kívülről támogató – és a nevével ellentétben nem baloldali, hanem jobbközép – Brazil Szociáldemokrata Párt (Partido da Social Democracia Brasileira, PSDB) a lehető legtöbb megszorítást és strukturális reformtervet el akarja fogadtatni a kongresszusban még Michel Temer elnöksége idején, hogy a 2018-ban esedékes elnök- és a részleges törvényhozási választások után már ne a várhatóan a PSDB vezetésével felálló kormánynak kelljen ezeket a fájó döntéseket meghoznia.
 
No events