2020. október 7. - Az új európai klímarendeletről és az azzal kapcsolatos jogalkotási munkáról vitatkoztak az Európai Parlamentben.

Mindennek az alapját az Európai Bizottság által elkészített és benyújtott “green deal” törvénycsomag adja, ehhez képest határozza meg az Európai Parlament a saját pozícióját.
Jytte Guteland szociáldemokrata képviselő, a jelentés előadója arról beszélt, hogy a tagállamok számára kötelezően teljesítendő feladatokat kell megadni. A cél az, hogy 2050-ig klímasemleges legyen az EU, a vita leginkább az idáig vezető úttal kapcsolatban alakult ki. Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint 2030-ig a 50 százalékos kibocsátáscsökkentést kell elérni. Ezt Ursula von der Leyen egy hónappal ezelőtt tartott évértékelő beszédében 55 százalékra módosította. Az Európai Parlament jelentős része azonban 60 százalékot tartana kívánatosnak, de olyanok is vannak, akik 65 százalékot látnának szívesen. Guteland képviselő kitért arra is, hogy az előttünk álló évtizedekben európai klímaköltségvetést kell alkotni, aminek része a szociális igazságosság.
Frans Timmermans, a zöldítésért felelős bizottsági alelnök azt mondta, hogy ezek a vállalások az élet minden területére hatással lesznek. Kijelentette: A célok jól megalapozottak, nem növelik az ipari országok terheit. Az átállásnak igazságosnak kell lennie, vagy nem lesz átállás.
Nem mindenki értett egyet a többségi véleménnyel. Volt olyan képviselő az EU-szkeptikus Identitás és Demokrácia frakciótól, aki szerint ez az egész egy méreg, ami foglyul ejti az EU-t. Azt is hozzáfűzte, hogy "mindenféle célokat hallunk, de az senkit sem érdekel, hogy ez mennyibe kerül, a német autógyártásban már így is több tízezer munkahely szűnt meg. A király meztelen, de senki sem néz oda”.
A szintén ebbe a frakcióba tartozó finn Laura Huhtasaari azt mondta, hogy a finnek sosem léptek volna be az EU-ba, ha tudják, hogy egyszer majd az unió akarja ellenőrizni az erdőgazdálkodásukat. Feltette a kérdést:
Miért a finn erdőkkel kell kompenzálni azt, hogy a német autógyárakban mennyi barnaszenet égetnek el?
A német zöldpárti Michael Bloss azonban két fotót mutatott: egy román pásztorét és számi nőét. Előbbi nem tudja itatni a juhait, mert 2000 méter felett nincs víz, utóbbi pedig attól tart, hogy ha a klímaváltozás miatt kihalnak a rénszarvasok, akkor vége az ő kultúrájuknak is. A fiatal politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az övé az első generáció, amely megszenvedi ezt a válságot és az utolsó, amelyik tehet ellene.
A magyar politikusok közül Rónai Sándor szólalt fel. A Demokratikus Koalíció képviselője többek között a következőket mondta:
Nem hagyhatjuk, hogy néhány kormány – közöttük a magyar – csak 2030 után kezdjen el klímapolitikával foglalkozni. Erre már nincs idő. Ha viszont ezt hagyjuk, akkor nem fogjuk elérni 2050-re a klímasemlegességet.
Az Európai Parlament szerdán fog szavazni a javaslatról és a módosító indítványokról, a végső, elfogadott szöveget majd csütörtökön hozzák nyilvánosságra.

 

No events