2021. január 4. - Jair Bolsonaro elnök hivatalba lépése óta 48 százalékot romlott ez a statisztika.

Az előző évhez képest 12,7 százalékkal emelkedett, és ezzel tízéves csúcsot ért el tavaly az erdőtüzek száma Brazíliában. A brazil űrkutatási hivatal (INPE) műholdas adatai szerint tavaly 222 798 erdőtűz pusztított a dél-amerikai országban, ami a legmagasabb szám 2010 óta.
Ebből több mint 103 ezer erdőtűz az amazonasi esőerdő brazíliai részét sújtotta – ez csaknem 16 százalékos éves növekedést jelent. A világ legnagyobb vizenyős területének, a Pantanalnak a brazíliai részén több mint 22 ezer tüzet regisztráltak, ami 120 százalékot is meghaladó növekedés volt az előző évhez képest.
Amazónia és Pantanal a bolygó legértékesebb ökoszisztémái közé tartoznak.
A világ legnagyobb esőerdejének otthont adó Amazonas-medence kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás megfékezésében a légköri szén-dioxid elnyelése révén. Az amazonasi esőerdő nagyjából 60 százaléka Brazíliához tartozik.
A lejtőkben és kanyargós folyókban gazdag Pantanal területe Brazíliától egészen Bolíviáig és Paraguayig nyúlik. A mocsaras terület brazíliai részének csaknem negyede a lángok martalékává vált tavaly, miközben a régiót az elmúlt fél évszázad legpusztítóbb aszálya sújtotta.
Az állati tetemekkel borított kiégett vidékről készült felvételek sokkolták a világot, heves ellenérzéseket kiváltva Jair Bolsonaro brazil elnök kormányával szemben, amiért nem fékezi meg a pusztítást.
A klímaszkeptikus elnököt éles bírálatok érik az Amazonas-medencében folyó egyre nagyobb volumenű erdőirtás miatt is. Bolsonaro enyhítette az Amazónia természeti kincseinek kiaknázására vonatkozó szabályozásokat. Szakértők szerint az amazonasi esőerdőt sújtó tüzek többségét emberek gyújtják, hogy megtisztítsák a földet a mezőgazdasági termeléshez és állattenyésztéshez.
Az amazonasi esőerdő brazíliai részén 48,7 százalékkal nőtt az erdőtüzek száma 2019-ben, Bolsonaro hivatalba lépésének első évében.

 

No events