2018. május 10. - A Madarak és Fák Napját május 10-én, ma ünnepeljük.

Ez adta az apropót arra, hogy az ünnep előtti napon terepbejárásra hívja a WWF Magyarország csapata a szakújságírókat a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található garábi tölgyesbe. Felhasználták az alkalmat arra is, hogy bemutassák a Life4Oak Forests című projektet, amely a LIFE Nature program keretében az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg.
Odút a fákra, madarat az odúba! Legyenek újra természetesebbek tölgyeseink! - ez az a hívó szó, amellyel a tölgyesekbe csábítják a természetet szeretőket. Csodálatos, érintetlen természetben sétáltunk, ahol megtudtuk, hogy a mintegy 25 hektáros mintaterületen a fő cél a tölgyes erdő természetességének növelése, ez az a tölgyes erdő, amelyben első ránézésre átlagos, középkorú faállományban olyan újszerű, kezelési tevékenység zajlik, amely eddig példa nélküli az országban.
A terület a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében áll, melyen a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézettel való együttműködésben dolgozzák ki a megvalósítandó tevékenységeket. Többek között az a céljuk, hogy az egész világon, így Európában és hazánkban is tapasztalható biológiai sokféleség csökkenését hasonló kezelések kiterjesztésével a védett és Natura 2000 erdőkben megállítsák.
Megállapították, hogy bár tölgyerdeink közül kerülnek ki legnagyobb biológiai sokféleségű szárazföldi élőhelyeink, egészségük mára drasztikusan leromlott. Mindannyiunk kedvencei, a vadmacska, a mogyorós pele, a nagy fakopáncs és a vad orchidea-félék egyedszámai vészesen csökkennek ezekben az erdőkben, hiszen azok már nem tudnak számukra megfelelő otthont biztosítani. Mindezt a civilizációnak „köszönhetjük”, a tölgyfát szívesen használta fel az ember mindennapjaiban. Partnereivel a WWF Magyarország azon dolgozik, hogy újra természetessé és élhetővé tegye ezeket az erdőket.
Nem kell itt az akác, a bálványfa vagy az ostorfa
„A Life4Oak Forests program keretében partnereinkkel közösen azért dolgozunk, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó, közösségi jelentőségű tölgyes élőhelyek biológiai sokféleségének csökkenését megállítsuk – mondta Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője.
– Ezeket a degradációs folyamatokat úgy próbáljuk lassítani, illetve megállítani, hogy a projektterületeken olyan előremutató erdőművelési és élőhelykezelési eljárásokat alkalmazunk, melyek elősegítik az erdők szerkezetének összetettebbé válását és a fajgazdagság gyarapodását. Ezek segítségével olyan mikorélőhelyeket hozunk létre, melyek a speciális élőhelyigényű fajok – például holtfában élő rovarok vagy denevérek – számára nyújthatnak megfelelő környezetet. Egyes területeken az idegenhonos, intenzíven terjedő növényfajokat, az akácot, a bálványfát vagy az ostorfát is visszaszorítjuk, illetve vadvédelmi kerítésekkel támogatjuk az erdei ökoszisztéma természetes működését, az erdő regenerációját – fűzte hozzá.
Legyen az erdő ünnepe ez a nap!
„Bízunk benne, hogy a gyakorlatban végrehajtott élőhelymegőrzés és -fejlesztés meghozza gyümölcsét. Célunk nem kevesebb, mint hogy közös munkánk jó gyakorlatot, kiindulási alapot teremtsen ahhoz, hogy tölgyerdeink Magyarországon, esetleg szélesebb körben, Európában is természetesebbé váljanak, és fennmaradjanak a következő generációk számára. Szeretnénk, ha néhány év múlva a Madarak és Fák Napja valóban az erdő ünnepe lenne” – fogalmazott Bódis Pál.
Tíz éves projekt a Life4Oak Forests
A Life4Oak Forests című projekt a LIFE Nature program keretében az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg. A partnerségben részt vesznek a Bükki, a Duna-Ipoly és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságok, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, a WWF Magyarország, az Érmelléki Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület, valamint az olasz Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversita-Romagna természetvédelmi igazgatóság .
A 10 éves projekt során olyan egységes természetvédelmi erdőkezelési tevékenységeket tervezünk végrehajtani, melyek hozzájárulnak tölgyeseink természetesebbé, és ez által egészségesebbé válásához. A beavatkozások hatására bekövetkező erdőszerkezeti és összetételbeli változásokat a tudományos módszerekkel nyomon követjük és kiértékeljük. Vizsgálatainkba bevonjuk a növényzetet, a mikroélőhelyeket, és néhány „esernyőfajként” is jellemezhető állatfajt, vagy fajcsoportot is. Célunk, hogy a megvalósítás során szerzett tapasztalatokat összegezve olyan kezelési javaslatokat dolgozzunk ki, melyek szélesebb körben is alkalmazhatók a tölgyerdőkben végzett természetvédelmi erdőkezelés, vagy akár erdőgazdálkodás folyamán. Bódi Ágnes

 

Sze okt. 17 @11:00 - 12:00AM
55. FAGOSZ Fakonferencia október 17-18.