2020. szeptember 14. - Szigorúbb felhasználási szabályokat sürgetnek a tudósok

Radikálisan új standard bevezetésére sürgetik az európai tudományos akadémiák az EU törvényhozóit az erőművi biomassza-felhasználáshoz kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátás megfelelő elszámolása és nyilvántartása érdekében. A tudósok szerint az EU emissziókereskedelmi rendszere (ETS) jelenleg gyakorlatilag zöld utat ad az erdei biomassza kihasználásának, annak masszív éghajlati hatásai ellenére. A kérdést az Európai Bizottság is vizsgálja, és 2021-re az erdei biomassza energiatermelési célú felhasználására vonatkozó új fenntarthatósági kritériumokat ígér.
Az ETS az európai közösség elsődleges eszköze a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az európai szennyezők jelentős részét magába foglaló rendszer arra kötelezi az áramtermelőket, az ipari kibocsátókat, valamint a légitársaságokat, hogy a kibocsátott szennyezés egy részének fedezése érdekében a piacon CO2-engedélyeket vásároljanak. Az ETS mai szén-dioxid-elszámolási szabályai jelenleg azt feltételezik, hogy a biomassza teljesen karbonsemleges energiaforrás, az európai tudományos akadémiák szerint viszont ez többnyire nem így van, és a rendszer így hatalmas mennyiségű emissziót hagy figyelmen kívül.
Az Európában felhasznált biomassza nagy része minden, csak nem karbonsemleges - fogalmaz az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) környezetvédelmi programigazgatója, Michael Norton professzor a szervezet augusztus végi nyílt állásfoglalásában.
Természetellenes hatások
A meglehetősen erős hangvételű nyilatkozat szerint -, mely már címében perverz, természetellenes klímahatásokról ír - az ETS széndioxid-elszámolási szabály korrigálásának esetleges elmulasztása tudományos szempontból képmutatásként lenne értelmezhető az EU részéről. Miután az állásfoglalás az EU-tagországok (plusz Norvégia és Svájc) tudományos akadémiáinak egyetértését reprezentálja, korántsem söpörhető le egy kézmozdulattal. A nyilatkozat egyben a tudományos közösség válasza az Európai Bizottság által életre hívott nyilvános konzultációra, melynek célja az emissziókereskedelmi rendszer, illetve monitoring és jelentési szabályainak fejlesztése a 2021-ben induló új kereskedési periódus előtt.
Az ETS rendszer ma nullának tekinti a biomassza erőművek szén-dioxid-kibocsátását azt feltételezve, hogy az égetésből származó emissziót -, amennyiben ez megfelel az EU irányelveinek - a faültetések kompenzálják. Az EASAC szerint azonban ez a szabályozás nem tükrözi megfelelően a biomassza erőművek klímaváltozásra gyakorolt hatásait. Sőt, tudományos vizsgálatokra hivatkozva azt állítják, hogy még a szén, vagyis a legszennyezőbb fosszilis energiahordozó erőművekben biomasszával való helyettesítése is gyakran nem csökkenti, hanem növeli a kibocsátást, amennyiben az egész életciklust megfelelően számolják el.
Ezért a szerzők új kritériumrendszer bevezetése mellett érvelnek, amelynek azon a szemponton kell alapulnia, hogy a fáknak vagy energiaültetvényeknek mennyi időbe telik a teljes biomassza-ellátási lánc kibocsátásának megfelelő mennyiségű szén-dioxidot megkötni. A szabályozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mennyi időbe telik a biomassza klímára gyakorolt ??kezdeti káros hatásait meghaladva a légköri CO2-koncentráció nettó csökkenését elérni - fogalmaznak. A tudósok szerint a döntéshozóknak elfogadható hosszúságú úgynevezett karbon-megtérülési időszakot kellene meghatározniuk, amely összhangban áll a Párizsi Klímaegyezmény nemzetközi konszenzuson alapuló célkitűzéseivel. Mivel a legutóbbi becslések szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodás előtti állapothoz képest egy-két évtizeden belül meghaladhatja a 1,5 Celsius-fokot, az elfogadható karbon-megtérülési időszaknak nem szabad 5-10 évnél hosszabbnak lennie.
Nélkülözhetetlen, de nem mint tüzelő
Van olyan ország, ahol nemhogy szigorítanának a szabályokon, hanem gyakorlatilag máris úgy döntöttek: a biomassza égetése nem számít fenntartható tevékenységnek. A holland kormány tanácsadó testülete júliusi jelentésében azt állítja, Hollandiának a lehető leghamarabb fel kell függesztenie a biomassza felhasználását a villamosenergia-termelésben.
A testület szerint a biomassza a körforgásos gazdaság „nélkülözhetetlen” forrása, de nem mint tüzelőanyag, sőt, a biomassza elégetése egyenesen pazarló - állítja a vállalkozókból, alkalmazottakból és szakértőkből álló független tanácsadó testület.
Nem mindenki gondolja azonban úgy, hogy egy újabb fenntarthatósági kritérium bevezetése elengedhetetlenül szükséges, mivel a bioenergiára (amely fogalom a biomasszából előállított bioüzemanyagokat, illetve biogázt is magába foglalja) már jelenleg is kiterjedt fenntarthatósági szabályok vonatkoznak az EU megújulóenergia-irányelve keretében. Az emissziókereskedelmi rendszer megköveteli, hogy a biomassza-felhasználás teljesítse a megújulóenergia-direktíva fenntarthatósági kritériumát, amely gyakorlatilag a karbonsemlegességre vonatkozik - idézte az Euractiv Jean-Marc Jossart, a Bioenergy Europe kereskedelmi szövetség főtitkárának szavait. A direktíva egyértelmű és szigorú kritériumot határoz meg arra vonatkozóan, hogy biztosítani kell a biomassza-ellátás fenntarthatóságát, az erdők karbonraktár szerepének megőrzését, ezáltal pedig azt is, hogy a bioenergia egy hosszú távon is karbonsemleges ciklus része - emlékeztet a szervezet.
Hibás módszertan?
A kereskedelmi szövetség szerint az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének álláspontja hibás módszertanon alapul, amely a parcellák szintjét veszi figyelembe ahelyett, hogy az összképet nézné, mint ahogyan azt egyébként a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és számos tudós is ajánlja. Ha az évente kitermelt famennyiség nem haladja meg az állomány éves bővülését, akkor az erdő karbonraktára nem csökken - hangsúlyozzák. És valóban, az IEA égisze alatt működő IEA Bioenergy nevű nemzetközi szervezet is a kereskedelmi szövetséggel ért egyet. Álláspontja szerint az erdőkből származó fa energetikai felhasználásának éghajlati hatásait a nagy egész, a táj szintjén kellene figyelembe venni, nem pedig a kisebb területi egységek szintjén, ahol a betakarítás és újraerdősülés között eltelő idő kevésbé releváns szempont.
A Bioenergy Europe szerint a szabályok EASAC által javasolt megváltoztatása egyenesen gátolná az EU dekarbonizációs erőfeszítéseit, és bebetonozná a fosszilis tüzelőanyagok erős pozícióit a szállítási, fűtési vagy ipari szektorokban.
Egy ilyen módosítás egy sor uniós országot érzékenyen érintené, a napjainkban a klímavédelem szempontjából vezető országoknak tartott, jelentős mennyiségű biomasszát használó Dánia, Észtország, Finnország vagy Svédország megítélését alapvetően megváltoztatva. Noha ezeknek az államoknak egy ilyen esetleges változás nyomán valószínűleg más megújuló források felé kellene fordulniuk éghajlatvédelmi céljaik teljesítéséhez, ez az EASAC, illetve Norton professzor szerint éppen hogy kedvező fejlemény lenne a klímaváltozás elleni fellépés hatékonysága szempontjából. Amennyiben a jelenleg a biomassza felhasználását segítő jókora támogatások más megújuló energia technológiákba áramolhatnának, úgy a kitermelés visszaesésével a biomassza karbonmérlege masszívan pozitív is lehetne.
A biomassza-felhasználás emissziós elszámolási szabályainak esetleges megváltoztatása szélesebb nemzetközi következményekkel is járhat. Ha más országok és régiók nem követnék az EU lépését, úgy az itteni biomassza-felhasználás jóval szennyezőbbnek lenne tekinthető gyakorlatilag ugyanolyan paraméterek mellett, ami nyilvánvalóan nem lenne tisztességes az európai szereplőkre nézve. Mindemellett a szén-dioxid-elszámolási szabályok nemzetközi szintű megváltoztatása az ENSZ által alkalmazott jelenlegi forgatókönyvek miatt sem tűnik egyszerű folyamatnak. Ugyanis az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének az éghajlat-semlegesség célját 2050-re kitűző összes forgatókönyve számol a fenntartható biomassza-felhasználással is. Ettől persze az a kérdés még kérdés marad, hogy pontosan mi is minősülhet fenntartható biomassza-felhasználásnak.
Új szabályokon dolgozik az Európai Bizottság

A biomassza felhasználásával kapcsolatos állandó vitától bizonyára nem függetlenül az Európai Bizottság átfogóan felül kívánja vizsgálni az erdei biomassza szabályozását 2020 végéig. Az erdei ökoszisztémák hathatósabb védelmének és helyreállításának jegyében a Bizottság 2020 végéig szándékozik nyilvánosságra hozni az erdei biomassza energiatermelési célú felhasználásával kapcsolatos munkája eredményeit. Ezeket fel fogja használni a szakpolitika-alkotásban, többek között a megújuló energiáról szóló irányelv, a kibocsátás-kereskedelmi rendszer, valamint a földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról szóló rendelet ambíciószintjének felülvizsgálatai keretében, melyek mindegyike 2021-ben esedékes. A megújulóenergia-irányelvvel összhangban a Bizottság gyakorlati iránymutatást dolgoz ki 2021-ben az erdei biomassza energiatermelési célú felhasználására vonatkozó új fenntarthatósági kritériumokról - rögzíti a 2030-ig tartó időszakra szóló, 2020 májusában ismertetett uniós biodiverzitási stratégia.

 

No events