2021. november 9. - A találkozó első hetében sok témában jutottak megegyezésre a glasgow-i COP 26-csúcs résztvevői: szakértők szerint az áttörések ellenére sem sikerül a helyzet sürgősségéhez méltó egyezségre jutni egyes témákban.

A szakértők leginkább amiatt aggódnak, hogy nem sikerül közelebb vinni a világot a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való korlátozásához.
"Rengeteg nagy kijelentés hangzik el, amelyek mögött nincsenek részletek: pontosan mikor, mennyit, ki, mit fog tenni. Egészen biztos, hogy nem a kívánt hatást fogják elérni, nem csökkentik a bolygó légkörének melegedését másfél fok alá" – mondta Helen Mountford, a World Resources Institute éghajlatért és gazdaságért felelős alelnöke.
Lássuk, pontosan miben állapodtak meg a tanácskozó felek, és mit is jelenthetnek a nagy szavak a gyakorlatban!
Az erdőirtás megfékezése
A bolygó erdői több mint 85 százalékának otthon adó száz ország, közte Brazília kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig véget vet az erdőirtásnak és a földterületek degradációjának, sőt, visszafordítja azt. 12 kormány 12 milliárd dollár közpénzből és 7,2 milliárd dollár magánbefektetésből származó támogatást ígért.
A fakitermelés vagy az erdők pusztulása során szén-dioxid kerül a légkörbe, ami a világ teljes kibocsátásának 11 százalékát teszi ki.
Ez egy meglehetősen átfogó megállapodás, amely a trópusi erdőkbe zárt, a világ legnagyobb szénkészleteivel rendelkező kulcsfontosságú országokat is magában foglalja.
A megállapodás áttörést jelent, a kérdés az, hogy az országok megteszik-e, amit vállaltak, és képesek lesznek-e beépíteni egy elszámoltatási rendszert. Intő jel lehet, hogy Indonézia környezetvédelmi minisztere, a világ szén-dioxidban leggazdagabb trópusi erdeinek otthona képviseletében szerdán azt mondta, hogy igazságtalan elvárni Indonéziától az erdők fejlesztési célú irtásának felfüggesztését. Felvetése szerint erdőirtás nélkül utakat sem lehet építeni, ami az emberek elszigeteléséhez vezethet, és nem Indonézia az egyetlen szkeptikus ország.

"A fejlett világ akkor sem tartotta be ígéretét, amikor a Párizsi Megállapodás keretében támogatott egy olyan mechanizmust, amely az esőerdők megőrzéséért és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért elért eredményekért jutalmazta volna az esőerdős nemzeteket" – mondta Kevin Conrad, az Esőerdős Nemzetek Koalíciójának alapítója a CNN-nek.
A fosszilis tüzelőanyag külföldi finanszírozásának vége
Eddig huszonöt ország írta alá azt a megállapodást, amely 2022-ig megszünteti a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos külföldi projektek finanszírozását. Több ország már korábban is megállapodott a szénfinanszírozás megszüntetéséről, de ez a megállapodás az első, amely a gázra és az olajra is kiterjed, így áttörést jelent.
"A fosszilis tüzelőanyagok nemzetközi állami támogatásának megszüntetéséről szóló megállapodás megváltoztatja a helyzetet.
Gyakorlatilag megszünteti a szénerőművek állami finanszírozását, mivel az aláíró országokon kívül alig van finanszírozás a szénre.
A megállapodás azt is elismeri, hogy az olaj és a gáz felhasználásának további bővítése – a szénhez hasonlóan – nem összeegyeztethető a párizsi klímaegyezménnyel. Az elmúlt néhány évben láthattuk, hogy a szénre szánt állami pénzek fokozatos megszüntetése számos szénprojektet életképtelenné tett, ami leállási hullámhoz vezetett. Az olaj- és gázipari közpénzek megszüntetése hasonlóan hatalmas új akadályt fog jelenteni számos olaj- és gázipari projekt gazdaságossága előtt" – mondta Christine Shearer, a Global Energy Monitor szénprogramjának igazgatója.
A nyilatkozat megnyitja az utat egy hivatalos megállapodás felé, de a kritikusok szerint nem megy elég messzire, és a fosszilis tüzelőanyag-projektek helyi finanszírozására is ki kellene terjednie.
A szénfelhasználás vége
Huszonhárom új ország írt alá nyilatkozatot, amelyben megállapodott abban, hogy a fejlett országok esetében a 2030-as, a fejlődő országok esetében pedig a 2040-es években fokozatosan kivonul a szénhasználatból. Néhány közülük nagy szénfelhasználó volt, például Indonézia, Vietnam és Dél-Korea.
A COP 26-ot megelőzően több ország, köztük Kína is bejelentette, hogy leállítja a határain kívüli szénprojektek finanszírozását. Kína messze a világ legnagyobb szénfinanszírozója volt, és a bejelentése a szénprojektek nemzetközi finanszírozásának szinte véget vetett.
Az USA, az EU és az Egyesült Királyság bejelentette, hogy részben finanszírozza Dél-Afrika szénről való átállását, ami más szénfüggő országok, például Indonézia hasonló támogatás iránti kérését váltotta ki.
A nyilatkozat messze nem világszintű, nem terjedt ki Kínára, Indiára és az Egyesült Államokra – a világ három legnagyobb szénfelhasználójára, amelyek egyben a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátók is. Az aláírók is nagyjából egy évtizeddel később vezetik ki a szenet, mint azt remélni lehetett, így sok üvegházhatású gáz a légkörbe kerülhet még.

Nem meglepő, hogy Kína és India nem írta alá a megállapodást, míg az USA távolmaradása valószínűleg belpolitikai okokra vezethető vissza: talán csak hetek kérdése volt, hogy nem lett belőlük is aláíró. A célkitűzések így viszont nem érik el azt, ami a szakértők – köztük a Nemzetközi Energiaügynökség – szerint szükséges lenne ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátást. Ezt akkor lehet elérni, ha az országok csökkentik a jelenlegi üvegházhatású gázkibocsátást, és a légkörben lévő gázok egy részét is eltávolítják.
Ki állja a cechet?
Több mint egy évtizede a gazdag országok megállapodtak abban, hogy 2020-tól kezdődően évente 100 milliárd dollárt utalnak át a fejlődő országoknak az éghajlati válság kezelésére. A COP26 elnöksége által a csúcstalálkozót megelőzően közzétett jelentés szerint a jelenlegi kötelezettségvállalások mellett a célt csak 2023-ban, három évvel a kitűzött cél után érnék el. A finanszírozás hiánya bizalmatlanságot keltett a fejlődő országok körében a gazdagabb országokkal szemben. A COP26 során azonban számos ország tett új ígéreteket, köztük Japán, Spanyolország és Svájc. John Kerry, az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a cél 2022-re teljesíthető.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által a hét elején közzétett jelentés szerint azonban évi 100 milliárd dollár már nem elegendő az igények kielégítésére.
Csak az alacsony jövedelmű országok alkalmazkodási költségei 2030-ra elérik az évi 140-300 milliárd dollárt, 2050-re pedig az évi 280-500 milliárd dollárt.
Metánkibocsátás
Mintegy 100 ország és fél írta alá a globális metánveszélyességi kötelezettségvállalást, amelynek célja, hogy 2030-ig a 2020-as szinthez képest 30 százalékkal csökkentsék a metánkibocsátást.
A metán, a földgáz fő összetevője, rendkívül erős üvegházhatású gáz, a tudósok szerint a metánkibocsátás korlátozása az egyik leggyorsabb módja a globális felmelegedés visszaszorításának. A láthatatlan és szagtalan metán rövid távon nyolcvanszor nagyobb melegítő potenciállal rendelkezik, mint a szén-dioxid. Ez teszi a megállapodást nagy jelentőségűvé.
A világ három legnagyobb metánkibocsátója – Kína, Oroszország és India – azonban nem írta alá a megállapodást: ez a három ország felelős a globális metánkibocsátás nagyjából egyharmadáért.
Ausztrália, amely nagy szénbányászatával a tíz legnagyobb metánkibocsátó között van, szintén nem írta alá a megállapodást.

 

No events