b_150_150_16777215_00_images_stories_erdokar_kaliforniai2018k.JPG
2021. december 30. - 2021-ben a járvány mellett sorra dőltek meg a melegrekordok, Ausztráliát ellepték az egerek, Magyarországon pusztultak a halak, az erdőtüzek, áradások és hurrikánok pedig egyre erősebben jelezték a felmelegedés mind kritikusabb hatásait.

Bár korábban többen azt jósolták, egyre több bizonyíték van arra, hogy nem lassított a klímaváltozás ütemén a koronavírus-járvány. Hiába csökkentették a károsanyag-kibocsátást a koronavírus megfékezésére hozott korlátozások, hosszútávon ennek szinte kimutathatatlan lett a hatása, amiben szerepe volt annak is, hogy sok ország éppen a gazdaság érdekében nem lépett elég gyorsan a kibocsátás visszaszorítása érdekében.
Az bizton állítható, hogy a mérések kezdete óta ez volt a legmelegebb európai nyár, az Antarktiszon leszakadt a világ legnagyobb jéghegye, a világörökséghez tartozó erdők pedig már több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit el tudnak nyelni az erdőirtások és tüzek hatására. Az áradások és aszályok most már az élelmiszertermelést fenyegetik, a gyümölcstermesztésben egyre érezhetőbb az extrém időjárás és a felmelegedés negatív hatása. "Nem szabad elfelejtenünk, hogy a klímaváltozás ellen nincs vakcina" – mondta Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár, a Meteorológiai Világszervezet szerint pedig már csak pár év választ el minket a 1,5 fokos átlaghőmérséklet emelkedéstől, ami a mostaninál is szélsőségesebb időjáráshoz vezet majd.
Összegyűjtöttünk hét példát arra, hogy milyen katasztrófák fenyegettek és pusztítottak a Földön 2021-ben.
Texasban fagyott
A klímaváltozás nem csak felmelegedéshez, de szélsőségesebb téli időjáráshoz is vezet, amire jó példa az idei texasi fagy. Februárban a hideg miatt legalább 24-en meghaltak, 4 millióan áram nélkül maradtak és a benzinkutak is kiürültek az amerikai államban. Az olajfinomítók a feldolgozóegységek károsodásától tartva a megengedett szennyezőanyag mennyiség sokszorosát engedték a levegőbe, de a fagy nem csak az emberekre volt hatással. 13 ezer teknős dermedt meg, amelyeknek csak az egyharmadát tudták megmenteni és visszaengedni a Mexikói-öbölbe, így ez volt az 1980-ban indult mérések óta a legnagyobb teknősöket is érintő környezeti esemény.
Az Ida hurrikán régóta nem látott pusztítást hozott
Kubából indult augusztusban az Ida névre keresztelt hurrikán, amely végigsöpört Louisiana, Mississippi, New York és New Jersey államban. A trópusi viharok szélsebességét mérő öt fokozatú skálán 4-es erősségű lett, túlszárnyalva a 2005-ös Katrinát, az Egyesült Államok egyik legpusztítóbb hurrikánját. A másfél évszázada nem látott erősségű vihar 240 km/órás szelet és heves esőzést hozott, 4,9 méter magas hullámokat gerjesztve a tengerpartokon. Ida olyan hirtelen erősödött fel, hogy már nem lett volna idő végrehajtani a kötelező evakuálást a veszélyeztetett településeken, így ezt ki sem hirdették, a lakosságot viszont figyelmeztették a veszélyre. Érkezése után volt olyan szakasz, ahol megfordította a Mississippi folyási irányát, elmosta a hidakat, letépte a házak tetejét és több mint egymillió embert hagyott áram nélkül. Volt olyan település, amit teljesen elzárt a külvilágtól és a mentőegységek sem tudtak bejutni.
New Yorkot már trópusi viharrá szelídülve érte el Ida, de az utcákon így is hömpölygött a víz, több halálos áldozatot is követelt és a metrót is elárasztotta. A klímaváltozás hatására a hidegebb telek mellett egyre több hurrikánra is számítani kell olyan területeken is, amelyeket eddig elkerültek.
Ausztráliát egerek és áradások kínozták
Januárban még tartottak az újabb bozóttüzek, tavasszal pedig eljött az elmúlt évtizedek legnagyobb áradása Ausztráliába. A heves esőzések miatt kiáradtak a folyók és ezreknek kellett elhagyniuk otthonukat. Sokak házát vitte el az ár, de akinek megmaradt, azt áthelyezték home office-ba, több iskola pedig átmenetileg bezárt.
Aztán az egerek populációja is milliós nagyságrendűre duzzadt, óriási károkat okozva a mezőgazdaságnak, az ellenük bevetett mérgektől pedig madarak pusztultak el. Amelyik egérnek nem jutott táplálék, azok egymást kezdték felfalni, éjjel pedig a farmerek házába bejutva az alvó emberekbe haraptak. Az ausztrál tudományos intézet kutatója szerint „a szárazság és a bozóttüzek nyomában ez az invázió az utolsó csepp a pohárban a gazdáknak és a helyi vadvilágnak.”
Több országot felperzselt a tűz
Az USA nyugati részén idén volt a legmelegebb, Las Vegasban 47,2 Celsius-fokot, Portlandben 44,4 Celsius-fokot, Seattle-ben pedig 40 Celsius-fokot mértek, itt is megdöntve az eddigi melegrekordokat. A száraz, forró időjárás miatt sok helyen meggyulladtak a bozótok és az amerikai tüzek füstje még Európába is eljutott. Oregonban a tűz mellé erős szél is jött, így több mint 300 négyzetkilométer perzselődött fel, míg Arizonában a bozóttüzek már az autópályák mellett lángoltak. A melegrekord Kanadában szintén megdőlt: 49,6 Celsius-fokot mértek a nyáron, ezzel melegebb volt ott, mint Dubajban.
Az extrém hőhullám Görögországot is elérte 40 fok feletti hőmérséklettel és több száz helyszínen tűzvésszel. Két hét alatt több mint 100 ezer hektárnyi terület égett le a különösen intenzív és pusztító lángok hatására. Kiriákosz Micotakisz görög kormányfő úgy vélte, ez a klímaváltozás következménye és Görögország hatalmas ökológiai katasztrófával néz szembe.
Törökországban is lángoltak az erdők, az erős szél pedig még súlyosbította is a helyzetet. Kigyulladt egy hőerőmű, több tengerparti szállodát is kiürítettek.   
Finnországot az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb erdőtüze kínozta, de lángolt még Olaszország, Spanyolország és Franciaország is a nyáron, a tüzek hatására pedig nagymennyiségű káros anyag került a levegőbe.
Új olajfoltok szálltak be a környezetszennyezésbe
Februárban Izrael teljes földközi-tengeri partvonalát elöntötte az olaj, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb környezetszennyezését okozva. Mint kiderült, egy szíriai olajtanker szállítmánya ürült ki, és valószínűleg a szélsőséges időjárás sodorta a partokhoz az anyagot, amelynek már a belélegzésétől több embert korházba juttatott. A halakat és teknősöket beborította a kátrányos anyag, a környezeti károk felszámolása pedig még hosszú időbe fog telni.
Májusban Oroszország északi részén folyt el több tonnányi nyers olaj a Lukoil olajmezőjéről, beszivárogva a vizekbe és a talajba. Bár a földben sikerült megakadályozniuk a szétterjedését, a folyókban nem, így a Jeges-tenger is veszélybe került.
Egy szíriai olajfinomítóból pedig kiszivárgott egy New York méretű olajfolt, ami Ciprus partjaihoz közel sodródott a Földközi-tengeren. Ciprus az Európai Uniót is segítségül hívta az olajfolt eltávolítására.
Németországot elsodorta az árvíz
Az elmúlt évek legsúlyosabb áradása volt Belgiumban és Németországban, komplett városokat öntött el a víz. Az emberek az összeomlott épületek tetejére menekültek, de sokuknak nem sikerült: 1300-an eltűntek. Akadozott az áram-, gáz- és vízellátás a 100 éve nem látott esőzések nyomán. Az áradások miatt aktivizálta a belga kormány az uniós vészhelyzeti mechanizmust, hogy nemzetközi segítséget is kaphassanak. A szakértők a klímaváltozást tették felelőssé a rendkívüli időjárás miatt.
Pusztultak a halak a kiszáradó Velencei-tóban
110 mázsa hal pusztult el a Velencei-tóban a nyáron, a vizsgálatok oxigénhiányt mutattak ki az elpusztult haltetemekben. A Velencei-tó hőmérséklete 15 fokról kicsit több mint egy hét alatt 25 fokra emelkedett (később a 30 Celsius-fokot is megközelítette) a relatív oxigénhiányt pedig a hirtelen felmelegedés, szélcsend és a napsütés miatt elszaporodó algák okozták. Ezt az április helyett júniusban ívó, legyengült halak már nem bírták ki és megfulladtak a vízben. “A legtöbb dévérkeszeg volt, de akadt balin és csuka is. Süllőt már nem nagyon láttunk, azok valószínűleg már a téli halpusztulás idején eltűntek” – mondta egy horgász a hvg.hu-nak.
A víz minősége a strandolók számára nem romlott, a mennyisége viszont igen. Az elmúlt két évben a víz 44 százaléka eltűnt, de az idei kánikulában drasztikusan csökkenő vízszint a helyieket megdöbbentette. Napi szinten akár 0,5-1 centimétert is apadt a vízszint, ami tovább gyorsította a tó felmelegedését. Agárdon 63 centiméteres vízállást is mértek, miközben a magas vízállás 130-170 centiméter közötti, a vízpótlási tervet pedig túl drágának találta a kormány. A Velencei-tó védett madárrezervátuma is szinte teljesen kiszáradt, ami rengeteg ritka madár és növény fajt sodort veszélybe.
ukács Balázs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa azt mondta: „Túlhasználjuk a tavainkat. Kevés a növényzet, mert irtják a horgászok a fürdőzők miatt, holott ez termelne oxigént. Ráadásul túl is telepítik halakkal a tavakat, és sokszor olyan fajokkal, amik szintén nem megfelelőek.”
Persze kérdés az is, hogy biztosan baj, ha néha kevesebb a víz a Velencei-tóban?

 

No events