2020. február 2. - Tavaly összesen közel 15 ezer fát ültetett el az önkéntesekből pár hónap alatt megszerveződött 10 millió fa mozgalom.

Idén főként közösségi erdőket telepítenének az önkormányzatok által felajánlott területeken, erről is szólt pénteki, Kecskeméten tartott kerekasztal-beszélgetésük.
Tavaly júliusban Bojár Iván András művészettörténész, újságíró posztjával indult el a 10 millió fa mozgalom, amely azt tűzte ki célul, hogy a lehető legrövidebb időn belül minden Magyarországon élő ember ültessen vagy kapjon egy új fát. Óriási volt az érdeklődés a kezdeményezés iránt, ezidáig több mint 130 csoport alakult meg országszerte lelkes önkéntesekből és a zöldebb környezetért munkaidejükön túl is tenni akaró elhivatott erdész, kertész szakemberekből. Novemberben országszerte szerveztek faültetéseket a települések belterületén, utcákon, tereken, valamint óvodákban, iskolákban. Az Élet Napján Kecskemét közel 700, az ország körülbelül 15 ezer fával gazdagodott.
A kezdeményezés azonban itt nem áll meg. Nemrég bejegyezték a 10 millió Fa Alapítványt, és kitűzték az idei célokat is. Rengeteg a feladat, miközben nem szabad elfelejteni, hogy a résztvevők mindezt – még mindig – szabadidejükben végzik, hatalmas energiát fektetve a szervezésbe, támogatók felkutatásába.
Pénteken a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakgimnázium és Szakközépiskola adott otthont országos találkozójuknak, melyre erdészeket, kertészeket, ökológusokat és civileket is meghívtak. Az ismerkedés mellett arról is sok szó esett, miként lehet elérni az idei évre kitűzött célokat.
A közösség idén sem riad meg a kihívásoktól és nem fog unatkozni sem – ez jól kiderült Bojár Iván Andrással beszélgetve, aki elmondta: a tavalyi mennyiséget idén megtízszereznék, azaz 150 ezer fát szeretnének elültetni a támogatók, önkormányzatok által felajánlott területeken.
– Tavaly főleg a települések utcáin, intézményekben és magánkertekben zajlottak az ültetések, most azt az irányt határoztuk meg, hogy közösségi erdőket hozzunk létre. Így egyrészt nagyobb hatásfokkal gyarapíthatjuk a fák számát, de azt is nagyon fontosnak tartjuk, hogy aki bármilyen módon részt vesz az egész folyamatban, annak így erős, személyes kötődése lesz a végeredményhez. Nagyszerű belegondolni, hogy egyszer majd az általunk telepített erdőkbe kirándulhatnak a családok, így azt teljesen a magukénak érezhetik – fogalmazott az alapítvány elnöke. Hozzátette: a hasonló kerekasztal-beszélgetések is kellenek ahhoz, hogy megismerkedjenek a szakemberekkel, akiktől hasznos iránymutatásokat, tanácsokat kaphatnak. Úgy látja, az erdészek, városfejlesztők részéről megvan a bizalom irányukba, nyitottak a velük való együttműködésre.
– A civilek bele tudják adni lelkesedésüket, ötleteiket, munkájukat az egészbe, de nem akarjuk rosszul csinálni, ezért szükségünk van a szakemberekre, akikkel átbeszélhetjük az alapkérdéseket – hangsúlyozta Bojár Iván András, hozzátéve: az Alföld kapcsán a központi téma a vízkészlet megőrzésének kérdése.
Bozzay Balázs erdésztechnikus, környezetgazdálkodási erdőmérnök az egyik tagja a közösség háromfős szakértő csapatának. Mint kérdésünkre kifejtette, a tanácskozás során például azt is megvitatták, hol és hogyan lehetne erdősíteni, egyáltalán milyen fafajokkal. Hiába bírja jól a szárazságot és a homokot, ők például nem ajánlják az akácot, mert ahol megjelenik, teljesen kiszorítja az őshonos fafajokat, és homogén állományt hoz létre. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közhiedelemmel ellentétben a gyepnek szintén jó – természetesen az erdővel azért nem összehasonlítható – a szén-dioxid megkötő képessége, tehát ezeknél elsősorban inkább csak facsoportokban érdemes gondolkodni.
Alapelvünk, hogy nem az állam és az önkormányzatok helyett, hanem velük együtt szeretnénk ültetni, tehát nem kívánunk átvállalni feladatokat, mikor nekik megvannak a szükséges erőforrásaik erre. Úgy vélem, e téren nem lesz semmilyen probléma, hiszen a minisztérium is kifejezte támogatási szándékát, egymást tudjuk majd erősíteni a közös cél érdekében. A tudatformálás, a környezeti nevelés terén is szeretnénk komoly eredményeket elérni, ösztönözni az embereket egy másfajta gondolkodásra. Nagyon építő, lelkesítő és tiszta, nemes az egész közösségünk szándéka, ritka az ilyen hozzáállás – mondta Bozzay Balázs, aki munkaidejében klímastratégiák, településfejlesztési koncepciók készítésével foglalkozik, és emellett fektet rengeteg időt önkéntes tevékenységére.
– Magyarország Trianonnal elvesztette erdeinek 84 százalékát, de az elmúlt száz évben komoly telepítési programokkal sikerült az erdőterületek nagyságát megduplázni, ezeket a folyamatokat kell továbbvinni. Ma hazánkban is változó környezeti viszonyok vannak, ezekre tud adekvát válaszokat adni az erdőgazdálkodás, és ezt a társadalom is egyre inkább felismeri. Minél inkább növeljük a fával borított területeket az országban, annál nagyobb lépéseket tudunk tenni a klímaváltozás elleni küzdelemben – mondta el Lomniczi Gergely erdőmérnök, aki az Országos Erdészeti Egyesületet képviselte a kecskeméti fórumon. Kiemelte, a Vidékfejlesztési Program például nagyon jó lehetőséget kínál, és úgy tűnik, sokan felismerték fontosságát: jelenleg 11 ezer hektárnyi erdő telepítésére nyújtottak be kérelmet. Emellett vannak olyan minisztériumi programok is, amelyek a meglévő erdők megőrzésére biztosít támogatást.

 

No events