2020. május 4. - Befejeződtek a tavaszi csemeteültetések Tolna megye legnagyobb erdőgazdálkodójánál, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-nél.

Makkvetést még ezekben a napokban is végeznek néhány helyen. A vezérigazgató, Gőbölös Péter adott tájékoztatást a részletekről.
– Milyen fásítási feladatok, programok futnak most?
– Végezzük a szokásos erdőfelújításokat – mondja Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója –, és három országos programban is részt veszünk. A fenntartható erdőgazdálkodás alapja, hogy a vágáskorukat elérő, sokszor pusztuló erdőállományok helyett legalább azonos természetességű új erdőt kell létrehozni. Alapkövetelmény, hogy a magyarországi erdőterület nem csökkenhet, és az erdők minősége, egészségi állapota nem romolhat. Emellett új erdőket is telepítünk, olyan helyekre, ahol eddig nem volt. Három országos programban veszünk részt. Az egyik az Országos Fásítási Program, melynek indításakor az állami erdőgazdaságok a mintaprogram, a nyitó ütem során 550 hektár új erdőt hoztak létre 86 településen, amihez kétmillió facsemetét és közel száz tonna makkot használtak fel. A másik jelentős projekt: minden megszületett kisgyermek után ültetendő tíz fa. Mi a Tolnában 2018-ban születettek fáival már végeztünk. A harmadik országos kezdeményezés a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódik. A 22 hazai állami erdészet 22 hektár emlékerdőt ültet. A mienk már elkészült, Kisszékely mellett.
– Az erdősítés fő célja a levegőminőség-javítás?
– Sok célja van, de napjainkban talán erről esik a legtöbb szó. Az erdő szénforgalma negatív, azaz több szenet nyel el, mint amennyit kibocsát. A magyar erdők évente 4-5 millió tonna széndioxid egyenértéknek megfelelő üvegházhatású gázt kötnek meg, ami jelenleg az országos kibocsátás 7-8 százalékát ellensúlyozza. A faanyag energetikai célú hasznosítása további mintegy ötmillió tonna fosszilis eredetű széndioxid kibocsátását váltja ki. Az EU 2050-re megirányzott, „0 ÜHG kibocsátású” gazdaságról szóló célkitűzésének megvalósításához az erdők szénmegkötése nélkülözhetetlen. Számítások szerint a 2050-re várhatóan fennmaradó kibocsátások 50-70 százalékát ellensúlyozhatja az erdők szénelnyelő képessége. Az elmúlt tíz évben a hazai állami erdőgazdaságok 450 millió facsemetét ültettek, és 9500 tonna makkot vetettek. A futó programok, 3-5 év alatt, 25 ezer hektáros erdőterület-növekedést eredményezhetnek.
– Ebből itt és most mi realizálódik?
– Tolna megye legnagyobb erdőgazdálkodója a Gyulaj Zrt. A tavaszi munkák nagyjából befejeződtek. Összesen 25 település külterületén végzünk erdőfelújítást: Gyulaj, Kocsola, Regöly, Magyarkeszi, Tamási Szakcs, Iregszemcse, Belecska, Keszőhidegkút, Kisszékely, Nagyszékely, Miszla, Pálfa, Nagydorog, Németkér, Paks, Pusztahencse, Tengelic, Bikács, Dúzs, Hőgyész, Kalaznó, Kurd, Lengyel és Mucsi. Ha a csemeteültetés kész, akkor még a makkvetés végezhető egy darabig, akkor is, ha melegedik az idő. Idén tavasszal 359 ezer csemetét ültettünk és 22,5 tonna makkot vetettünk el. A természeti károkkal sújtott erdőterületeken további 336 ezer csemete és 19 mázsa makk került a földbe. A természetes erdőfelújítások területén, ahol az anyaállományról lehullott makkból kelnek ki a csemeték, további 320 ezer fácska törekszik a fény felé. Wessely Gábor
A világkiállítás szervezésében is aktívan részt vesznek
A vágásérett fák eltávolítandók, újakkal pótlandók, miközben növelendő az erdők összterülete. Tavasszal és ősszel folynak a csemeteültetések, a makkvetések, a sarjasztatások, nyáron pedig az ápolási munkák. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. 23 ezer hektáron végez erdészeti tevékenységet, a vadásztatás pedig közel 30 ezer hektáron történik. A fő vad a dám, ami a székhelyváros, Tamási címerállata. A társaság vezérigazgatója 2010 óta Gőbölös Péter. A szakmai közéletben is aktívan részt vesz; helyet kapott a vadászati világkiállítás szervezői között. Mint környezetféltő szakember, kényesen ügyel arra, hogy megfelelő fafajok kerüljenek a gyulaji gazdaság erdeibe. Ezek a következők: kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, cser, molyhos tölgy, olasz tölgy, magyar kőris, virágos kőris, gyertyán, mezei juhar, ezüsthárs, kislevelű hárs, madárcseresznye, feketedió, barkóca berkenye, akác és szürkenyár.

 

No events