2020. július 30. - A Vérteserdő Zrt. a Vértes hegység, a Gerecse, a Császári-dombság és a Bakonyalja tájegységeken belül mintegy 46 ezer hektár állami tulajdonú erdőterület kezelője, fő tevékenységeik között van az erdő-, illetve a vadgazdálkodás.

Pusztavám környékén jártunk. Amint az a Malomerdei Ökoturisztikai Központtól nyíló tanösvénynél kihelyezett egyik tájékoztató táblán kifejtik, a Vérteserdő erdőgazdálkodásának legfőbb alapelve és célja az erdővel mint természeti erőforrással való tartamos és fenntartható gazdálkodás, amelyet állami erdőtervek alapján, erdészeti és természetvédelmi szakhatóságok jóváhagyásával és felügyeletével folytatnak.
A tanösvény erdőfilozófiát tartalmazó tábláján a következő gondolatok olvashatók: „…a ránk bízott óriási értéket, az erdőt, a benne élő vadállományt a jövő nemzedékeinek csak úgy tarthatjuk fenn, ha alaposan átgondolt, biztos szakmai alapokon nyugvó gazdálkodást folytatunk. […] Biztosítanunk kell a fát mint megújuló nyersanyagot, sok vidéki család számára a megélhetést, és egyre több figyelmet kell fordítanunk a környezetünkben végbemenő természeti változásokra és mindazokra, akik pihenés vagy tanulás céljából keresik fel erdeinket.”
A Pusztavámi Erdészet a Vértes hegység nyugati és az északi Pannonhát Vértesből lefutó kedvező termőhelyi adottságú területein, több mint hat és fél ezer hektáron folytat gazdálkodást. Az erdőterület közel 90 százalékán természetszerű állománytípusok találhatók a következő arányban: 63 százalékuk cseres-tölgyesek, 11 százalékuk bükkösök, két százalékuk gyertyános-tölgyesek, nyolc százalékuk egyéb kemény és lágy lombos állományok.
A terület 13 százalékát kultúrerdők foglalják el: akácosok, fenyvesek, vörös tölgyesek, továbbá feketedió-állományok.
Az erdészet vadgazdálkodásáról a türelmes túrázó elolvashatja, hogy 2000-et írtak, amikor – például az erdei és mezőgazdasági vadkárok csökkentése, illetve elkerülése érdekében – vadaskertet alakítottak ki; több mint ezer hektáron.
Gím- és dámszarvasok, valamint őzek is élnek a területen. Magunk – igaz ugyan, hogy csak távolról, de – még egy muflont is megpillantottunk.
Fejér megye központi részéről autóval Mór felől Árkipusztánál jobbra kanyarodva lehet leggyorsabban eljutni a szabadon megtekinthető állatokhoz. Nos, Árkipuszta után kisvártatva a pusztavámi ipartelepek déli, délkeleti oldalán találja magát az utazó, de ezzel itt és most nem sokat kell törődni. A Vajda János Erdészeti Erdei Iskolát odahagyva – Árkipusztától alig négy kilométernyi útra – jobb kéz felől, a Petőfi Sándor utcát elérve találhatják meg a Malomerdei Ökoturisztikai Központ parkolóját. (Ez itt a Petőfi utca vége, ezen befelé haladva, csökkenő házszámtáblák sora mentén érhető el Pusztavám község belseje.) Az említett parkolótól besétálva, az ott lévő üdülőterület központjánál balra fordulva, lépéseinket az erdő sűrűjébe irányítva található a kerítéssel határolt vadaspark úthoz legközelebb eső szeglete, ahol elsősorban a szarvasok mutatják magukat. A mögöttünk hagyott hétvégén túl nagy forgalom nem volt a területen, alig pár család sétált a békés rengetegben. A turistákat itt csupán néhány hevenyészett kiírás kéri – ezt fontos is betartani! –, hogy az állatok etetése kerülendő. Ott, ahol nem szabad továbbmenni, pici tájékoztató, útba igazító kiírás, illetve keresztbe kitett, nagyobbacska utat álló rönk jelez: ne tovább!
A csodaszép állatok békések, egy-egy fiatalabb egyedet leszámítva nem is igen félnek az ember közelségétől, ezzel persze nem szabad visszaélni! Mindent a szemnek!
Ismerjük meg kicsit jobban a dámszarvasokat! A dámszarvas a gímszarvasnál kisebb, zömökebb testfelépítésű állat. A dámszarvas hímjét bikának, nőstényét tehénnek, illetve a szaporítás előtt álló nőstényét ünőnek nevezzük. A kicsik bikaborjúk vagy ünőborjúk. A dámszarvas agancsa hosszúra nyúlt, formája lapáthoz hasonlatos, bundáján vörösesbarna alapon sorokban megjelenő fehér pöttyök vannak. A bika bundájának alapszíne alapvetően sötétebb, mint a tehéné. A dámszarvas „legyező” funkciót is betöltő farka hosszabb az állat fülénél, 20 centiméter körüli, szőrös, felső fele fekete, alsó része fehér.
A húsz-harminc telet is megérő dámszarvas növényevő, tápláléka füvekből és lágyszárúakból, fák és cserjék fiatalka hajtásaiból, rügyeiből, illetve a leveleiből tevődik össze.
A dámszarvasok üzekedése – vadászati szaknyelven: a barcogás – október eleje és november közepe között zajlik. Majer Tamás

 

No events