2011.04.10. - Folytatódik Pilisi Parkerdő Zrt. tavalyi sikeres programja, a Parkerdő természetesen, melynek keretein belül megújul az erdő Isaszeg környékén is. A 266 millió forintos uniós pályázat segítségével induló fejlesztés keretében jövő nyárra összesen nyolc erdészetben kezdődik meg a védett erdőterületek rehabilitációja, a ritka növény- és állatfajok védelme, valamint a hulladékkal szennyezett élőhelyek helyreállítása.
A Parkerdő természetesen program egyik hangsúlya az őshonos erdőállományoknak, mint életközösségnek a védelme – magyarázta Lomniczi Gergellyel, a Pilisi Parkerdő szóvivője -, hiszen az erdő nemcsak fákból áll, hanem növények és állatok szoros közössége, ahol mindenki kölcsönhatásban él a másikkal.
Egy-egy erdőben elsősorban a fafaj határozza meg, hogy milyen jellegű az adott terület. A Gödöllői-dombság védett területein nagyon sok úgynevezett idegen honos erdő található – főleg akácerdő. A program keretein belül ezeket az akácerdőket alakítják át őshonos fafajokkal, mint amilyen például a tölgy, vagy a szürke nyár. Az erdőszerkezet átalakítás súlypontja Valkó, Isaszeg, Dány, Vácszentlászló térségében van.
A Pilisi Parkerdő szóvivője elmondta, hogy a program során összesen kétszázegy erdőrészletben dolgoznak, részben Pilis, Visegrádi-hegység, Budai-hegység, másrészt pedig a Gödöllői-dombság és a kiskunsági homokhát, vagyis Ráckeve térségén.
Az egyik Isaszeghez közeli erdőben tájidegen akácerdőt alakítanak át a szakemberek tölgyessé. A program első üteme 2008 és 2010 között zajlott több mint ötszázmillió forintos támogatással. Amit akkor nem tudtak befejezni, annak megvalósítása történik most, a második ütemben.
Egy korábbi pályázat keretein belül olyan fajok megmentésén dolgoztak, mint amilyen a pilisi len, amely az egész világon csupán a Pilis és Budai-hegység térségében fordul elő. Ez a kis, sárga virágú növény elsősorban az olyan élőhelyeket kedveli, amikor a tisztás és a kisebb erődfolt váltakozik. Az elmúlt évszázadokban azonban ezeket az élőhelyeket például feketefenyővel ültették be, amelyek alatt viszont nem él meg ez a növény. Lomniczi Gergely elmondta, a fenyőerdők őshonos fafajtákból álló úgynevezett mozaikos szerkezetű karsztbokorerdővé alakításával biztosítják, hogy ne tűnjön el, sőt még szaporodni is tudjon ez az egyedülálló dolomitlen. Felszeghy Csaba

No events