b_150_150_16777215_00_images_stories_space_globusk.jpg
2020. május 24. - A Magyar Természet Napja mellett május 22-én ünnepelte a világ a biológiai sokféleség, vagyis a biodiverzitás nemzetközi napját, amely arra is figyelmeztet, hogy most zajlik a Föld hatodik kipusztulási hulláma.

Az Európai Bizottság közben kiadta a Biodiverzitás Stratégiát, valamint a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát is, amely irányokat mutatna a károk mérséklésére, ám – részben a mezőgazdaságba való beavatkozása miatt – máris heves vitákat váltott ki a természetvédők, a gazdák és a politikusok között.
Május 22-e a Biológiai sokféleség világnapja, ebből az alkalomból világszerte az élővilág sokszínűségének megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre hívták fel a figyelmet. A Földön jelenleg is zajlik a hatodik kihalás, a növény és állatfajok rohamos eltűnése a bolygóról.
8 millió növény-, rovar- és állatajból mára 1 milliót a kihalás fenyeget az ENSZ ökológiai sokféleséget vizsgáló jelentése szerint, amennyiben nem változik a fejlődésünk fő iránya.
Jávai tigris, japán óriásfóka, keleti puma, sötét tengerparti veréb, aranyvarangy - csak néhány faj, amely már örökre elveszett a Föld színéről.
A bolygó háromnegyede erőteljes emberi behatás alatt áll, pár évtized alatt háromszorosára nőtt a mezőgazdasági termelés mértéke – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Báldi András, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa.
A tudósok hatodik kihalásnak nevezik az ember okozta folyamatot. A legismertebb kihalási hullám a földtörténetben a dinoszauruszoké volt 65 millió évvel ezelőtt. Most is ilyesmiről van szó, ám ezúttal az ember felelős a fajok sokaságának eltűnéséért – hívta fel a figyelmet Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.
A biodiverzitás romlásának mutatója a fajok populációjának csökkenése és az élőhelyvesztés is. A mostani kihalási fázisban az 1970-es évek óta a gerinces fajok fele pusztult ki, a csökkenés pedig folyamatos, évente 2 százalékot vesztünk a természeti világból átlagosan.
Az 1800-as évek óta meghétszereződött a földi lakosság lélekszáma, most 7,6 milliárdan élünk a bolygón, de ezzel arányosan csökkent a természetnek jutó hely.
Az ember pedig nem kalkulálja bele a Föld kizsákmányolásának költségeit a gazdasági modellekbe – mutatott rá a WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin. "Csak az alapanyagot fizetjük meg, de az ezzel okozott kárt nem. Kelet-Ázsiában a pálmaolaj iránti éhség miatt folyamatosan zajlik az erdőirtás. A földterület árát esetleg belekalkulálják a gazdasági modellbe, de az nincs, hogy az esőerdők eltüntetése milyen hatással jár a levegőminőségre vagy a bolygó összetett vízrendszerére" – hangsúlyozta a szakember.
Az emberiség úgy él, mintha "1,7 Föld" állna rendelkezésére.
Az Európai Bizottság a közelmúltban kiadta a Biodiverzitás Stratégiát, valamint a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát, amit a természetvédők dicsértek, az agrárszakemberek és kormányok körében azonban máris heves bírálatok születtek.
Az Európai Bizottság által kiadott javaslatcsomag az Európai Unió természeti sokféleséggel és élelmiszer-termeléssel kapcsolatos szakpolitikájának fő irányait határozza meg a következő évtizedre, és kulcsfontosságú elemei az Európai Zöld Megállapodásnak – mondta az InfoRádiónak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület osztályvezetője.
Králl Attila úgy véli, hogy az Európai Bizottság olyan célokat fogalmazott meg, amelyek valóban javíthatják a természet állapotát Európában.
Ilyen például a növényvédő szerek használatának felére csökkentése, a mezőgazdasági ökológiai hálózat helyreállítása,
a szárazföldi és a tengeri élőhelyek 30 százalékának természetvédelmi oltalma.
"Nagyon elégedettek vagyunk és nagyon ambiciózusnak találjuk mindkét stratégiát, reméljük, minél több meg is valósul ezekből" - adott hangot bizakodásának Králl Attila.
A világjárvány idején elfogadott stratégiák központi szerepet fognak játszani az EU gazdaságának válság utáni helyreállítási tervében is - tette hozzá az MME osztályvezetője, majd azzal folytatta, hogy az európai helyzethez hasonlóan sajnos hazánkban is
a mezőgazdasági területek természetes élővilágát veszítjük el a legvészesebb ütemben.
"A tagországi vezetőknek is döntéseket kell hozni azzal kapcsolatban, hogy ezek a stratégiai irányok megfelelőek-e, illetve hogy mi az, ami megvalósíthatónak látnak, amit igen, azt meg is kell valósítaniuk."
A szervezet abban bízik, hogy a hazai döntéshozók elfogadják az Európai Bizottság javaslatait.


Magyar kormányzati erőfeszítések
Európai összehasonlításban Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, az ország változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biológiai sokféleség szempontjából. Ennek megőrzése mindannyiunk közös feladata és felelőssége - szögezte le a Biológiai sokféleség világnapjával kapcsolatos közleményében az Agrárminisztérium. Azt írták, Magyarországon több mint 100 ezer hektáron zajlott élőhely-rekonstrukció az elmúlt években, ami nagymértékben hozzájárult a biológiai sokféleség növeléséhez és megőrzéséhez.
A célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően jelentősen nőtt több veszélyeztetett állatfaj létszáma, egyre több uhu és vándorsólyom talál újra életteret, emellett számos más faj állományát sikerült stabilizálni.
Az eredményes túzokvédelmi programnak köszönhetően a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett, az elmúlt években körülbelül 10 százalékos gyarapodást mértek a szakemberek. Ez azért is fontos, hiszen fokozottan védett fajról van szó, melynek egyik legjelentősebb európai állománya Magyarországon él.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a magyarság szimbólumaként ismert turul, azaz a kerecsensólyom vagy a természetvédelem címermadarának választott nagy kócsag állománya – közölte az agrártárca.

 

No events