2017. december 2. - Itt a tél és vele a hideg.

Ilyenkor mindenki gyűjti, raktározza a fűteni valót. Már, ha van mit. Ha meg nincs, akkor irány az erdő, természetesen illegálisan. A Heti Napló stábja Tiszavasváriban járt. Itt is, mint a legtöbb észak-magyarországi településen, problémát jelent fűteni. Az önkormányzat szociális tűzifát nem, vagy csak ritkán és keveset oszt, így mindenki úgy szerzi be a fát, ahogy tudja.
Óriási a szegénység. A Balogh család a többi itteni családhoz hasonlóan komfort nélküli házakban dacol a hideggel nap, mint nap. Hatan élnek itt. Köztük a kis Dzsenifer, aki testvéreivel szinte az egész napot bent tölti a házban a Jancsi kályha mellett, ha be tudnak fűteni. A hat tagú család mindössze 76 ezer forintból gazdálkodik, így fára nincs pénz, az erdőből nem hozhatnak, tűzifát pedig nem kapnak az önkormányzattól. „Itt három ilyen segély van, amit be lehet nyújtani az önkormányzat fele. Azt lehet kérni élelmiszerre, ruháztatásra, vagy tűzifára. Én viszont kihasználtam kettőt, mikor kellett vinni a gyereketeket kórházba és akkor én kaptam 8 ezer forintot. És most még 5 ezer forintot, amit elköltöttem tűzifára”- magyarázza a helyzetet Balogh Nikoletta.
Természetesen kerestük a polgármestert is, hogy megtudjuk, miért nem orvosolja az önkormányzat ezt a helyzetet, de sajnos pont nem tartózkodott a városban.
Pedig lenne mit tenni. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója 2002 óta foglalkozik a problémával, és mint mondja, egyre rosszabb a helyzet, mivel a tűzifa az utóbbi két évben drasztikusan megdrágult. „Egy métermázsa fa került körülbelül háromezer-háromezer-ötszáz forintba és ma ennek a két és fél-háromszorosa”- mondja. Úgy látják, hogy rendelkezésre állna az a fa, amiből az embereket el lehetne látni, de szerintük egyfajta kartellezés lehet a háttérben, ezért a versenyhivatalhoz fordultak.
A helyzetet tovább rontja, hogy az új környezetvédelmi törvény értelmében a vegetációs időszakban nem lehet fát kitermelni, ezért ez kitolta a vágások idejét.
A másik problémát pedig az ipar és a hőerőművek jelentik, melyek iszonyatos mennyiséget szívnak el a piacról, így jobban megéri nagytételben nekik értékesíteni a fát.
Katona István több mint 20 éve foglakozik Nyíregyházán faértékesítéssel. Ő is érzi a problémát. az utóbbi években már nem is foglalkozik szívesen tűzifával, inkább építőanyagnak adja el a fát.
Megkerestünk rengeteg erdészetet is, de sajnos ők sem tudtak kameránk elé állni. Simó Endre szerint ennek is megvan a magyarázata. „A szociális tűzifa terítése egyrészt késlekedett. Most fogtak hozzá ezekben a napokban ott, ahol hozzáfogtak. És ez a mi számításunk szerint 160-170 ezer családot érinthet legfeljebb, amikor is ennek legalább a háromszorosát kellene, hogy érintse, mert a rászorultság oly fokú”- magyarázta a szociális fórum alapító szervezője.
Igazi 22-es csapdája ez, így nem marad más, mint a jó magyar lelemény, és bizony ilyenkor az autógumitól a ruhaneműkön keresztül egészen a bútorokig mindent a tűzre dobnak az emberek. Van, hogy a szükség már akkora, hogy egész házakat bontanak le a tüzelőért. Ezért aztán az országban egész falvak burkolóznak fekete füstbe ilyenkor, hisz a hulladék, vagy az építőanyag fa rengeteg vegyszert és káros anyagot tartalmaz.