2012. november 19. - Washington - A GPS-technológia, amely lehetővé teszi az állatok mozgásának, viselkedésének követését, forradalmasította az olyan gerincesek tanulmányozását, mint a madarak, a majmok vagy akár a bálnák: a módszerrel most először tanulmányoztak rákokat, amelyek a világ legelterjedtebb állatainak számító ízeltlábúak közé tartoznak. A Karácsony-szigeteken élő, a remeterákokkal rokon pálmatolvaj (Birgus latro) 55 hatalmas példányára rögzítettek nyomkövetőt - számoltak be róla kutatók a PLoS ONE című tudományos folyóiratban. A tanulmány megállapítása szerint az akár 1 méter hosszú lábakkal bíró tízlábú szárazföldi rákok általában viszonylag kis körzetben élik mindennapjaikat a résekben vagy a fák gyökerénél lévő otthonuk körül.
    A követett rákok azonban képesek voltak 3-4 kilométert is megtenni azért, hogy vízhez és élelemhez jussanak, vagy párosodjanak. Ilyenkor többnyire a sziget őserdeje és a part közötti útvonalaikon mozogtak. A hímek a korábbi feltételezésekkel ellentétben szívesebben mozdultak ki az erdőből, és távolabbra vándoroltak, mint a nőstények - a kutatók szerint azért, mert előnyben részesítik a sós tengervizet az édesvízhez képest.
    Előfordult, hogy a szakemberek bolondját járatták a rákokkal, és elszállították őket 1 kilométerre otthonuktól. Ha a vándorlási útvonaluk mentén tették ki az állatokat, akkor azok általában megtalálták a hazavezető utat, ami az első demonstrációja annak, hogy ezek az ízeltlábúak hosszabb távolságról is képesek visszatalálni. Ha azonban az útvonalukon kívül tették ki őket, nem találtak rá a hazavezető útra, és "elvesztek" - idézte a tanulmányt a LiveScience című tudományos portál.
    Az egyébként dögevő rák - amely a világ legnagyobb szárazföldön élő ízeltlábú állata - képes felmászni a kókuszpálmára, és ollójával feltörni a megszerzett kókuszdiót. Az Indiai-óceán és a Csendes-óceán térségében megtalálható állat akár 60 évig is elél.

No events