2017.08.09. - A kulturális minisztérium 25 ezer euróval támogatja a Csermosnya-völgyében található műemlék restaurálását.

Az Ičo Béla polgármester vezette helyi önkormányzat célja az épület 19. századbeli neobarokk-szecessziós arculatának felélesztése és megőrzése.
A mai barkai kastély helyén valószínűleg az 1700-as évek második felében épült egy udvarház, amelyet az 1880-as években átépítettek, illetve beleépítettek a mai kastélyépületbe. Egyes elemeit, a falakat, a tartófalakat meghagyva ráépítették a ma látható épületet.
„A 18. században a kastély a tornai váruradalom részét képezte. Ennek tulajdonosa a Keglevich család volt, mely a Rákóczi-féle szabadságharc után tett szert erre a vagyonra, ők építtették az első udvarházat is. Az 1870-es évek elején a Bernáth család tulajdonában volt az épület, akiktől a telekkönyvi adatok alapján a Zichy–Ferraris család vásárolta meg. Az 1880-as években ők építették át a kastélyt a jelenlegi formájára. Az épület az erdőgazdaság központja volt, a jószágigazgató és családja lakták, de vadászkastélyként is szolgált. A 19. század második felében valószínűleg standard helyiségekről beszélhetünk: télikert, nagyterem, dohányzó és kijáratok a magánlakosztályok felé. Zichy–Ferraris Bódog halála után az örökösei eladták az épületet. Feltételezhető, hogy a család nemcsak erdőgazdálkodással, hanem bányaműveléssel is foglalkozott. A Barkai-fennsíkon Hollókő térségében több bányafúrást is végeztek. Feltehetően pénzügyi csőd vezetett odáig, hogy a műemlék a Rozsnyói Takarékpénztár tulajdonába került. Az 1890-es évek elejétől három-ötévenként váltakozva több pénzintézet, illetve fizikai személy birtokolta a kastélyt, valamint a hozzá tartozó uradalmat” – mesélte a kastély történetéről Ičo Béla.
Az első világháború utolsó előtti évében, 1917-ben a Károlyi család vásárolta meg, majd a trianoni békeszerződés után Jakub Roubal cseh legionárius lett a kastély tulajdonosa az első Csehszlovák Köztársaság idején. Fia, a barkai születésű Radek Roubal ismert Tátra-kutató volt.
 „A második világháború alatt ifjabb Horthy Miklósné gróf Károlyi Consuela vásárolta vissza az épületet, miután a terület visszakerült a királyi Magyarországhoz. 1945 után az épület bútorzata csaknem teljesen megsemmisült, a kerítés tönkrement, az egykori sétatér pedig beépült. A kastélytól délre fekvő kőfal alapján következtethetünk az egykori kastély körüli uradalom nagyságára. A Beneš-dekrétumok alapján az épület és a hozzá tartozó uradalom a csehszlovák állam tulajdonába került, amelyet részben az állami erdészet, részben pedig a mezőgazdasági szövetkezet használt. Az erdészet szolgálati lakásokká alakította át a kastély egy részét, a szövetkezet pedig burgonya és búza tárolására használta. A 20. század 60-as éveiben a helyi nemzeti bizottság a kastélyban rendezte be irodáját és fokozatosan az egész épületet a kezelése alá vonta. A kastély nagytermét moziteremmé alakították, majd kultúrházzá bővítették. Az állami erdészet ugyanis új szolgálati lakásokat épített, ezért már nem igényelték a kastély helyiségeit. Ezúton került a helyi nemzeti bizottság használatába az épület, mely a 90-es évek elején az épület tulajdonjogát átadta az akkor alakuló önkormányzatoknak – így kapta meg a község mind az épületet, mind a telket. Viszont csak a szűkebb részről beszélhetünk, a valamikori kastélyuradalom nagy része nem került Barka tulajdonába”– mondta a műemléképületről Ičo Béla.
A kilencvenes években a falu élére Gallai István került, s az akkori önkormányzat fejlesztési koncepciójába beletartozott a kastély felújítása is. Az épületet kívülről tatarozták, mivel romos állapotban volt. A község akkori vezetősége rendbe hozatta az épület környékét is. 2003-ban Barka lakosai Ičo Bélát választották polgármesternek. Az ő majd tizenöt éves munkássága alatt valósult meg a műemlék beltereinek teljes rekonstrukciója.
„Az egyes helyiségek, mint a kis tanácsterem, a községi hivatal irodái, a nagyterem, mely egyben kultúrteremként és könyvtárként is szolgál, mind megújultak. A falakat és a mennyezetet kezelték nedvesség ellen és kicserélték a padlót. Fontos körülmény, hogy a Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulása nélkül nem lehet az épületet tetszés szerint változtatni” – nyilatkozta portálunknak a polgármester.
Az önkormányzat a kastély felújítását fő célkitűzésének tekinti
A kastély homlokzata ismét felújításra szorul, egyre több helyen sérült a vakolat és a festés is megrongálódott. A barkai önkormányzat 2016 decemberében kérvényt nyújtott be a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumához az „Obnovme si svoj dom” pályázati kiírás keretén belül.
„Célunk az utcára néző északi homlokzat teljes felújítása. A költségek fedezésére 68 640 euró pénzügyi támogatást kértünk, majd 25 ezer eurót kaptunk, melyről a hivatalos szerződést 2017. június 16-án kötöttük meg. Jelenleg a közbeszerzés zajlik, és remélhetőleg hamarosan elkezdődhet a munka. Sajnos az önkormányzatnak nincs annyi pénze, hogy a fennmaradó különbözetet saját forrásból fedezze, ezért valószínűleg szakaszonként fogjuk felújítani az épületet. Idén ősszel az északi főhomlokzat felső része kerül felújításra” – nyilatkozta a polgármester, hozzátéve, hogy a szerződés arra is kötelezi a falu önkormányzatát, hogy a megpályázott összeg legalább 5%-át (3 432 eurót) saját forrásból fedezzék.
A polgármester szólt az építészeti munka nehézségeiről is, mivel a kastély esetében nem csak egyszerű vakolásról van szó, a homlokzaton vannak olyan gipszelemek is, melyek egy részét nagy valószínűséggel újra kell önteni. A barkai önkormányzat ezúton is szeretne köszönetet mondani a kulturális minisztériumnak.
„Szeretném kiemelni Rigó Konrád kulturális államtitkár személyes érdeklődését és támogatását a kastély felújításával kapcsolatban” – mondta Ičo Béla, hozzáfűzve, hogy a község továbbra is pályázni fog Barka kastélyának szakaszos felújítása érdekében.
Nagy Emese