2007/3
ImageMinden turistát és igazi térképbarátot örömmel tölt el, ha egy új turistatérkép születik, különösen akkor, ha olyan tájról, amelyről eddig még nem készült. Örömünket növeli, ha ez ráadásul egy korszerű, 1:25000 méretarányú, 5 méteres szintvonalközű térkép.

A kiadó kiléte is meglepetés, mert az a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. (Tamási). Szép bizonyítéka ez annak, hogy az erdőben a turisták és a vadászok jól megférhetnek egymással. Mindannyijukat a természet szeretete vezérli, küzdelmük is közös a természetkárosítókkal, illegális hulladéklerakókkal. Nyilván ezt látta meg, nagyon helyesen az erdészet kezelője is. Természetesen - ma már elkerülhetetlenül - gazdasági érdek is vezérelheti a térkép kiadóját, ugyanis a térképpel kedvet ébreszthet az eddig alig ismert táj felkeresésére, az ott található szálláshelyek igénybevételére. Ennek a célnak megfelelően a hátlapon külön is felhívja az odalátogatók figyelmét a terület vadasparkjaira (több is van), a Turisztikai és Természetismereti Központra, az Annafürdői 43 fős kulcsos turistaházra, a Gróf Apponyi kastélyhotelre stb. A hátlapon mindehhez a Zrt. vezérigazgatójának szíves meghívása található, amelyet ha elolvasunk, úgy gondoljuk érdemes elindulni, jól fogjuk érezni magunkat a területen. A térkép elkészítésére fordított befektetés így - közvetve ugyan - hamar megtérülhet. Meg kell állapítani, hogy a kiadvány készítői jó munkát végeztek. Érdemes közelebbről is megismerni a térképet és az általa ábrázolt területet.
Nagy vonalakban a térkép határai: északon Szakály-Hőgyész, délen Lengyel-Kisvejke, keleten Tevel-Kalaznó széle, nyugaton Döbrököz széle, illetve a Kapos folyó. Az 1:25000-es méretarányú, 5 méteres szintvonalközű főtérképhez további három, hasonló szintközű, de 1:15.000-es méretarányú melléktérkép is tartozik: Lengyel-Annafürdő, Hőgyész-Szálláspuszta, Hőgyész-Malomhegv részletesebb ábrázolásával. A térkép túloldalán található egy 1:300.000-es méretarányú áttekintő térkép Szekszárddal a délkeleti sarokban, továbbá a plakáttérképek kedvelőinek egy domborzatárnyalású panorámatérkép. A térkép a - Kovács Attila által készített és 2002-ben megjelent — Velencei-hegység és Velencei-tó turistatérképének jelkulcsával és szerkesztési elvei alapján készült. Így logikus, hogy ő segítette útmutatásaival a lelkes helyi térképkészítő gárdát a korszerű térkép megvalósítása során. Az olvasók feltehetően találkoztak azzal a cikkel, amit annak idején, 2003. áprilisában a Velencei-hegység térképéről írtam. Azzal összehasonlítva itt a szintvonalrajz valamivel erősebb, jobban olvasható. Továbbra sem zavarja summer a barna domborzatrajzot, amely egy színből nyomott, jól olvasható. Az erdővágások és erdőszélek vékony, egyszínű, zöld vonallal kihúzottak. Ez sokkal jobban sikerült, mint a Cartographia Kft-nél korábban alkalmazott kékeszöld színű, viszonylag vastag kihúzás. A kihúzás a Tolnai-hegyhát térképen sokkal vékonyabb és az erdő színével azonos, tiszta színből nyomott.
Az erdővágások jelölése csak a szélek kihúzásával azonban nem elég ennél a térképnél, mert az erdővágásokat jelölő párhuzamos vonalak között a réteknél használt zöld raszter-felülnyomás bent maradt, amit a jobb láthatóság érdekében ki kell venni. Ez a megoldás valószínűleg már elegendő. Másik lehetőség az volna, hogy az erdővágásokat jelölő párhuzamos vonalak egy hajszálnyit szélesebbek lehetnének. Ha már az összehasonlításnál maradunk, az erdővágások jelölése a Velencei-hegység térképén jobban sikerült. Egyébként a térkép színvilága kellemes, feliratokkal nem túl zsúfolt, az alkalmazott jelkulcs nagysága a méretarányhoz igazodik. Érdekes, egyedi az autóbuszmegállók jelölése, amit a megállóknál kissé kiszélesedő úttal oldottak meg. Igaz, csak jó szemmel fedezhető fel, ám a fontosabb megállok nevét a térképen felirattal is jelezték. Kár, hogy a kilométerköveket nem jelölték át a katonai térképről. Külön dicséretet érdemel viszont a Tolna-Baranya megyehatár szolid, visszafogott jelölése, vékony, lila, váltakozó, rövid és hosszú vonalsorral. Ez példamutató lehet más térképkészítőknek is. A szőlők jelölése barátságos sárga raszter, hasonlóan a Cartographia Kft. térképeihez, de a sárga mezőben lévő zöld szőlő jel kisebb, ennél fogva szebb, finomabb összbenyomást kelt. Igaz viszont, hogy a Cartographia térképén a szőlőkben lévő utat is bejelölték.
A térképen kevés utat jelöltek meg, ösvény szinte nem is látható rajta. A terepen személyesen már nagyon régen jártam, tapasztalatom azonban azt sugallja, hogy a valóságban a helyszínen sokkal több út, erdei ösvény található, amelyek egy részét célszerű lenne jelölni. Majdnem minden völgyben, hegyháton vezet a valóságban erdei út vagy ösvény. Ezek nagy többségét az állami alaptérképek ma már nem tartalmazzák, katonai jelentőségük ugyanis megszűnt. Ha azonban - mint esetünkben - a térképkiadó egy nagyobb erdészeti vállalat, akkora a hiányok kiküszöbölése könnyebb. Elegendő elővenni a régebben csak szolgálati használatra készült „erdőgazdasági üzemi térképet”-, amelyen minden határ, határkaró (számmal ellátva), erdővágás, erdészeti út, tereptárgy megtalálható - elméletben napra készen vezetve. Ha ezt kiegészítik a terepet a gyakorlatban is legjobban ismerő erdész szakember korrekciójával, olyan anyagot kaphat a készítő, amely alkalmas lehet az alaptérkép további kiegészítésére. Ezért javasolnám a remélt következő kiadásnál ennek meggondolását, és további utak, tereptárgyak felvételét. Például a tájékozódást nagyban segítené a fontosabb törés- pontokban a határkarók (stoklik) bejelölése a térképre, lehetőleg a rajtuk lévő számmal együtt. Így idehaza a térkép e téren is egyedi lenne, eddig csak külföldi térképen láttam ezek számmal együtt való feltüntetését.

Dicséretes azonban a vadlesek, vadetetők szép számú benyomtatása, a jelzett turistautak vékony, piros vonallal való berajzolása. Nagyon jó az is, hogy a hátoldal nagy részén, öt fejezetben a tájra vonatkozó részletes ismertetés található. Ezek az erdő- és vadgazdálkodás, közjólét, turizmus és erdei iskola, természetföldrajz és geológia, történelmi áttekintés, a térség növény- és állatvilága. A Gyulaj Zrt. feladatainak példaszerű ellátását a leírás nélkül nehezen ismerhetnénk meg. A leírásban szereplő bemutatóhelyek, élőhelyek, felkeresésének megkönnyítésére szolgál a három 1:15.000-es méretarányú melléktérkép is. Sajnos a térkép papíranyaga a hajtogatást nehezen bírja, a címlap pedig nem elég hatásos. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. szép, nívós turistatérképpel ajándékozott meg bennünket egy olyan területről, amelyről még senki nem adott ki hasonlót. Remélem, hogy a Gyulaj Zrt-től a többi hozzátartozó erdőterületről (például a Tamási és Gyulaj közötti területről) is kapunk hasonló minőségű térképet, mind a turisták, mind a vadászok örömére, példát mutatva a kölcsönösen hasznos együttműködésre.

Asztalos György

 

 

No events